Boston: megkezdődött az esküdtek válogatása

Az esküdtek válogatásával megkezdődött a fiatalabbik bostoni robbantó, Dzsohar Carnajev pere. A csecsen születésű, de amerikai állampolgár Carnajev a vád szerint bátyjával együtt két házilagos pokolgépet robbantott fel 2013. április 15-én a bostoni maratoni futás célegyenesében. Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette csoportokban mutatták be a vádlottat a potenciális esküdteknek.

Az első napon több mint 400-an vethettek néhány pillantást a fekete pulóverbe öltözött fiatalemberre, jelentette a Boston Globe című lap. A válogatást vezető George A. O’Toole kerületi bíró felhívta a jövendő esküdtek figyelmét, hogy különleges tárgyaláson kell részt venniük, s nem kizárt, hogy arról kell dönteniük, halálra ítélik-e a most 21 éves fiatalembert.

Jeb Bush tovább menetel

Jeb Bush volt floridai kormányzó folytatja menetelését a Fehér Ház felé. A republikánus politikus, idősebb Bush elnök fia, George W. Bush öccse tegnap bejelentette, hogy "Right to Rise" néven megalakította az elnökjelölést előkészítő politikai akcióbizottságát.

Hasonló bizottságot több elnökaspiráns már évekkel korábban létrehozott, Bush lépése azt jelzi, nagyon is komolyan veszi az esélyfelmérést. Jeb Bush indulása több más republikánus jelöltet eltántoríthat, mivel a nagy kampánytámogatók várhatóan a Bush-dinasztia újabb tagja mögött sorakoznak majd fel.

Figyelmeztetett arra is, hogy a jövendő esküdteknek a médiában nem szabad követniük a pert, hogy elfogulatlan döntést tudjanak hozni. A védelem többször is kérelmezte, hogy a pert helyezzék át New Yorkba vagy máshová, de e kérelmeket a bíróság elutasította.

Összesen 1200 embert hívtak be a válogatásra, a hét során mindannyiuknak válaszolni kell egy hosszú kérdőívre, a 100 kérdés alapján próbálják eldönteni, melyikük alkalmas a szolgálatra. Tizenkét esküdtet és hat helyettest választanak ki, jövő hétre szűkítik a kört, az alkalmasnak ítélt személyeket szóban is meghallgatják, a vád és a védelem is kérdést tehet fel nekik.

A tárgyalás maga január 26-án kezdődik, a vádlott tanúvallomására valamikor februárban kerülhet sor. A per várhatóan hónapokig eltart. A bostoni robbantás volt a legsúlyosabb terrorakció amerikai területen a 2001. szeptember 11-i al-Kaida terrortámadások óta. Dzsohar Carnajev ellen 30 pontban emeltek vádat, ezek közül 17 vádpontban kiszabható lenne a halálos ítélet.

Carnajev minden vádpontban ártatlannak vallotta magát, a védelem várhatóan arra épít, hogy Dzsohar a rendőrségi üldözés során tűzharcban lelőtt bátyja, Tamerlan befolyása alatt cselekedett. A kettős robbantásban hárman veszítették életüket, köztük egy nyolc éves gyerek. A Carnajev-fivérek egy rendőrt is lelőttek menekülés közben.

Szerző
Frissítve: 2015.01.06. 21:00

Nem az idegengyűlöletre

Publikálás dátuma
2015.01.07. 06:32
Drezdában tizennyolcezren vonultak fel a Pegida tüntetésén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Minden korábbinál többen, 18 ezren vettek részt az októberben létrejött német iszlámellenes mozgalom, a Pegida hétfő esti, drezdai megmozdulásán: a rendőrség adatai szerint 18 ezren voltak jelen, ami 500-zal több az utolsó, karácsony előtti megmozdulás résztvevőinek számánál. Országszerte azonban többen tiltakoztak a mozgalom ellen, mint mellette.

Bár Angela Merkel kancellár újévi üzenetében igen élesen ítélte el a „Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálása Ellen” mozgalom törekvéseit, majdnem 20 ezren tüntettek az iszlám befolyása ellen a keletnémet városban. Ugyanakkor szintén Drezdában 3000-en vettek részt az ellendemonstráción.

Hétfő este egy sor további német városban is megmozdulásokat tartottak. Az azonban ezúttal is kitűnt, hogy Nyugat-Németországban legfeljebb csak néhány száz embert tudnak az utcára csalni a hasonló iszlámellenes csoportosulások. A nagy garral beharangozott kölni tüntetésen is legfeljebb csak félezren voltak jelen. Az egyházak is elhatárolódtak a rendezvénytől: lekapcsolták a kölni dóm világítását. Ugyanakkor szintén Kölnben több ezren vettek részt az ellentüntetésen. A városban már régi hagyományai vannak a rasszizmus ellenes megmozdulásoknak.

Berlinben legalább ötezren vettek részt a Pegidával szembeni demonstráción – jelentette a dpa. Körülbelül ugyanennyien vonultak az utcára Stuttgartban is - szintén az iszlámellenesek ellen. A fővárosi megmozduláson megjelent Heiko Maas német igazságügyi miniszter, aki a Twitteren ezt az üzenetet tette közzé: „Németországban nem lehet helye az idegengyűlöletre sarkalló ideológiának.” Becslések szerint összességében országszerte többen vonultak az utcákra a Pegida ellen, mint mellette.

A Forsa intézet a napokban nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada úgy véli, erőteljesen eltúlzott, ahogy a csoport be akarja állítani a Németországra leselkedő iszlám-veszélyt. Mindössze 29 százalék látja úgy: az iszlám olyan befolyásra tett szert, hogy a Pegida tüntetései megalapozottak.

Különösen az euroszkeptikus Alternatíva szavazói értenek egyet a felvetéssel: 71 százalékuk vélekedett így. A megkérdezettek 10 százaléka közölte azt, hogy a következő választáson olyan pártra adják a voksukat, amely az ország iszlamizálása ellen harcol. A felmérés egyébként még december 18-án készült.

Két volt kancellár, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder is élesen bírálta a Pegidát. Schmidt a Bild napilapban kifejtette, a mozgalom az „előítéletekre, az idegengyűlöletre és az intoleranciára épít”. Hozzátette azonban, hogy „ez nem Németország. Államunk nem zárhatja be a kapukat a menekültek, a menedékkérők előtt. Az országnak nyíltnak kell maradnia a világra és toleránsnak kell lennie”. Gerhard Schröder a „tisztességes emberek” tiltakozására szólított fel.

Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is csatlakozott az idegengyűlölettel szembeni felhíváshoz. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter pedig kifejtette, hogy a Pegida nemcsak az országnak árt, hanem Németországra is rossz fényt vet. Mint fogalmazott, ezért is nagyon fontos egyértelművé tenni, hogy azok, akik az utcákon idegengyűlölő jelszavakat skandálnak „egy apró kisebbség” véleményét képviselik.

A Német Ipari Szövetség vezetője, Ulrich Grillo hitet tett amellett, hogy Németországnak segítenie kell a bevándorlókat. Utalt arra, hogy az ország mennyit profitált a szakképzett munkaerő beáramlásából. Kiemelte, az idegengyűlölet minden formájával szemben fel kell lépni. A Pegida elleni felhívásokhoz több ismert német sztár is csatlakozott, többek között a számos szórakoztató műsor moderátoraként ismert Thomas Gottschalk, vagy a rockénekes, Udo Lindenberg.

Szerző

Átrajzolódhat a görög politikai térkép

Publikálás dátuma
2015.01.07. 06:31
Jeorjiosz Papandreu még kormányfőként kérvényezte a segélyt hazája számára Fotó: Europress Getty Images/ Sean Gallup
Görögországban a közvélemnénykutatókra vetődhet a választók szeme. A következő hetekben ugyanis eldől, tovább csökken-e a különbség Antonisz Szamarasz miniszterelnök pártja, az Új Demokrácia (ND) és a felmérések élén álló radikális baloldali Sziriza között, vagy sem. Az ND-nek mindenképpen nyernie kell, hiszen a voksolás győztese ötven bónusz mandátumot kap a törvényhozásban. Döntő lesz, hogyan befolyásolja a belpolitikai térképet a volt miniszterelnök, Jeorjiosz Papandreu új pártja.

Papandreu múlt szombaton bontott zászlót, s hívta életre a Demokratikus Szocialisták Mozgalmát. Igen merész húzás volt részéről, hiszen nem egészen három hét van hátra a január 25-én esedékes parlamenti választásig, vagyis ennyi ideje marad arra, hogy a bejutási küszöb, három százalék fölé tornássza a tömörülést. Ez nem egyszerű, de nem is reménytelen számára.

Az új baloldali politikai erő a baloldalt, ezen belül a jelenlegi kormánykoalíció kisebbik pártját, a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK) gyengíti leginkább. A párt elnöke, Evangelosz Venizelosz kormányfőhelyettes érthető módon nem is lelkendezett Papandreu „árulása” láttán, de igyekezett jó arcot vágni a fejleményekhez, kiemelve, a szocialisták eltökélt szándéka, hogy minél jobban szerepeljenek a következő választáson.

Ezért is különösen fontosak a következő közvélemény-kutatási adatok, hiszen kiderül, mennyire veti vissza a volt kormányfő új pártja a PASZOK-ot, megesik-e az a szégyen, hogy Venizelosz pártja, amely jelenleg valamivel 3,5-5 százalékos népszerűségnek örvend, három százalék alá esik. Illetve a másik nagy kérdés, hogy Papandreu pártja a politológusok előrejelzéseinek megfelelően vesz-e el szavazatokat a Szirizától, mert ha igen, az azt jelentené, hogy a volt miniszterelnök kaparhatja ki a gesztenyét Szamarasz számára.

Papandreu pártjának logójában a vörös rózsa szerepel zöld levéllel, vagyis kísértetiesen hasonlít az európai szociáldemokraták szimbólumára, illetve a PASZOK színére. Talán azért is próbált ennyire a szocialistákhoz hasonló jelképet találni Papandreu, mert a PASZOK-ot valójában édesapja, Andreasz Papandreu alapította. Az új pártban a szocialisták több volt tagja kapott helyet.

Szakértők szerint amennyiben a tömörülés három százaléknál jobb eredményt ér el, vagyis bejut az athéni törvényhozásba, az azt jelentené, hogy igen nehéz lenne kihagyni egy következő kormánykoalícióból. De van-e erre esély? Jeorjiosz Papandreu a görög belpolitika eléggé ellentmondásos személyisége.

2009 októberében választották miniszterelnöknek, amikor még teljesen máshogy nézett ki az ország belpolitikai térképe, hiszen a két hagyományos párt, a jobboldali ND és a baloldali PASZOK uralta. Az 1974, azaz a diktatúra utáni évtizedekben más párt nem is tudott beleszólni vetélkedésükbe. Hol az egyik nyert, hol a másik.

2009 őszén tehát a PASZOK győzedelmeskedett, méghozzá imponáló, 44 százalékos eredménnyel. Ha akkor Papandreu tudta volna, mi vár rá, talán el sem vállalta volna a miniszterelnöki megbízatást, annyi megpróbáltatással kellett megküzdenie a válság beköszöntével.

Az ő nevéhez fűződik a segélyprogram, hiszen 2010 áprilisában Papandreu kért nemzetközi hitelt Athén számára egy drámai beszédben, amelyben süllyedő hajóhoz hasonlította hazája gazdaságát. Szintén az ő miniszterelnöksége alatt kezdődött a PASZOK mélyrepülése, valamint a görög pártstruktúra teljes megváltozása.

Amikor látni lehetett, mekkora a baj, Papandreu még egy váratlan sakkhúzással próbálkozott: 2011 novemberében bejelentette, hogy népszavazást akar kiírni a hitelprogramról. Nehéz megmondani, mi volt ezzel a célja. Alighanem a felelősséget próbálta elhárítani magától, nem akarta, hogy Görögország történelmi mélyrepülését, az elbocsátásokat, a hirtelen megugró munkanélküliségi arányt, a gazdaság zuhanását, a szociális elégedetlenségeket az ő nevével hozzák összefüggésbe, ezt azért is élhette át szörnyűséges szégyenként, mert a Papandreu név eladddig igen jól csengett a görög belpolitikában.

A népszavazást végül nem írták ki, nem is írhatták, hiszen ezt kezdettől fogva ellenezték a hitelezők, s Athén nem is engedhetett volna meg magának egy költséges referendumot. Papandreu helyzete menthetetlenné vált, a görög politika gyűlölt figurája lett. Pedig természetesen szó sincs arról, hogy egy személyben ő tehetett volna a gazdasági bajokról. Talán inkább áldozat volt, elődei politikájának kárvallottja: minden baj azonban épp az ő kormányfői megbízatása során jött elő.

Azóta eltűnt a politikai palettáról. Időnként beszédet mondott egy-egy rendezvényen, feltűnt bizonyos meccseken, de senki sem gondolta volna, hogy egyszer újra szerepe lesz a görög belpolitikában. A görögök túlnyomó többsége, 85 százaléka ma sem akar hallani Jeorjiosz Papandreunak a politikába való visszatéréséről.

Őt azonban nem szabad leírni. Befolyásos politikai család sarja, apja és nagyapja is kormányfő volt, a Papandreu valóságos márkanév Görögországban. Felmérések szerint függetlenül attól, mi történt Papandreu miniszterelnöki megbízatása alatt, a megkérdezettek négy százaléka még mindig úgy látja, ő az, aki képes lehet új lendületet adni hazájának.

Az új tömörülés egyik tagja, Filipposz Szahinidisz, aki hosszú éveken át a szocialisták parlamenti képviselője volt, a Spiegelnek elmondta, az új párt megalakításakor némi bosszúvágy is fűthette Papandreut. Ugyanakkor azt is hozzátette, „a kreatív erőknek kívánunk lehetőséget adni. A jövőbe tekintünk, reformokat akarunk véghezvinni, hogy Görögország ismét régi fényében csillogjon” – fejtette ki.

Igen érdekes lesz, ha Papandreu pártjával valóban bejut a parlamentbe, s a következő kormánynak is tagja lesz. Nagy kérdés ugyanis, a görög közvélemény miként fogadja majd politikai rehabilitálását. Sok baloldali szavazó azt vetheti a szemére, hogy megosztja a szocialistákat. Erre azonban érvelhet azzal: apját is bírálták, amikor életre hívta a PASZOK-ot, pedig az új, modern görög baloldal alapjait tette le.

A radikális baloldalra voksolhatnak a bizonytalanok
Antonisz Szamarasz miniszterelnök a kampányban arra épít, milyen apokaliptikus hatásai lennének annak, ha a hitelmegállapodást elutasító Sziriza nyerne a parlamenti választáson, s Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből. Január 3-án elhangzott beszédében azt közölte, ha a radikális baloldali párt kerülne hatalomra, politikája miatt „Görögországnak biztosan csődöt kell jelentenie”.
A görögök teljesen egyértelműen vélekednek arról, milyen fizetőeszközt kívánnak: egy a napokban közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 75 százaléka ragaszkodik a közös európai valutához. Ez azt sejteti, hogy Szamarasz stratégiája sikeres lehet, s képes lehet behozni a választásig a Szirizával szembeni valamivel több mint három százalékos hátrányt.Ez azonban távolról sem magától értetődő.
Nikosz Marantzidisz, a thesszaloniki Macedónia Egyetem professzora, választási szakértő az Ekathimerininak elmondta, a görögök hatvan százaléka úgy véli: merő blöff azzal fenyegetni, hogy ha „rosszul” szavaznak, akkor az ország nem maradhat az euróövezetben. Mint mondta, ez a taktika sokkal sikeresebb volt a legutóbbi, 2012-es parlamenti választás alkalmával, akkor sokkal többen féltek attól, mi történik, ha az ország kénytelen búcsút inteni a közös európai valutának.
Sokan ugyanis a saját bőrükön érezhették, milyen nagy árat kellett fizetnie az országnak az euróövezetben maradásért. A munkanélküliség 25 százalék fölé kúszott, a gazdasági teljesítmény zuhant 2010 óta. Marantzidisz úgy véli, a Sziriza a parlamenti választás egyértelmű esélyese, mert a bizonytalanok szerinte inkább rájuk szavazhatnak abból a megfontolásból, hogy őket még nem ismerik.