Iványi egyházának a jog védelme sem jár

Publikálás dátuma
2015.01.10 06:06
Iványi Gábor: Valaki egy személyben akarja eldönteni, ki minősül egyháznak és ki nem FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hiába rendelkezik jogerős bírósági ítélet arról, hogy a státuszától - alkotmányt és nemzetközi jogot sértő módon - megfosztott Magyar Evangéliumi Testvérközösség számára egyházként is felajánlható a személyi jövedelemadó egy százaléka, az adóhatóság nem teszi lehetővé az összeg elektronikus bevallásban való átutalását, a gyülekezet a pénzt sem kapja meg. Hasonlóképp más illetményeikhez, melyek a végigjárt jogi fórumok sora szerint igenis járnának nekik.

Érvénytelennek nyilvánította a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokat az 1 százalékos felajánlásokat, amelyeket magánszemélyek a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyháznak utaltak, méghozzá azon az alapon, hogy "a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az téves, illetőleg olvashatatlan". Az Iványi Gábor lelkész által vezetett egyház közismert arról, hogy a hajléktalanokat, a szegényeket, a bármilyen okból társadalomból kiszorultakat, kirekesztetteket evangéliumi szellemben igyekszik segíteni.

Óvodát működtet a hajléktalan gyermekek számára, adományokat gyűjt, ételt oszt, iskolákat és főiskolát tart fenn. Ha van tehát olyan egyházi formáció, amelyről el lehet mondani, hogy minden erejével megpróbálja követni Krisztus elveit, akkor az éppen a MET. Az adóhatóság ennek ellenére megtagadja, hogy az állampolgárok adójuk 1 százalékával támogassák őket, mert továbbra sincs úgynevezett "egyházi nyilvántartásba vételi" számuk - holott annak visszaadására jogerős ítélet kötelezné az illetékes állami szerveket.

Megírtuk: a MET egyházi jogállását az előző kormányciklusban elsőként elfogadott egyházügyi törvénnyel vette el a Fidesz-KDNP még 2011-ben. A gyülekezet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely 2013 márciusában ki is mondta, hogy jogszerűtlen az egyházak közötti különbségtétel, az egyházi státuszt pedig nem az addigra parlamenti jóváhagyástól függővé tett nyilvántartásba vétel hozza létre.

Azóta még két Ab-döntés megerősítette ezt a határozatot, sőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is úgy döntött: Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét akkor, amikor a MET-et és más egyházakat megfosztotta státuszátál. Ennek megfelelően a parlamentnek meg kellene semmisítenie a 2011-es törvényt és hozni egy újat, amely megfelel az Ab határozatának, valamint a strasbourgi bíróság döntésének is. Ezt azonban a Fidesz-KDNP máig nem hajtotta végre, sőt, lényegében érdemi tárgyalásokra sem hajlandó a MET-tel.

Éppen ezért az egyház bírósághoz fordult, beperelték az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Magyar Államkincstárt és a NAV-ot is. Több pert meg is nyertek idő közben, mégsem jutottak előre, mert a Kúria felfüggesztette a végső döntést arra hivatkozva, hogy az Ab előtt van egy hasonló ügy és meg kell várni, milyen ítélet születik. A NAV-val szemben viszont már ma is jogerős bírósági ítélet van a kezükben, amely szerint a "MET esetében az 1 százalékra való jogosultság kedvezményezetti feltételei fennállnak". Hivatalos levélben kérte is a MET, hogy ennek alapján adják vissza számukra a technikai számot, az adóhatóság azonban erre nem reagált.

Ónodi István, a MET gazdasági vezetője lapunknak elmondta, a jelenlegi helyzet több szempontból is súlyosan érinti gyülekezetüket. Egyházak esetében ugyanis az államnak kiegészítést kell adnia a felajánlott 1 százalékokhoz, más vallási közösségek meg is kapják ezt a támogatást, a MET azonban még a magánszemélyek által felajánlott összeget sem. Ha az iskolát egyház tartja fenn, akkor jogosult kiegészítő normatívára, a MET-et azonban kizárták az egyházak köréből, ezért ez a normatíva sem jár nekik.

Ezért beperelték az Államkincstárt, hogy fizesse ki visszatartott járandóságaikat. A pert megnyerték, de az összeghez mégsem juthatnak hozzá. Az ítélet szerint ugyanis az Államkincstár határozata hibás, ezért köteles újat hozni, ám az állami szerv ezt a mai napig nem tette meg.

Iványi Gábor lapunknak hangsúlyozta: nem az egyház működtetéséhez kértek pénzt, ez nem stílusuk, hanem azoknak az állami feladatoknak az ellátásához van szükségük a nekik járó támogatásra, amelyeket egyházként átvállaltak. "Valaki egy személyben akarja eldönteni, ki minősül egyháznak és ki nem. Úgy látszik, hogy mi, akik a szegények segítésére, a kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a romagyűlölet elleni fellépésre, a hajléktalanok támogatására, az emberi jogok érvényesítésére koncentrálunk - valamiért irritáljuk, sértjük a hatalmat.” Iványi úgy érzi, többszörös zaklatás áldozatai.

Például a MET főiskolájától elvettek minden ösztöndíjas helyet, kizárták az egyházi felsőoktatás köréből, ezért az intézménynek járó támogatást sem vehetik fel. "Ez nem véletlen, ez egy olyan személy sértett reakciója, aki a központosító hatalom eszméjét követi." Arra a kérdésre, hogy konkrétan Orbán Viktorra gondol-e, akivel egykor jó kapcsolatot ápolt, hiszen a kormányfő egyik gyermekét éppen Iványi keresztelte meg annak idején, a lelkész azt mondta: emberi típusú konfliktus nincs közöttük, de Orbán valóban nagyon sokat változtatott a nézetein, "a szinte anarchista módon liberális, némelyik megnyilatkozásában szélsőbalos jellegtől eljutott a mostani rendpárti, centralizáló, jobboldali énjéhez. Meglehet, éppen az a baj velünk, hogy emlékeztetjük a valamikori Orbán Viktorra."

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap