Előfizetés

Nem akar bankot váltani a magyar lakosság

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.01.09. 12:50
OTP bank. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Továbbra is alacsony a bankváltások száma a hazai lakosság körében, az ügyfelek háromnegyede az elmúlt 10 évben még egyszer sem váltott pénzintézetet – derült ki a Budapest Bank megbízásából készült kutatásból. Mindez felülmúlja az élet egyéb területein mutatott hűségünket is: ritkábban cseréljük le bankunkat, mint például munkahelyünket vagy partnerünket. 

A felmérésből arra is fény derült, hogy a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvét lehetősége alig változtatott a lakosság pénzügyi szokásain az elmúlt évben.

Mindennel meg vagyunk elégedve?

Évről-évre egyre alacsonyabb a bankok közötti mobilitás Magyarországon: az elmúlt évben a hazai lakosság mindössze 4 százaléka választott új pénzintézetet. Míg 2013-ban 70 százalék volt azok aránya, akik legalább 10 éve nem váltottak bankot, mára ez 73 százalékra nőtt. A tervezett bankváltás valószínűsége is csökken: míg egy évvel korábban 10 százalék mondta, hogy a következő esztendőben szinte biztosan váltani fog, addig 2014-ben már csak 7 százalék Azok is egyre kevesebben vannak, akiket egy-egy jó ajánlattal el lehet csábítani a jelenlegi bankjuktól: 2013-ban 20 százalék mondta, hogy ilyen esetben megfontolná a bankváltást, 2014-ben viszont csak 17 százalék nyilatkozta ugyanezt.

A bankok közötti átjárás lassulása annál is inkább meglepő, mivel az ügyfelek között egyre többen vannak, akik úgy vélik, hogy a bankváltás akár kevesebb, mint egy óra alatt elintézhető (2014-ben 14 százalék, 2013-ban 9 százalék nyilatkozta ezt). A bankváltások alacsony száma mögött továbbra is az áll, hogy a lakosság jelentős része (90 százalék) elégedett a pénzintézetével, és megbízik benne.

Partnerek jönnek-mennek, de a bankunk marad!

A magyarok többsége a bankváltáshoz képest jóval rugalmasabb, ha munkahelyváltásról vagy új partneri kapcsolatról van szó. Miközben a bankjához az elmúlt 10 évben a megkérdezettek 73 százalék-a ragaszkodott, addig korábbi partnerkapcsolata helyett „csak” 65 százalék nem keresett újat, a munkahelyét pedig 56 százalék nem változtatta meg. A bankunkhoz képest mi magyarok még az otthonunkat is könnyebben hagyjuk ott: új lakásba a válaszadók 39%-a költözött az elmúlt egy évtizedben, miközben új bankot csak 27 százalék keresett.

A banki díjak a legfontosabbak – csak éppen nem szoktuk azokat nyomon követni

A bankokkal szembeni elvárások, a bankválasztás szempontjai között a legmeghatározóbb továbbra is a kedvező díjszabás (68 százalék), valamint a bank ismertsége és jó hírneve (69 százalék). Ezen kívül lényegesek a kényelmi tényezők is, így például a kiterjedt ATM hálózat (60 százalék) és a jó megközelíthetőség (51 százalék).

A költségek kiemelt szerepe ellenére azokat csak az emberek fele ellenőrzi kisebb-nagyobb rendszerességgel, háromnegyedük pedig nem szokta azokat összehasonlítani más bankok ajánlataival.

„A Budapest Banknál is azt tapasztaljuk, hogy miközben a hazai lakosság jelentős része érthető módon árérzékeny, ha a banki szolgáltatásokról van szó, mégis kevesen vannak, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a bankok ajánlatait. Pedig érdemes időről időre szétnézni akár saját bankunk, akár más pénzintézetek kínálatában, hiszen bármikor találhatunk egy jobb ajánlatot, amely akár ár-érték arányban, akár a szolgáltatás minőségében többet nyújt” – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője. A Budapest Bank a bankváltást és a bankon belüli számlacsomagváltást is igyekszik ösztönözni nemrég bevezetett „Jóljáró” csomagjával*, amelyben a mindennapi pénzügyek intézéshez szükséges termékek – fizetési számla, megtakarítási számla, hitelkártya és folyószámlahitel – egyszerűsített folyamattal, kevesebb adminisztrációval igényelhetők.

Nem sok minden változott az ingyenes készpénzfelvét bevezetése nyomán

A felmérésből az derült ki, hogy a hazai lakosság többsége havonta egyszer (37 százalék) vagy kétszer (51 százalék) vesz fel ATM-ből készpénzt. A bankkártyás fizetések gyakorisága ennél jóval magasabb: 20-20 százalék öt, illetve tíz alkalomnál is többször fizet kártyával a vásárlások után.

A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét a hazai lakosság túlnyomó többsége igényelte (77 százalék), csak kevesen vannak, akik még nem is hallottak erről (6 százalék). Azonban mindössze a megkérdezettek 16 százaléka mondta, hogy ennek hatására változtatott pénzhasználati és fizetési szokásain: például maximum kétszer vesz fel pénzt egy hónapban, vagy többször használ bankkártyát fizetésre. Azt, hogy valójában mennyit tud spórolni az ingyenes készpénzfelvétnek köszönhetően, a megkérdezettek egyharmada tudja megbecsülni, közülük a legtöbben úgy vélik, hogy havonta 500 és 1000 forint közötti összeget takarítanak meg.

Hódít az internetbank

A lakossági ügyfelek közül egyre többen ébrednek rá az online bankolás előnyeire: 2012 óta 33 százalékról 49 százalékra nőtt azok száma, akik túlnyomórészt a neten intézik bankügyeiket. Ezzel párhuzamosan a bankfiók szerepe fokozatosan visszaszorul (bár még mindig 48 százalék azok aránya, akik személyesen, a fiókokban bankolnak). Az internetes ügyintézés szerepe várhatóan tovább nő a következő években is, hiszen egyre többen jönnek majd rá, hogy ez a módszer nemcsak kényelmesebb, de gyorsabb is: a netbankolás havonta átlagosan 0,5 órát, míg a személyes bankfióki ügyintézés 1,2 órát vesz el egy ember életéből.

A bankváltási hajlandóságot kifejező Banki Mobilitási Index értéke 2014-ben 31,8 pont, ami csekély csökkenést jelent a 2013-ban mért értékhez képest (32,2 pont). Az index 100 fokú skálán méri az elsődleges bankhoz való hűséget: minél magasabb az index értéke, annál erősebb a bankváltási szándék a magyar ügyfelek körében. Az indexet három fő összetevőből számolják: az ügyfelek banki kapcsolatának erőssége, a bankváltási szándék és a váltást elősegítő attitűdök. Ugyan a változás nem szignifikáns, azonban az új pénzintézetek iránti egyre alacsonyabb nyitottság azt jelzi előre, hogy a következő időszakban a bankváltások számában további lassú csökkenés várható.

Kapcsolódó
"Fideszes haverokhoz" kerülhet az MKB

Elhunyt Jozef Oleksy

Hatvankilenc éves korában, hosszú betegség után elhunyt Jozef Oleksy volt lengyel miniszterelnök, a Lengyel Baloldali Szövetség (SLD) volt elnöke - közölte pénteken az SLD főtitkára.

Oleksy 1969-ben lépett be az állampártba, a Lengyel Egyesült Munkáspártba (LEMP), pártkarrierje 1977-tól ívelt felfelé, 1987-89 között vajdasági párttitkár volt. 1989-ben Mieczyslaw Rakowski kormányának tagja lett, tárcája a szakszervezetekkel való együttműködést felügyelte. A párt egyik megbízottjaként részt vett az 1989-es lengyel kerekasztal-tárgyalásokon. Az abban az évben rendezett első, részben szabad választásokon képviselői mandátumot szerzett.

1990-ben egyik alapítója volt a LEMP utódpártjának, a Lengyel Szociáldemokrata Pártnak (SdRP), amelyből később alakult meg az SLD. Pártja jelöltjeként 1995-96-ban volt kormányfő, 1993-1995-ben, valamint 2004-2005-ben pedig házelnök. Második házelnöki időszaka előtt három hónapig a belügyi tárca élén állt. 2004 végén, 2005 elején pártelnöki posztot is betöltött, 2004 májusától júliusig  EP-képviselő volt.

Oleksy a rendszerváltás után több politikai botránynak volt a kulcsszereplője. 1996-ban azért távozott a kormányfői posztról, mert a KGB lengyelországi rezidenseivel fenntartott kapcsolatokkal vádolták meg. A katonai ügyészség később bizonyítékok hiányában megszüntette az ellene indított eljárást. Az ügy azonban, amelyben Aleksander Kwasniewski volt elnök is érintett volt, rontott a lengyel baloldal megítélésén.

Oleksy hitelességén azok a körülmények is rontottak, amelyek között 2005-ben kénytelen volt megválni a házelnöki posztjától. A bíróság akkoriban az átvilágítási törvényre hivatkozva úgy döntött, a politikus jogtalanul eltitkolta a kommunista lengyel katonai elhárítással való együttműködését. Ezt az ítéletet azonban 2007-ben a lengyel legfelsőbb bíróság  nyilvánította semmissé. Jozef Oleksy romló egészsége miatt 2014 elején visszavonult a politikai élettől.

Elhunyt Jozef Oleksy

Hatvankilenc éves korában, hosszú betegség után elhunyt Jozef Oleksy volt lengyel miniszterelnök, a Lengyel Baloldali Szövetség (SLD) volt elnöke - közölte pénteken az SLD főtitkára.

Oleksy 1969-ben lépett be az állampártba, a Lengyel Egyesült Munkáspártba (LEMP), pártkarrierje 1977-tól ívelt felfelé, 1987-89 között vajdasági párttitkár volt. 1989-ben Mieczyslaw Rakowski kormányának tagja lett, tárcája a szakszervezetekkel való együttműködést felügyelte. A párt egyik megbízottjaként részt vett az 1989-es lengyel kerekasztal-tárgyalásokon. Az abban az évben rendezett első, részben szabad választásokon képviselői mandátumot szerzett.

1990-ben egyik alapítója volt a LEMP utódpártjának, a Lengyel Szociáldemokrata Pártnak (SdRP), amelyből később alakult meg az SLD. Pártja jelöltjeként 1995-96-ban volt kormányfő, 1993-1995-ben, valamint 2004-2005-ben pedig házelnök. Második házelnöki időszaka előtt három hónapig a belügyi tárca élén állt. 2004 végén, 2005 elején pártelnöki posztot is betöltött, 2004 májusától júliusig  EP-képviselő volt.

Oleksy a rendszerváltás után több politikai botránynak volt a kulcsszereplője. 1996-ban azért távozott a kormányfői posztról, mert a KGB lengyelországi rezidenseivel fenntartott kapcsolatokkal vádolták meg. A katonai ügyészség később bizonyítékok hiányában megszüntette az ellene indított eljárást. Az ügy azonban, amelyben Aleksander Kwasniewski volt elnök is érintett volt, rontott a lengyel baloldal megítélésén.

Oleksy hitelességén azok a körülmények is rontottak, amelyek között 2005-ben kénytelen volt megválni a házelnöki posztjától. A bíróság akkoriban az átvilágítási törvényre hivatkozva úgy döntött, a politikus jogtalanul eltitkolta a kommunista lengyel katonai elhárítással való együttműködését. Ezt az ítéletet azonban 2007-ben a lengyel legfelsőbb bíróság  nyilvánította semmissé. Jozef Oleksy romló egészsége miatt 2014 elején visszavonult a politikai élettől.