Nem fél a Hír Tv az M1-től

Publikálás dátuma
2015.01.09 06:00

Fotó: /
A reklámadó, az állami hirdetések elvonása, és a konkurenciaharcra kényszerítés ellenére is teszi a dolgát a Hír Tv - mondta lapuknak Szikszai Péter. A Hír Tv vezérigazgató-helyettese nyilvánvalónak nevezte, hogy az állami hírcsatornát az ő riválisukként hozzák létre, s noha szerinte korábban is próbálták ellehetetleníteni a Hír Tv-t, szerinte „a szocik jobban mérték fel az erőviszonyokat”. Polyák Gábor médiajogász szerint a TV2-nek nagyobb jelentősége lenne a propagandában, mert az M1 viszonylag szűk közönséget tud majd elérni, ám így is a Hír Tv lesz a dolog vesztese.

Nyilvánvaló az állami hírtévé elindítása mögötti szándék: konkurenciaharcra kényszeríteni a Hír Tv-t. Ezt Szikszai Péter, a csatorna vezérigazgató-helyettese is így látja, de állítása szerint a Hír Tv felveszi a kesztyűt az őket most épp "nem szerető" jobboldali kormánnyal. A Hír Tv, mint az első folyamatos hírszolgáltatást nyújtó magyarországi tévécsatorna, eddig nem foglalt állást a közpénzből készülő állami hírcsatorna ügyében, noha a kezdetektől aligha volt kétséges a kormánypárti motiváció: a Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó televízió marginalizálása.

Egy napi 24 órában hírműsorokkal szolgáló állami médium persze nemcsak a Hír Tv-nek törhet borsot az orra alá, ám sem a jobboldali csatornánál, de az ATV-nél nem aggódnak amiatt, hogy jelentős számú nézőt veszítenének. Utóbbi hírigazgatója, Németh Szilárd szerint már csak azért sem jelenthet majd nézőik számára "valós alternatívát" az új adó, mert egész más szellemiségben működik az ATV-nél a szerkesztés, mint közmédiánál, ahol láthatóan állami befolyás alatt születnek hírek. Németh elmondta azt is, abban sem biztos, hogy az "adófizetők akaratával egyezhet" egy ilyen csatorna indítása.

Pedig az adófizetők által idén például 80 milliárd forintból fenntartott közmédiának évi 4-5 milliárd forintos költséget is jelenthet a hírcsatorna. Ráadásul a saját hírtévé mellé márciusban jön a bulváros, fiataloknak szóló Petőfi Tv, júliustól a saját sporttévé is, miközben a kulturális, nemzetiségi, vallási és ismeretterjesztő műsorok immár, a „nemzet főtévéjévé” avanzsált Duna Tv-n lesznek láthatók.

"Ha el tudnánk tekinteni a hazai környezettől, azt is mondhatnánk, végre lesz önálló arculata az egyes köztévé-csatornáknak, ha viszont nem tekintünk el a hazai valóságtól, csak egy újabb propaganda-eszközt látunk, és az Orbán-Simicska háború újabb állomását" - fogalmazott lapunknak Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint közel sem biztos, hogy a propagandának egy új hírcsatorna lenne "a leghatékonyabb eszköze", hiszen egy hírcsatornának speciális közönsége van, viszonylag szűk közönséget tud majd csak elérni, így sokkal nagyobb jelentősége lenne ebben a TV2-nek. Pedig a közönség minden szegmensének elérése önmagában érthető közszolgálati törekvés, ahogyan Európában is ezzel küzdenek a szolgáltatók, csakhogy "nálunk sajnos a manipuláció kockázata nő" - vélte Polyák. "Ez a terjeszkedés, ami láthatóan semmilyen nyilvános koncepcióval nincs alátámasztva, komolyan sérthet piaci érdekeket, és ebben a formában nincs összhangban az európai közmédia-finanszírozási szabályokkal" - vetette fel, kifejtve: az állami hírcsatorna megjelenésének még az alacsony elérés ellenére is a Hír TV lesz a legnagyobb vesztese: de a fő cél is az, hogy "a kormány ne legyen kiszolgáltatva a Simicska-féle médiabirodalomnak".

Tényleg vártak karácsonyig
Csoportos létszámleépítést jelentett be az MTVA: összesen 177 munkavállalót bocsátanának el az év első és második negyedévében. A "kiválasztott" munkatársak között 146 budapesti, 31 pedig pécsi, illetve szegedi. Az MTVA a Munka törvénykönyvére hivatkozva közölte, a bejelentéssel egy időben megkeresik az üzemi tanácsokat, és a szakszervezetekkel is egyeztetnek. Az évi 80 milliárdból gazdálkodó MTVA végig költséghatékonysággal érvelt az újabb elbocsátások mellett; már ősszel is több embert elküldtek, igaz, akkor nem jelentettek be csoportos leépítést, mivel az a törvény szerint 30 főtől kezdődik. Úgy tudni, a vezetőségben kérték az MTVA vezérigazgatóját, az újabb leépítésekkel várja meg a karácsonyt.

"A támadások csak erősítenek bennünket"

Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyetteseFOTÓ: MEDIATANACS.HU

Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyetteseFOTÓ: MEDIATANACS.HU

Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese

- Mi a Hír Tv álláspontja az állami hírcsatornáról; konkurenciaként kell-e tekinteniük erre?
- Igen, nyilván ezzel a szándékkal is hozták létre.

- Milyen változtatásokat igényel egy ilyen televízió felbukkanása? Mennyiben igényel például profilváltást, dolgoznak-e már a műsorstruktúra átszervezésén?
- Nem igényel, mert több mint egy évtizedes gyakorlatunk van hírtelevíziózás terén. Lesznek változások, de nem az MTVA új csatornája miatt, hanem mert minden évben tervszerűen változtatunk, most például indítunk két új beszélgetős műsort, és már tavaly ősztől sokkal több breaking newst adunk, mint korábban. Erre jó példa a párizsi terrortámadás miatti rendkívüli hírfolyam, amikor 8 alkalommal is megszakítottuk az adást, hogy a legfrissebb fejleményekről tudósítsunk, és több Párizsban élő újságírót, szakértőt is kapcsoltunk telefonon.

- Tartanak attól, hogy nézőik bizonyos hányada átpártolhat az M1-hez?
- Ez természetes folyamat. Ha van választék, a nézők dönthetnek, melyik tévé tudósításai érdekli őket jobban, a belemenős, eseményközeli, hiteles beszámolók, vagy a termelési riportok. Tehát azon leszünk, hogy ne pártoljanak el a nézők.

- Kívánják-e megerősíteni, hogy az induló adótól már megkeresték a Hír Tv több munkatársát, erősítendő a közmédia csapatát?
- Nem zárom ki, hogy volt ilyen, de nem tudok róla, hogy az MTVA ajánlatokkal bombázná a munkatársaimat. Összeszokott, profi csapat vagyunk, szeretünk szabadon dolgozni, élvezzük a pörgést, és azt, hogy elsők vagyunk a hírszolgáltatásban. A HírTV szerkesztői és technikai vezetése 10 éve dolgozik együtt, ha távoznak is tőlünk a jövőben néhányan, a keménymag akkor is együtt marad. Korábban is történtek kísérletek a HírTV tönkretételére, de a szocik jobban mérték fel az erőviszonyokat, és nem vállalkoztak a lehetetlenre, mert rájöttek, hogy a támadások csak erősítenek bennünket. Most is ez történik. A reklámadó, az állami hirdetések elvonása, és a konkurenciaharcra kényszerítés ellenére, tesszük azt, ami egy jobboldali tévé dolga. Még akkor is, ha most épp egy jobboldali kormány nem szeret bennünket.

Szerző
2015.01.09 06:00

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33