Felfüggesztheti a jobbikos képviselő mentelmi jogát az EP

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján elegendő okot lát arra, hogy az EP érintett testülete tárgyaljon Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.

A jogi bizottság elnöke által írt levél tartalmáról szerdán tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség az MTI-t közleményben.
Emlékeztettek arra: a Központi Nyomozó Főügyészség súlyos - kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett - bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Ennek keretében fordult a magyar hatóság tavaly májusban diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez indítványozva, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát.
Az ügyészség közölte: mivel minősített ügyről van szól, az eljárás részleteiről semmilyen további tájékoztatást nem ad.

Május 15-én, tíz nappal a magyarországi EP-választások előtt vált ismertté, hogy Polt Péter legfőbb ügyész Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. A Magyar Nemzet pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük. Közölte, határozottan visszautasítja vádat. Határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás alatt állna, illetve hogy az oroszok finanszíroznák.

Szerző

MSZP: leépítésre készül a szekszárdi kórház

Az MSZP szekszárdi elnöke szerint 300 fős létszámleépítésre készül a Tolna Megyei Balassa János Kórház; az intézmény vezetője cáfolta, hogy létszámcsökkentést terveznek.

Kurtyán Ferenc, a szocialista párt szekszárdi elnöke szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, hogy tavaly decemberben 100 ember határozott idejű munkaszerződését nem hosszabbították meg, idén az első negyedévben további 200 főt, köztük fizikai dolgozókat, ápolókat küldenek el.

Csökkenteni akarják a munkabéreket, az elküldött dolgozókat éhbérért vissza lehet irányítani a kórházba ugyanarra a feladatra - tette hozzá. Az MSZP-s politikus kérdésre válaszolva azt mondta, "a kórházhoz közel álló, magukat megnevezni nem kívánó emberektől származik az információ".

Muth Lajos, a kórház igazgatója az MTI megkeresésére közölte: nem történt tavaly év végén leépítés, és nem is terveznek létszámcsökkentést. Közel 1700 fő dolgozik a kórházban, előfordul, hogy nyugdíj mellett megbízási szerződéssel dolgozók, vagy részmunkaidősök befejezik a munkát, de létszámleépítés nem történt - húzta alá.

Szerző

L. Simon is nekiment Gulyás Gergelynek

A kormány nem gondolkodik a gyülekezési törvény módosításában, különösen nem a gyülekezési jog szűkítésében - jelentette ki L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A fideszes Gulyás Gergely az egyéni véleményét fogalmazta meg az ügyben, amihez természetesen minden országgyűlési képviselőnek joga van - mondta L. Simon László, utalva párttársa, Gulyás Gergely december 31-i Népszabadság-interjújára, amelyben a politikus, a parlament alelnöke a gyülekezési törvény esetleges módosításáról beszélt.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tájékoztatóján hangsúlyozta: a rendszerváltás egyik legfontosabb eredménye és értéke, hogy a gyülekezési joggal szabadon, korlátozás nélkül élhetnek a magyar állampolgárok.

Bár az elmúlt 25 évben, politikai hovatartozástól függően, sok mindenben volt vita Magyarországon - folytatta -, "egy dologban viszont valamennyien biztosak vagyunk", hogy a rendszerváltozás egyik legfontosabb értéke a szabadság, amelyhez a kormány ezután is ragaszkodni fog.
L. Simon László egyértelművé tette: a kormányzatban koncepcionális szinten sem volt szó a gyülekezési törvény módosításáról, az nincs napirenden, nincs is rá szükség.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kabinetnek ne lenne véleménye arról, hogyan élnek vissza néhányan a gyülekezési joggal - mondta, példaként említve erre a Parlament előtti Kossuth Lajos téren zajló "sátorozási akciót".
Ám ez nem igényli a gyülekezési törvény módosítását - jelentette ki az államtitkár, úgy fogalmazva: "abban bízunk, hogy egyszer csak fogják a sátorfájukat és hazamennek".

Ha mégis születne a törvény módosítását kezdeményező egyéni képviselői indítvány, akkor ő azt nem támogatná - jelezte L. Simon László, megjegyezve, hogy a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János is ezen az állásponton van.
Az államtitkár ugyanakkor biztos benne, hogy a Fidesz-frakcióban nem is fog megfogalmazódni a gyülekezési jogot korlátozó elképzelés.

Az útdíj miatti országos útblokád tervét firtató kérdésre L. Simon László azt válaszolta: a jogszerűség a kérdés. A jogszerűtlen cselekedetektől tartózkodni kell, ám ha egy előre bejelentett demonstráció jogszerű, akkor a hatóságoknak - a törvényeknek megfelelően - segíteniük kell a lebonyolítást.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke az említett Népszabadság-interjúban arról beszélt, hogy változtatni kellene a gyülekezési törvény szabályain. Kifejtette: az elmúlt huszonöt év tapasztalata és szakmai viták mutatják azt, hogy van sok olyan kérdés, amelyeket tisztázni kellene, és amelyek rendezetlensége a jogalkalmazást nehezíti meg mind a rendőrség, mind a bíróság számára. Azt is mondta, hogy a gyülekezési törvény szabályain nem a demonstrációk miatt kell változtatni.

Szerző