Okkal szoronghattak a jegybankárok az elmúlt év utolsó napjaiban, ugyanis jól emlékezhettek arra, hogy több alkalommal is, a több napos banki szünetet kihasználva a spekulánsok támadást indítanak az amúgy is gyengélkedő forint árfolyama ellen. Ezúttal ez szerencsére elmaradt. Egyes pénzpiaci szakértők úgy vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank óvatosan interveniált (devizát adott el) a forint védelmében, de hogy ez valóban így is történt, az soha nem fog kiderülni. A jegybank ugyanis szeretett volna 2014 végén is hozzájárulni a forint mesterséges megerősítéséhez, miként tették ezt egy esztendeje is, de feltehetően ettől mégis eltekintettek, mert a 2014. évi költségvetési törvényben előírt 296,90 forintos euró árfolyam (ez éppen megegyezett 2013. záróárával) elérése irreálisnak látszott.
Hétfőn viszont egy euróért a nap folyamán 320,96 forintot kellett adni, amely már csak egy hajszálnyira volt a 2012. január 5-én elért 324,27 forintos csúcstól. A hazai fizetőeszköz a tegnapi nap folyamán valamivel 318 fölé erősödött ugyan, de ez korántsem jelent garanciát arra, hogy a korábbi rekord szint ismét "veszélybe kerül".
A jövőt nehéz megjósolni - mondta lapunk érdeklődésére Csajbók Róbert. Az ING Bank devizaüzletkötője arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint most egy olyan árfolyamsáv felé közelít, amelyről jóformán nincsenek tapasztalatok. Így szinte lehetetlen megjósolni, hogy mi történhet majd mondjuk 330 forintos euró-árfolyam közelébe. Ugyanakkor a politikának nem érdeke a nagyon gyenge forint, ezért még kérdéses milyen lépéseket tesz a jegybank a közeljövőben a forint védelmében. Szakértők megítélése szerint a jelenlegi 2,1 százalékos jegybanki alapkamat mellett a 315 forintos euró-árfolyam látszik reálisnak - összegezte véleményét Csajbók Róbert.
Ami a nemzetközi körülményeket illeti: a forintra egyaránt kedvezőtlen hatással van az euró rendkívüli mértékű gyengülése a dollárhoz képest, a rubel vesszőfutása és a görög választások várhatóan kedvezőtlen kimenetele. Az Equilor elemzői ugyanakkor megemlítik, hogy a régiós devizák közül a hazai fizetőeszköz relatíve a leggyengébb: a magas hazai reálkamat és az erős GDP számok helyett a piac inkább a külső-belső egyensúlytalansági és eladósodottsági problémákra fókuszál, amelyet a devizahitelek kivezetése után gyengébb forint árfolyammal és alacsonyabb kamatszinttel lehet befolyásolni.
A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájáról ugyan rendre jelennek meg olyan hírek, hogy kamatvágásra készülnek, ennek valószínűsége a mostani a forintgyengeségre való tekintettel elenyésző. Az is csökkenti egy ilyen lépés a esélyét, hogy az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED, feltehetően ebben az esztendőben hozzákezd egy kamatemelési ciklushoz. Azonban az MNB kamatot sem kíván emelni, mert ezzel a saját hitelességét rontaná. Matolcsy György elnök ugyanis kijelentette, hogy 2015 végéig nem nyúlnak hozzá a jegybankárok a forint kamatához. Ugyanakkor az sem közömbös a forintra nézve, hogy az euró sorsa miképpen alakul. Ha Görögország kiválik az euróövezetből ez új stratégiát követel meg az Európai Központi Banktól, hiszen korántsem bizonyos, hogy ebben a tekintetben a hellének lesznek az utolsók. Mindenesetre az euró magyarországi bevezetése egyre messzebb kerül.
