Továbbra is Sepp Blatter a favorit

Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:53
Korábban még szent volt a béke a jordániai herceg és Blatter között FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Sportdiplomáciai szempontból az idei év kétségtelenül egyik legfontosabb eseménye a FIFA május 29-én esedékes elnökválasztása lesz. Folytatódik-e Sepp Blatter uralma, aki 1998 óta áll az Európai Labdarúgó Szövetség élén? Vagy gyökeres változások előtt áll a FIFA? Michel Platini, az UEFA elnöke igazi nagyágyút, egy jordán herceget, Ali Bin Al Husszeint nyerte meg, hogy fellépjen Blatter ellenében.

Amint közeledik a FIFA elnökválasztása, úgy várható, hogy újabb és újabb titkos dokumentumok kerülnek elő a 2018-as katari, illetve a 2022-es oroszországi világbajnokság odaítélésével kapcsolatban. Az már ugyanis már most, több hónappal a választás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy olyan piszkos kampány várható, amilyenre még nem volt példa a FIFA történetében.

Sepp Blatter ötödik elnöki megbízatására készül, s egyelőre őt nevezhetjük favoritnak, de ha még sok dokumentum kerül napvilágra a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség korrupciós ügyeiről, még jobban megrendülhet Blatter hatalma.

Ellenlábasa Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke, aki annyira azért tisztában van saját korlátaival, hogy maga nem lép ringbe Blatter ellen, ráadásul róla is kiderült már, hogy nem nevezhető makulátlan sportvezetőnek, ezért megnyerte Blatter ellen a 39 éves sportvezetőt, Ali Bin Al Husszein jordán herceget, aki jelenleg a FIFA alelnökeként és a jordániai, illetve a Nyugat-Ázsiai Labdarúgó Szövetség elnökeként tevékenykedik. Feladata az lesz, hogy az európai szövetségen kívül megnyerje az ázsiai és persze más tagok támogatását is.

Blatter jövőjéről a FIFA elnöke és a szövetség illetékesei között már tavaly titkos tárgyalások zajlottak. Több héten át folyhattak a megbeszélések. A BBC decemberben közölt értesülései szerint a megbeszéléseken egy sor szövetség képviselője is megjelent, s Blatter minden kétséget kizáróan megerősítette, május végén ismét indulni kíván a FIFA elnöki tisztségéért. Csakhogy a FIFA korrupciós ügyei, illetve a Garcia-botrány miatt a tagországoknál is egyre nagyobb az aggodalom annak kapcsán: tényleg jó irányba halad-e a nemzetközi szövetség.

A FIFA végrehajtó bizottsági ülésének múlt év decemberi marokkói ülésén a szövetség végrehajtó bizottsága az előre menekülést választotta azzal, hogy az úgynevezett Garcia-jelentés nyilvánosságra hozatala mellett foglalt állást. Mint ismeretes, korábban a volt amerikai ügyészt, Michael Garciát, a FIFA etikai bizottsága vizsgálati részlegének egy hónapja lemondott vezetőjét bízták meg azzal, vizsgálja ki, történt-e korrupció a következő két, a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése során.

November 13-án azonban Hans-Joachim Eckert, a szövetség etikai bizottsága vezetője arra a következtetésre jutott, hogy semmiféle korrupció sem történt, a Garcia-jelentés alapján legalábbis nem jutott ilyen következtetésre. A döntést megtámadta Garcia, aki szerint elfogadhatatlanul enyhe ítélet született, s mint mondta, Eckert a tényeket elferdítve hamis következtetéseket vont le.

Echert ítélete nagy felháborodást keltett, különösen a német és az angol labdarúgó szövetségnél, melyek még az említett két világbajnokság bojkottját sem tartották kizártnak, illetve megfenyegették a FIFÁ-t, kilép az UEFA a nemzetközi szövetségből, amennyiben nem hozzák nyilvánosságra Garcia jelentését.

Olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint a végrehajtó bizottság döntése a nyilvánosságra hozatalról egyszerű PR-trükk volt, hiszen a 430 oldalas dokumentum több passzusának közlését megtagadhatja a FIFA etikai bizottsága arra hivatkozva, hogy azzal személyiségi jogokat sértenének meg.

Másrészt akkor sem történne semmi, ha mindenki értesülne a korrupciós ügyekről, hiszen Blatter eleve világossá tette: nem veszik el sem Katartól, sem Oroszországtól a rendezési jogot. Azt sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra a jelentést, a legvalószínűbb időpont erre április vagy május.

Ezek a sorozatos botrányok mindenesetre megingatták a FIFA elnökébe vetett bizalmat, s ez Blattert is növekvő aggodalommal tölti el, hiszen attól tart, hogy a május végi elnökválasztásig csak a tűzoltással lesz elfoglalva, ami jelentősen csökkentheti esélyeit. Hivatalosan ráadásul még nem is jelentette be indulását, igaz, azért utalt már arra, hogy január 29-ig, a jelöltlista leadásáig ez is megtörténik. „Egy sor nemzetközi szövetség kért fel erre” – hangoztatta egy interjúban.

Blatter nagy szerencséje, hogy az UEFA elnöke által irányított ellentábor sem nevezhető az erkölcsiség mintaképének. Michel Platininek végül sikerült megnyernie Ali Bin Al Husszein jordán herceget arra, hogy ringbe szálljon Blatter ellen a FIFA elnökválasztásán. Első látásra igen erős jelöltről van szó, hiszen maga mögé állíthat egy sor európai és ázsiai szövetséget. Mint mondta, a világ labdarúgása megérdemelné, hogy világklasszis vezetése legyen, ami az átláthatóságot is biztosítja. Azt nem árulta el, hogy mely öt szövetség jelöli.

Husszein alkalmasnak tűnhet a feladatra több ok miatt is. Egyrészt tapasztalt sportvezető, hiszen 1999 óta áll a jordániai, 2000 óta pedig a nyugat-ázsiai labdarúgó szövetség élén. A FIFA alelnökeként sikeres kampányt folytatott azért, hogy a női nemzetközi labdarúgó tornákon az iszlám országok sportolónőinek ne kelljen muszlim fejkendőt viselniük. Mellette szólhat másrészt az is, hogy befolyásos környezetből jött, hiszen Husszein egykori jordániai király fia.

Lánytestvére, Haya hercegnő, szintén befolyásos sportvezető volt, féltestvére, Feiszal herceg pedig jelenleg is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. Ali Husszein Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tanult. Felesége az algériai Rym Brahimi, a CNN egykori tudósítója, akinek édesapja Lahrad Brahimi, aki legutóbb az ENSZ szíriai különbmegbízottjaként szolgált.

Meg lennének számlálva Blatter napjai a FIFA élén? Ez azért nem valószínű. Hiába képviseli Husszein Jordániát, ez még nem jelenti azt, hogy Ázsia automatikusan mellé állna. Olyannyira, hogy a bahreini Szalman sejk, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség (AFC) elnöke nyíltan Blatter mellett állt ki. Hiába Platini erőfeszítései, sok európai szövetség Blatter mögött sorakozik fel, köztük – lapértesülések szerint - Spanyolország, Olaszország, Törökország, Moldova, Litvánia, Lettország, Szlovénia, Románia, Bulgária, Norvégia és Oroszország.

A FIFA elnök arra számít, hogy további egy tucat európai országot állít maga mellé, vagyis az öreg kontinens államainak a felét. Ez óriási vereség lenne Platini számára, hiszen azt mutatná, befolyása még saját szövetségén belül is igencsak véges, s hiába számíthat a brit és a német szövetség kitartó támogatására. Annyi már bizonyos, hogy szintén indul majd a FIFA elnökségéért Jérome Champagne, a FIFA volt munkatársa, az ő esélyei azonban teljesen elhanyagolhatóak.

Mi a legvalószínűbb forgatókönyv? Jelenleg az, hogy – ha nem kerül nyilvánosságra valami óriási botrány – az 1936 márciusában született Blattert ismételten újraválasztják, de ez már bizonyosan utolsó négy éves elnöki megbízatása lesz. Ezt az időt pedig felhasználhatja arra, hogy „kinevelje” utódát.

Erre a legnagyobb esélye a Cayman-szigeteki Jeffrey Webbnek, az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek elnökének van, aki 2012-es megválasztása óta rendbe tette a CONCACAF pénzügyeit, ezzel más szövetségek elismerését is elnyerte. Webb már korábban is jelezte, nem kíván indulni 2015-ben a FIFA elnökségéért, egyes megfigyelők szerint azonban 2019-ben már szívesen ringbe szállna.

Blatter májusi esélyei csak akkor csappannának meg igazán, ha Webb esetleg meggondolná magát, s január 29-ig ő is bejelentkezne a FIFA elnöki tisztségéért. Erre azonban nagyon kicsi az esély, állítólag úgy véli, még nem érkezett el az ő ideje. Tavaly Blatter is dicsérettel illette Webbet a karibi futball reformja során elért eredményeiért.

A botrányok kronológiája
2010. december 2. Oroszországnak és Katarnak ítélik a 2018-as és 2022-es világbajnokság rendezési jogát
2013. október 4. A FIFA szakértői csoportot állít fel, melynek feladata annak eldöntése, mely hónap rendezzék a katari vb-t
2014. június 1. A Sunday Times dokumentuma szerint Mohammed bin Hammam FIFA-alelnök 3 millió fontot fizetett végrehajtó bizottsági tagoknak a katari rendezés támogatásáért
2014. szeptember 5. Michael Garcia átadja jelentését a FIFÁ-nak, amelyben a 2018-as és 2022-es vb odaítélésével kapcsolatos korrupciós vádakat vizsgálta
2014. november 13. A FIFA 42 oldalas jelentésében arra a következtetésre jut, nem történt korrupció, Garcia élesen bírálja a jelentést
2014. november 20. Megállapodás születik arról, hogy a FIFA auditáló bizottságának vezetője, Domenico Scala kapja meg Gracia teljes jelentését és ő dönti el, mennyi információt kell abból a végrehajtó bizottságnak eljuttatni
2014. december 17. Michael Garcia lemond a FIFA etikai bizottságában betöltött pozíciójáról
2014. december 19. A FIFA végrehajtó bizottsága bejelenti: nyilvánosságra kell hozni a teljes Garcia-jelentést

Szerző

L. Simon és Fekete volt 2014 nyertese

Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:46
Bár Fekete György azt ígérte, nem vállal újabb ciklust az MMA élén, az októberi közgyűlésen mégis ellenfél nélkül indult újra a
Tovább erősödött tavaly a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia: megkapták a Pesti Vigadót a volt MÚOSZ székházat és ők osztják a Nemzet Művésze elismerést is. L. Simon László új tárcájánál, a Miniszterelnökségnél összegereblyézte a kulturális államtitkársága alatt szétvert örökségvédelmet, és látványos projekteket ígér.

Nem változott a kormány kulturális politikájának iránya tavaly, a harmadik Orbán-kormány beiktatás után. Pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kulturális államtitkárságának teljes vezérkarát lecserélték. Halász Jánost, a fegyelmezett pártkatonát, aki 2013-tól volt az Emmi kulturális államtitkára, hideg zuhanyként érhette, hogy nem számítanak rá, nemcsak a minisztériumban, de úgy tűnik, máshol sem. Be kellett érnie a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelőbizottságának elnöki pozíciójával. De nem azért váltották le, mert nem voltak megelégedve a munkájával, hiszen Halász - elődjével, L. Simon Lászlóval szemben - egyáltalán nem kereste a konfliktust főnökeivel, és azok protezsáltjaival. Lelkesen elősegítette például az MMA további előretörését. Igaz, saját baráti körének gazdagodásáról sem feledkezett meg. Halásznak mégsem ezért kellett távoznia, hanem azért, mert kellett a hely a korábbi szóvivőnek Hoppál Péternek. Neki az oktatási tárcát szánták, de arról lemaradt, így valamivel kárpótolni kellett.

Hoppál személyében Balog Zoltán miniszter végre olyan figurát ültethetett a kulturális államtitkári székbe akinek szinte semmilyen ambíciója és gondolata nincs a területről. Hoppál meg is kapta a jutalmat, idén nem csökkent, hanem valamelyest növekedett a kulturális büdzsé. Igaz, egyre kevesebb feladat tartozik hozzá.

A 2014-es év igazi nyertese L. Simon László volt, hiszen az ő kulturális államtitkársága alatt - 2012. június 18-tól 2013. február végéig - szétvert örökségvédelem az építészettel együtt új tárcájához, a Miniszterelnökséghez került. A Lázár János vezette szervezetnél L. Simon a szép, népköztársaság kori címet feltámasztva miniszter-helyettesként is dolgozik, nemcsak a parlamenti államtitkári tisztet látja el, hanem az örökségvédelemmel, építészettel kapcsolatos feladatokat is felügyeli. Átvette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódszervezetét, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, melybe visszatért a korábban a Lechner Lajos Tudásközpontba kiszervezett tudományos osztály, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Nemzeti Örökségvédelmi Központ. A Miniszterelnökség nemcsak a felhizlalt Forster Központot vette át, hanem az ágazati irányítást is – például a műemlékké nyilvánítást –, illetve felügyeli a műemlékek esetében építési hatóságként működő kormányhivatalokat is. Miután a Forster Központba már korábban beolvasztották a Műemlékek Nemzeti Gondnokságát, a jelentősebb kastélyok is ide tartoznak. A Forster vezetőjét Cselovszki Zoltán nem tartotta L. Simon elég jónak, ezért gyorsan lecserélte. A Várkert Bazár hasznosítása, és a Budavári Palota tervezett felújítása is a Miniszterelnökséghez került. Év végén döntött a kormány, hogy a Csikós udvarban állt egykori Lovardát újra felépítik. A Nemzeti Hauszmann Tervre tíz év alatt 200 milliárd forintot biztosít a kormány; a cél, a Budavári Palota háború előtti állapotának visszaállítása. Ez, és az összes más nagy összegű műemléki rekonstrukció, a vele járó uniós pályázatokkal tehát a Miniszterelnökséghez, egészen pontosan l. Simon Lászlóhoz került.

A kulturális államtitkárság felügyeli a Liget Budapest projekt, Baán László miniszteri biztos irányítása alatt. De erre Hoppálnak meglehetősen kevés rálátása van, legalábbis ezt mutatja, hogy hamar visszakozott, amikor egy ízben a projekt lehetséges csúszásáról nyilatkozott. Itt egyelőre minden a terv szerint halad. 2014. december 19-én lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat. A csaknem félezer beérkezett pályamű közül a 11 tagú, magyar és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri döntése alapján a Néprajzi Múzeum a francia Vallet de Martinis DIID Architectes, a Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects, míg a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt. tervei alapján épülhet meg a 2018-ra teljesen megújuló Városligetben. Miután az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére beérkezett 80 pályamű között a bíráló bizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna, ezért új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely idén áprilisában zárul majd le. Bár a költségvetés csak minimális összeget szánt a múzeum negyed számára, Baán szerint 2018-ban átadják az új intézményeket.

Az MMA diadalútja

Tavaly tavasszal beköltözhetett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóba. Igaz, a hatalmas palota nem elég az akadémiának, de sebaj, a kormány segített, kétmilliárd forintot kaptak irodaház vásárlására, amiből az Andrássy úti egykori MÚOSZ székházat vásárolják meg. A Nemzeti Kulturális Alapot még mindig nem sikerült megszerezniük, de tavalytól ők adományozhatják a Nemzet Művésze címet. A jelentős életjáradékkal járó díj kiváló fegyver az MMA, így a kormány számára, hogy a hozzá közel állókat jutalmazza, másokat pedig lekötelezzen. Bár a botrányt botrányra halmozó Fekete György korábban azt ígérte, nem vállal újabb ciklust a Magyar Művészeti Akadémia élén, az októberi közgyűlésen mégis ellenfél nélkül újra indult a pozícióért. És csodák csodájára nyert is.

Az MMA, még civil szervezetként, először 2011-ben kapott 100 millió forintos rendkívüli támogatást, néhány hónap múlva, július 11-én az Országgyűlés törvényt hozott a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezései szerint automatikusan köztestületi tagok lettek azok, akik a korábban civil egyesületként, Makovecz Imre baráti köreként működő MMA tagjai voltak. A törvény arról is rendelkezett, hogy az MMA-nak külön soron kell szerepelnie a költségvetési törvényben, ez 2012-ben 1,5 milliárd forint betervezésével meg is történt. A 2013-as költségvetésben már 2,45 milliárd forintos támogatással szerepelt a korábbi év elején életbe lépett alaptörvénybe is beemelt köztestület. Tavaly 4,53 milliárdot kapott a testület, amiből több mint 1,9 milliárd forint ment el személyi juttatásokra. Emelkedett a tagoknak járó apanázs, az MMA rendes tagjai a korábbi havi 150 ezer forint helyett tavaly január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig a 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra váltak jogosulttá. Idén pedig 5,26 milliárdra emelkedik az akadémia támogatása.

Ahhoz képest, hogy eddig 20 milliárd forint ment el az MMA-ra, néhány nem túl jelentős, és alig látogatott kiállításnál többet nem tudott felmutatni. Az alapító, Makovecz Imre előtt tisztelgő kiállítás megmutatta szakmai dilettantizmusukat. Hiába a puccos, panorámás palota a Duna-parton, hiába a milliárdok, a paragrafusok adta tekintély, a politikai szerep, az MMA törzsgárdája most is azon a szinten mozog, mintha még mindig Makovecz Kecske utcai nappalijában lennének. Szerda esténként ott gyűltek össze, zenéltek, felolvastak, beszélgettek, búsongtak, szerettek és gyűlöltek. Építették saját, örök ellenzékinek tételezett kultúrájukat, tudomást sem véve a világról.

A Műcsarnok átvétele után jó darabig nem tudtak mit kezdeni a kiállító térrel, az első Nemzeti Szalon kiállításon igyekeztek bebizonyítani, hogy a magyar építészet meghatározó vonulata az organikus iskola, de azóta csak egy, az utolsó pillanatban összerántott tárlatot sikerült megvalósítani.

Megkapja a Kogart a Várkert Bazárt?
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány fogja üzemeltetni a Várkert Bazárt – tudta meg a magyarnarancs.hu. A Miniszterelnökség nem nyílt pályázattal keres üzemeltetőt a hozzá tartozó, többször átadott, de teljesen máig el nem készült, összesen 11 milliárd forintba került komplexum kiállító helyeire. Az év utolsó előtti napján megjelent Magyar Közlönyben ugyanis az áll, a kormány felhívja „a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal együttműködésben intézkedjen az alapítvány gyűjteményének bemutatására alkalmas, állami vagyonba tartozó, budapesti, belvárosi ingatlan(ok) feltérképezése érdekében, és tegyen javaslatot a megfelelő ingatlannak az alapítvány használatába adására”. Mindezt január 31-i határidővel. A hárommilliárd forintos tőkével létrehozott alapítványnak az új kiállítóhely működtetése sem fog fájni, a határozat szerint ugyanis három éven keresztül - 2015-től 2017-ig - évi 200 millió forinttal fogja támogatni az ingatlan üzemeltetését és az alapítvány programjának megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A hetilap kormányzati és alapítványi forrásból is úgy értesült, hogy ez az ingatlan nem más, mint a Várkert Bazár. A milliárdos bankár, Kovács Gábor alapítványa súlyos gondokkal küzd. A stáb mára minimálisra csökkent, néha a fizetések is késnek. Az alapítvány az elmúlt években néhány külső helyszínen megvalósuló kiállítást kivéve alig mutatta az élet jeleit. Üresen kong az Andrássy úti Kogart Ház, honlapjuk szerint a legutolsó két kiállítás 2014. májusában zárt be. A Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak Hiller István is bőségesen és több éven át nyújtott adóforintokat. A szocialisták évi 50 millió forintot ígértek a Kortárs Művészeti Gyűjtemény építésére. Kovácsék az állami forrás dupláját tették hozzá szponzori pénzként.
A Várkert Bazár kezelője, a Várgondnokság képtelen megfelelően hasznosítani a testőrpalotákban működő kiállítóhelyeket, ahol eddig egyetlen észrevehető, a közönség érdeklődésére számot tartó tárlat nem nyílt a tavaszi átadás óta. Ahogy koncepció sem született az egybe nyitott lakásokból álló, nagyobb műveket és installációt befogadni képtelen, a korszerű múzeológia számára szinte használhatatlan terek működtetésére.

L. Simon és Fekete volt 2014 nyertese

Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:46
Bár Fekete György azt ígérte, nem vállal újabb ciklust az MMA élén, az októberi közgyűlésen mégis ellenfél nélkül indult újra a
Tovább erősödött tavaly a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia: megkapták a Pesti Vigadót a volt MÚOSZ székházat és ők osztják a Nemzet Művésze elismerést is. L. Simon László új tárcájánál, a Miniszterelnökségnél összegereblyézte a kulturális államtitkársága alatt szétvert örökségvédelmet, és látványos projekteket ígér.

Nem változott a kormány kulturális politikájának iránya tavaly, a harmadik Orbán-kormány beiktatás után. Pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kulturális államtitkárságának teljes vezérkarát lecserélték. Halász Jánost, a fegyelmezett pártkatonát, aki 2013-tól volt az Emmi kulturális államtitkára, hideg zuhanyként érhette, hogy nem számítanak rá, nemcsak a minisztériumban, de úgy tűnik, máshol sem. Be kellett érnie a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelőbizottságának elnöki pozíciójával. De nem azért váltották le, mert nem voltak megelégedve a munkájával, hiszen Halász - elődjével, L. Simon Lászlóval szemben - egyáltalán nem kereste a konfliktust főnökeivel, és azok protezsáltjaival. Lelkesen elősegítette például az MMA további előretörését. Igaz, saját baráti körének gazdagodásáról sem feledkezett meg. Halásznak mégsem ezért kellett távoznia, hanem azért, mert kellett a hely a korábbi szóvivőnek Hoppál Péternek. Neki az oktatási tárcát szánták, de arról lemaradt, így valamivel kárpótolni kellett.

Hoppál személyében Balog Zoltán miniszter végre olyan figurát ültethetett a kulturális államtitkári székbe akinek szinte semmilyen ambíciója és gondolata nincs a területről. Hoppál meg is kapta a jutalmat, idén nem csökkent, hanem valamelyest növekedett a kulturális büdzsé. Igaz, egyre kevesebb feladat tartozik hozzá.

A 2014-es év igazi nyertese L. Simon László volt, hiszen az ő kulturális államtitkársága alatt - 2012. június 18-tól 2013. február végéig - szétvert örökségvédelem az építészettel együtt új tárcájához, a Miniszterelnökséghez került. A Lázár János vezette szervezetnél L. Simon a szép, népköztársaság kori címet feltámasztva miniszter-helyettesként is dolgozik, nemcsak a parlamenti államtitkári tisztet látja el, hanem az örökségvédelemmel, építészettel kapcsolatos feladatokat is felügyeli. Átvette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódszervezetét, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, melybe visszatért a korábban a Lechner Lajos Tudásközpontba kiszervezett tudományos osztály, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Nemzeti Örökségvédelmi Központ. A Miniszterelnökség nemcsak a felhizlalt Forster Központot vette át, hanem az ágazati irányítást is – például a műemlékké nyilvánítást –, illetve felügyeli a műemlékek esetében építési hatóságként működő kormányhivatalokat is. Miután a Forster Központba már korábban beolvasztották a Műemlékek Nemzeti Gondnokságát, a jelentősebb kastélyok is ide tartoznak. A Forster vezetőjét Cselovszki Zoltán nem tartotta L. Simon elég jónak, ezért gyorsan lecserélte. A Várkert Bazár hasznosítása, és a Budavári Palota tervezett felújítása is a Miniszterelnökséghez került. Év végén döntött a kormány, hogy a Csikós udvarban állt egykori Lovardát újra felépítik. A Nemzeti Hauszmann Tervre tíz év alatt 200 milliárd forintot biztosít a kormány; a cél, a Budavári Palota háború előtti állapotának visszaállítása. Ez, és az összes más nagy összegű műemléki rekonstrukció, a vele járó uniós pályázatokkal tehát a Miniszterelnökséghez, egészen pontosan l. Simon Lászlóhoz került.

A kulturális államtitkárság felügyeli a Liget Budapest projekt, Baán László miniszteri biztos irányítása alatt. De erre Hoppálnak meglehetősen kevés rálátása van, legalábbis ezt mutatja, hogy hamar visszakozott, amikor egy ízben a projekt lehetséges csúszásáról nyilatkozott. Itt egyelőre minden a terv szerint halad. 2014. december 19-én lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat. A csaknem félezer beérkezett pályamű közül a 11 tagú, magyar és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri döntése alapján a Néprajzi Múzeum a francia Vallet de Martinis DIID Architectes, a Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects, míg a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt. tervei alapján épülhet meg a 2018-ra teljesen megújuló Városligetben. Miután az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére beérkezett 80 pályamű között a bíráló bizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna, ezért új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely idén áprilisában zárul majd le. Bár a költségvetés csak minimális összeget szánt a múzeum negyed számára, Baán szerint 2018-ban átadják az új intézményeket.

Az MMA diadalútja

Tavaly tavasszal beköltözhetett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóba. Igaz, a hatalmas palota nem elég az akadémiának, de sebaj, a kormány segített, kétmilliárd forintot kaptak irodaház vásárlására, amiből az Andrássy úti egykori MÚOSZ székházat vásárolják meg. A Nemzeti Kulturális Alapot még mindig nem sikerült megszerezniük, de tavalytól ők adományozhatják a Nemzet Művésze címet. A jelentős életjáradékkal járó díj kiváló fegyver az MMA, így a kormány számára, hogy a hozzá közel állókat jutalmazza, másokat pedig lekötelezzen. Bár a botrányt botrányra halmozó Fekete György korábban azt ígérte, nem vállal újabb ciklust a Magyar Művészeti Akadémia élén, az októberi közgyűlésen mégis ellenfél nélkül újra indult a pozícióért. És csodák csodájára nyert is.

Az MMA, még civil szervezetként, először 2011-ben kapott 100 millió forintos rendkívüli támogatást, néhány hónap múlva, július 11-én az Országgyűlés törvényt hozott a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezései szerint automatikusan köztestületi tagok lettek azok, akik a korábban civil egyesületként, Makovecz Imre baráti köreként működő MMA tagjai voltak. A törvény arról is rendelkezett, hogy az MMA-nak külön soron kell szerepelnie a költségvetési törvényben, ez 2012-ben 1,5 milliárd forint betervezésével meg is történt. A 2013-as költségvetésben már 2,45 milliárd forintos támogatással szerepelt a korábbi év elején életbe lépett alaptörvénybe is beemelt köztestület. Tavaly 4,53 milliárdot kapott a testület, amiből több mint 1,9 milliárd forint ment el személyi juttatásokra. Emelkedett a tagoknak járó apanázs, az MMA rendes tagjai a korábbi havi 150 ezer forint helyett tavaly január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig a 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra váltak jogosulttá. Idén pedig 5,26 milliárdra emelkedik az akadémia támogatása.

Ahhoz képest, hogy eddig 20 milliárd forint ment el az MMA-ra, néhány nem túl jelentős, és alig látogatott kiállításnál többet nem tudott felmutatni. Az alapító, Makovecz Imre előtt tisztelgő kiállítás megmutatta szakmai dilettantizmusukat. Hiába a puccos, panorámás palota a Duna-parton, hiába a milliárdok, a paragrafusok adta tekintély, a politikai szerep, az MMA törzsgárdája most is azon a szinten mozog, mintha még mindig Makovecz Kecske utcai nappalijában lennének. Szerda esténként ott gyűltek össze, zenéltek, felolvastak, beszélgettek, búsongtak, szerettek és gyűlöltek. Építették saját, örök ellenzékinek tételezett kultúrájukat, tudomást sem véve a világról.

A Műcsarnok átvétele után jó darabig nem tudtak mit kezdeni a kiállító térrel, az első Nemzeti Szalon kiállításon igyekeztek bebizonyítani, hogy a magyar építészet meghatározó vonulata az organikus iskola, de azóta csak egy, az utolsó pillanatban összerántott tárlatot sikerült megvalósítani.

Megkapja a Kogart a Várkert Bazárt?
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány fogja üzemeltetni a Várkert Bazárt – tudta meg a magyarnarancs.hu. A Miniszterelnökség nem nyílt pályázattal keres üzemeltetőt a hozzá tartozó, többször átadott, de teljesen máig el nem készült, összesen 11 milliárd forintba került komplexum kiállító helyeire. Az év utolsó előtti napján megjelent Magyar Közlönyben ugyanis az áll, a kormány felhívja „a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal együttműködésben intézkedjen az alapítvány gyűjteményének bemutatására alkalmas, állami vagyonba tartozó, budapesti, belvárosi ingatlan(ok) feltérképezése érdekében, és tegyen javaslatot a megfelelő ingatlannak az alapítvány használatába adására”. Mindezt január 31-i határidővel. A hárommilliárd forintos tőkével létrehozott alapítványnak az új kiállítóhely működtetése sem fog fájni, a határozat szerint ugyanis három éven keresztül - 2015-től 2017-ig - évi 200 millió forinttal fogja támogatni az ingatlan üzemeltetését és az alapítvány programjának megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A hetilap kormányzati és alapítványi forrásból is úgy értesült, hogy ez az ingatlan nem más, mint a Várkert Bazár. A milliárdos bankár, Kovács Gábor alapítványa súlyos gondokkal küzd. A stáb mára minimálisra csökkent, néha a fizetések is késnek. Az alapítvány az elmúlt években néhány külső helyszínen megvalósuló kiállítást kivéve alig mutatta az élet jeleit. Üresen kong az Andrássy úti Kogart Ház, honlapjuk szerint a legutolsó két kiállítás 2014. májusában zárt be. A Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak Hiller István is bőségesen és több éven át nyújtott adóforintokat. A szocialisták évi 50 millió forintot ígértek a Kortárs Művészeti Gyűjtemény építésére. Kovácsék az állami forrás dupláját tették hozzá szponzori pénzként.
A Várkert Bazár kezelője, a Várgondnokság képtelen megfelelően hasznosítani a testőrpalotákban működő kiállítóhelyeket, ahol eddig egyetlen észrevehető, a közönség érdeklődésére számot tartó tárlat nem nyílt a tavaszi átadás óta. Ahogy koncepció sem született az egybe nyitott lakásokból álló, nagyobb műveket és installációt befogadni képtelen, a korszerű múzeológia számára szinte használhatatlan terek működtetésére.