Előrebocsátom, hogy én alapvetően béketűrő ember vagyok. Talán túlzottan is konfliktuskerülő. Igyekszem mindent megtervezni, és békésen elintézni, hogy amin nem muszáj, ne stresszeljek. De utálok ügyintézés közben gépekkel kommunikálni! (...) Nem akarom megnevezni a céget, de nem túlzok, egy óra negyven percig zenéltek nekem, nyomogattattak gombokat és pötyögtettettek be azonosítókat, időnként a szíves türelmemet kérték, amiért egy csöppet várakoznom kell. Megjegyzem, nem én bakiztam, hanem ők, de nekem kellett ezt bizonyítanom. Meg is tettem. Lázadozik az igazságérzetem! Tényleg megteheti ezt egy szolgáltató cég minden esetben minden ügyfelével? Rá nem vonatkoznak a fogyasztóvédelmi előírások? Az, hogy kivétel nélkül mindig órákig tart elérni egy ügyintézőt az ügyfélszolgálaton, megfelel annak az elvárásnak, amit egy szolgáltató vállalatnak nyújtania kell az ügyfelei részére? Mindezt csak azért, hogy kettővel kevesebb embert foglalkoztasson az ügyfélszolgálaton? Elhiszem, hogy a szolgáltató cég szempontjából ez a módszer rendkívül trendi, meg nyereséges, de én még hallottam anno rebesgetni valamit az ügyfélközpontúságról is. Hiszen ha nincs ügyfél, nincs, kinek szolgáltatni Akkor miért kezelhetnek bennünket így?
