Balog Zoltán csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban. Fontos, hogy ez év augusztusára - a gólyatáborok megtartásának időszakára - olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot - hangsúlyozta Balog Zoltán.
A tárcavezető a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt egy munkacsoport létrehozását kezdeményezte. MTI Fotó: Kovács Attila
Közölte, a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosát kérte fel. Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Egyebek mellett azt mondta, hogy "megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt". A megvizsgált esetekből egyértelmű, hogy az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők "kiszolgáltatott helyzetben vannak" - hangzott el.
Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél "beépíthető" később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell - mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint "szomorú az a kép", amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.
Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek - fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül.
Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség - hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, "az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan". Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába "lépjünk". Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket - tette hozzá.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében "hallgatók ügyvédje" elnevezéssel kívánnak programot indítani.
Az ELTE rektora tavaly szeptember közepén kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két gólyatáborában az évben történtek miatt. A fonyódligeti, tanítóképző kari gólyatáborban megerőszakoltak egy lányt, a jogász gólyatáborban obszcén, trágár dalokat énekeltettek. Sajtóinformációk szerint az ELTE jogi karának 2013-as gólyatáborában is történt nemi erőszak, az ügyben a dékán feljelentést tett.