Köztársasági menet a terror ellen

Hatalmas tömeg részvételével zajlott kora délután Párizsban a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó menet, amelynek élén mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel Francois Hollande francia államfő oldalán. Már két órával a terrorizmus elleni tiltakozó megmozdulás kezdete előtt tízezrek gyűltek össze vasárnap a párizsi République téren. A francia államfő hirdette meg mára az áldozatokra emlékező köztársasági menetet. Sajtóértesülések szerint a brit hatóságok hamarosan elrendelhetik a legmagasabb szintű terrorkészültséget, mivel attól tartanak, hogy dzsihadista csoportok Nagy-Britanniában is a párizsi vérengzéshez hasonló terrorcselekményre készülnek.

"Emeljétek fel a tollaitokat!", "Szabadság, egyenlőség, rajzoljatok, írjatok!" "Charlie vagyok" - ezek a feliratok voltak olvashatók a République (Köztársaság) téren látható táblákon, ahol a napos időben már hatalmas tömeg gyűlt össze. Az emberek gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál, többen a francia himnuszt énekelték, mások siratták az áldozatokat. A hatalmas tér mintegy negyedét már kora délután elfoglalták a világ minden tájáról érkezett tévéstábok.

A menetet, amelynek élén az áldozatok hozzátartozói vonultak, végig a rendőrség elitalakulatai biztosították. Rajtuk kívül 5500 rendőrt mozgósítottak a francia fővárosban, a környéken vasárnap reggel óta tilos volt parkolni, tíz metrómegállót lezártak, a République tér 11 óra után már csak gyalog volt megközelíthető.

"Ma délután Párizs lesz a terrorizmussal szembeni ellenállás fővárosa" - ezt Laurent Fabius francia külügyminiszter jelentett ki. A francia politikusokon - köztük Francois Hollande francia államfőn - kívül mintegy ötven külföldi vezető vonult a menetben. Köztük Angela Merkel német, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol kormányfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka cseh és Zoran Milanovic horvát kormányfő, Klaus Iohannis román államfő vagy éppen Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. De résztvételét jelezte például II. Abdalláh jordán király, Petro Porosenko ukrán államfő, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is.

De ott vonult Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is, akit a Francia Köztársaság Budapestre akkreditált nagykövete hívott meg.

Francois Hollande francia államfő délelőtt fogadta a zsidó közösség képviselőit, az elnök a megmozdulás után a párizsi nagyzsinagógában tartandó megemlékezésre is elment. A terrortámadások harmadik napján az egyik dzsihadista egy párizsi kóser boltban ejtett túszokat, akik közül négyet megölt. Mind a négyen zsidók voltak. Hollande jelezte, hogy megerősítik a zsidó oktatási intézmények és a zsinagógák védelmét, "ha szükséges, a hadsereggel is".

Mindeközben a The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap név nélkül idézett kormányzati forrása, aki betekintést nyert a legfrissebb hírszerzési helyzetértékelésekbe, elmondta: a Nagy-Britanniát fenyegető terrorveszély most a legsúlyosabb a skóciai Glasgow repülőtere és a londoni belváros ellen 2007-ben megkísérelt, összehangolt, de végül kudarcba fulladt terrortámadás óta.

A brit kormány tavaly nyáron - elsősorban az Iszlám Állam nevű terrorcsoport jelentette veszélyre hivatkozva - a második legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültségi szintet. Azóta a "súlyos" kockázatra figyelmeztető riasztási szint van érvényben. Ennek hivatalos meghatározása szerint "nagyon valószínű", hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri. Az ötfokozatú brit készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási szint van, a "kritikus", amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló nagyszabású merénylet terveiről kap konkrét értesülést.

A The Sunday Timesnak nyilatkozó forrás szerint a brit elhárító szolgálatok úgy ítélik meg, hogy Nagy-Britannia nincs messze ettől a riasztási szinttől. A brit biztonsági szolgálatok szerint Nagy-Britanniában akár 150 olyan szélsőséges iszlamista is lehet, aki végre tudna hajtani a párizsi vérengzéshez hasonló fegyveres támadásokat - írja a The Sunday Times. A lap kormányzati forrásai szerint a brit belső elhárítás (MI5) az Iszlám Állam "harmincnál több" volt fegyveresét figyeli, akikről feltételezik, hogy súlyos veszélyt jelentenek. Most azonban 120 további olyan szélsőséges ügyét is felülvizsgálják, akiket eddig nem ellenőriztek közelebbről, de gyanítják róluk, hogy kiképzést kaptak a párizsi támadáshoz hasonló merénylet végrehajtására.

A lap forrásai szerint a párizsi merénylet után fegyveres rendőri egységeket telepítettek a jelentősebb londoni francia intézményekhez, valamint a Londont franciaországi és belgiumi célállomásokkal összekötő Eurostar szuperexpresszek szerelvényeire is, a nagy-britanniai zsidó intézmények környékén pedig megerősítették a rendőri járőrszolgálatot.

Közben hajnalban gyújtogatás történt egy német lapnál, amely leközölte a francia Charlie Hebdo lapban megjelent Mohammed-karikatúrákat. A Hamburger Morgenpost szerkesztőségének ablakát köveket és egy égő tárgyat dobtak be – közölte egy rendőrségi szóvivő az AFP hírügynökséggel. A Hamburger Morgenpost három Mohammed-karikatúrát tett ki a címlapjára, azzal a felirattal: „Ennyi szabadságnak lennie kell!” A támadás hajnali fél kettő körül történt, a szerkesztőség két szobája kiégett, de gyorsan lokalizálták a tüzet, senki nem sebesült meg. Két embert őrizetbe vettek a gyújtogatással kapcsolatban, a hatóságok nyomozást indítottak. A Bild am Sonntag mai számában azt írta, a párizsi lap elleni támadás új terrorhullámot indíthat el Európában - az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség információi szerint.

Magyarország csatlakozott a párizsi merényletet elítélő uniós kezdeményezéshez

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, kultúráért is felelős tárcavezető csatlakozott ahhoz a közös nyilatkozathoz, amelyet Lettország elnöksége és a francia kulturális miniszter kezdeményezett az unió kulturális tárcavezetői körében a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet párizsi megemlékezésének alkalmából. A tárca közleménye szerint a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a művészi, valamint a szabad véleménynyilvánítás szabadsága az európai értékek alapját jelentik.

"Az Európai Unió tagállamai továbbra is kiállnak amellett, hogy ezen értékeket a jövőben is meg kell védeni" - olvasható a közleményben.A 27 tagállam kulturális miniszterei közösen ítélik el a barbár cselekedetet, amely erőszakos módon ássa alá legfontosabb értékeinket és alapelveinket.