Amint közeledik a FIFA elnökválasztása, úgy várható, hogy újabb és újabb titkos dokumentumok kerülnek elő a 2018-as katari, illetve a 2022-es oroszországi világbajnokság odaítélésével kapcsolatban. Az már ugyanis már most, több hónappal a választás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy olyan piszkos kampány várható, amilyenre még nem volt példa a FIFA történetében.
Sepp Blatter ötödik elnöki megbízatására készül, s egyelőre őt nevezhetjük favoritnak, de ha még sok dokumentum kerül napvilágra a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség korrupciós ügyeiről, még jobban megrendülhet Blatter hatalma.
Ellenlábasa Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke, aki annyira azért tisztában van saját korlátaival, hogy maga nem lép ringbe Blatter ellen, ráadásul róla is kiderült már, hogy nem nevezhető makulátlan sportvezetőnek, ezért megnyerte Blatter ellen a 39 éves sportvezetőt, Ali Bin Al Husszein jordán herceget, aki jelenleg a FIFA alelnökeként és a jordániai, illetve a Nyugat-Ázsiai Labdarúgó Szövetség elnökeként tevékenykedik. Feladata az lesz, hogy az európai szövetségen kívül megnyerje az ázsiai és persze más tagok támogatását is.
Blatter jövőjéről a FIFA elnöke és a szövetség illetékesei között már tavaly titkos tárgyalások zajlottak. Több héten át folyhattak a megbeszélések. A BBC decemberben közölt értesülései szerint a megbeszéléseken egy sor szövetség képviselője is megjelent, s Blatter minden kétséget kizáróan megerősítette, május végén ismét indulni kíván a FIFA elnöki tisztségéért. Csakhogy a FIFA korrupciós ügyei, illetve a Garcia-botrány miatt a tagországoknál is egyre nagyobb az aggodalom annak kapcsán: tényleg jó irányba halad-e a nemzetközi szövetség.
A FIFA végrehajtó bizottsági ülésének múlt év decemberi marokkói ülésén a szövetség végrehajtó bizottsága az előre menekülést választotta azzal, hogy az úgynevezett Garcia-jelentés nyilvánosságra hozatala mellett foglalt állást. Mint ismeretes, korábban a volt amerikai ügyészt, Michael Garciát, a FIFA etikai bizottsága vizsgálati részlegének egy hónapja lemondott vezetőjét bízták meg azzal, vizsgálja ki, történt-e korrupció a következő két, a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése során.
November 13-án azonban Hans-Joachim Eckert, a szövetség etikai bizottsága vezetője arra a következtetésre jutott, hogy semmiféle korrupció sem történt, a Garcia-jelentés alapján legalábbis nem jutott ilyen következtetésre. A döntést megtámadta Garcia, aki szerint elfogadhatatlanul enyhe ítélet született, s mint mondta, Eckert a tényeket elferdítve hamis következtetéseket vont le.
Echert ítélete nagy felháborodást keltett, különösen a német és az angol labdarúgó szövetségnél, melyek még az említett két világbajnokság bojkottját sem tartották kizártnak, illetve megfenyegették a FIFÁ-t, kilép az UEFA a nemzetközi szövetségből, amennyiben nem hozzák nyilvánosságra Garcia jelentését.
Olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint a végrehajtó bizottság döntése a nyilvánosságra hozatalról egyszerű PR-trükk volt, hiszen a 430 oldalas dokumentum több passzusának közlését megtagadhatja a FIFA etikai bizottsága arra hivatkozva, hogy azzal személyiségi jogokat sértenének meg.
Másrészt akkor sem történne semmi, ha mindenki értesülne a korrupciós ügyekről, hiszen Blatter eleve világossá tette: nem veszik el sem Katartól, sem Oroszországtól a rendezési jogot. Azt sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra a jelentést, a legvalószínűbb időpont erre április vagy május.
Ezek a sorozatos botrányok mindenesetre megingatták a FIFA elnökébe vetett bizalmat, s ez Blattert is növekvő aggodalommal tölti el, hiszen attól tart, hogy a május végi elnökválasztásig csak a tűzoltással lesz elfoglalva, ami jelentősen csökkentheti esélyeit. Hivatalosan ráadásul még nem is jelentette be indulását, igaz, azért utalt már arra, hogy január 29-ig, a jelöltlista leadásáig ez is megtörténik. „Egy sor nemzetközi szövetség kért fel erre” – hangoztatta egy interjúban.
Blatter nagy szerencséje, hogy az UEFA elnöke által irányított ellentábor sem nevezhető az erkölcsiség mintaképének. Michel Platininek végül sikerült megnyernie Ali Bin Al Husszein jordán herceget arra, hogy ringbe szálljon Blatter ellen a FIFA elnökválasztásán. Első látásra igen erős jelöltről van szó, hiszen maga mögé állíthat egy sor európai és ázsiai szövetséget. Mint mondta, a világ labdarúgása megérdemelné, hogy világklasszis vezetése legyen, ami az átláthatóságot is biztosítja. Azt nem árulta el, hogy mely öt szövetség jelöli.
Husszein alkalmasnak tűnhet a feladatra több ok miatt is. Egyrészt tapasztalt sportvezető, hiszen 1999 óta áll a jordániai, 2000 óta pedig a nyugat-ázsiai labdarúgó szövetség élén. A FIFA alelnökeként sikeres kampányt folytatott azért, hogy a női nemzetközi labdarúgó tornákon az iszlám országok sportolónőinek ne kelljen muszlim fejkendőt viselniük. Mellette szólhat másrészt az is, hogy befolyásos környezetből jött, hiszen Husszein egykori jordániai király fia.
Lánytestvére, Haya hercegnő, szintén befolyásos sportvezető volt, féltestvére, Feiszal herceg pedig jelenleg is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. Ali Husszein Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tanult. Felesége az algériai Rym Brahimi, a CNN egykori tudósítója, akinek édesapja Lahrad Brahimi, aki legutóbb az ENSZ szíriai különbmegbízottjaként szolgált.
Meg lennének számlálva Blatter napjai a FIFA élén? Ez azért nem valószínű. Hiába képviseli Husszein Jordániát, ez még nem jelenti azt, hogy Ázsia automatikusan mellé állna. Olyannyira, hogy a bahreini Szalman sejk, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség (AFC) elnöke nyíltan Blatter mellett állt ki. Hiába Platini erőfeszítései, sok európai szövetség Blatter mögött sorakozik fel, köztük – lapértesülések szerint - Spanyolország, Olaszország, Törökország, Moldova, Litvánia, Lettország, Szlovénia, Románia, Bulgária, Norvégia és Oroszország.
A FIFA elnök arra számít, hogy további egy tucat európai országot állít maga mellé, vagyis az öreg kontinens államainak a felét. Ez óriási vereség lenne Platini számára, hiszen azt mutatná, befolyása még saját szövetségén belül is igencsak véges, s hiába számíthat a brit és a német szövetség kitartó támogatására. Annyi már bizonyos, hogy szintén indul majd a FIFA elnökségéért Jérome Champagne, a FIFA volt munkatársa, az ő esélyei azonban teljesen elhanyagolhatóak.
Mi a legvalószínűbb forgatókönyv? Jelenleg az, hogy – ha nem kerül nyilvánosságra valami óriási botrány – az 1936 márciusában született Blattert ismételten újraválasztják, de ez már bizonyosan utolsó négy éves elnöki megbízatása lesz. Ezt az időt pedig felhasználhatja arra, hogy „kinevelje” utódát.
Erre a legnagyobb esélye a Cayman-szigeteki Jeffrey Webbnek, az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek elnökének van, aki 2012-es megválasztása óta rendbe tette a CONCACAF pénzügyeit, ezzel más szövetségek elismerését is elnyerte. Webb már korábban is jelezte, nem kíván indulni 2015-ben a FIFA elnökségéért, egyes megfigyelők szerint azonban 2019-ben már szívesen ringbe szállna.
Blatter májusi esélyei csak akkor csappannának meg igazán, ha Webb esetleg meggondolná magát, s január 29-ig ő is bejelentkezne a FIFA elnöki tisztségéért. Erre azonban nagyon kicsi az esély, állítólag úgy véli, még nem érkezett el az ő ideje. Tavaly Blatter is dicsérettel illette Webbet a karibi futball reformja során elért eredményeiért.
