"Párizsi forgatókönyveket" gyakorolnak a brit biztonságiak

A párizsi terrortámadáshoz hasonló merényletek "forgatókönyveit" is beépítik a brit biztonsági szolgálatok elhárítási gyakorlataiba, és a brit hadsereget is felkészítik a válaszlépésekre - egyebek mellett erről döntöttek a brit nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén.

Az értekezleten David Cameron miniszterelnök és a brit elhárító ügynökségek vezetői vettek részt.
A brit terrorkészültség szintjét nem emelték, a riasztási fokozat a tavaly nyár óta érvényes második legmagasabb szinten maradt. Ez a hivatalos meghatározás szerint "súlyos" terrorfenyegetést jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britanniát "nagy valószínűséggel" terrortámadás éri.

Előzőleg a brit sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy a párizsi merényletek nyomán a brit hatóságok fontolóra veszik a legmagasabb, "kritikus" szintű terrorkészültségi fokozat elrendelését. Ezt akkor léptetik érvénybe, ha a brit kormány küszöbönálló nagyszabású merénylet terveiről kap konkrét értesülést.

A Downing Street szóvivője a biztonsági kabinet hétfői tanácskozása után mindazonáltal elmondta: az értekezlet döntése alapján a biztonsági ügynökségek azonosítják a párizsi merénylet azon elemeit, amelyeket be kell építeni a rendszeres elhárítási gyakorlatokon tesztelt forgatókönyvekbe.

A tájékoztatás szerint Cameron kérte a rendőrség és a brit hadsereg "szoros együttműködését" is, annak érdekében, hogy a rendőrség "megfelelő mértékű katonai segítséget tudjon kérni országszerte", ha ez szükségessé válik.
A biztonsági kabinet ülésén döntöttek a fegyvercsempészet elleni még szigorúbb fellépésről is.

A brit kormány már tavaly év végén a terrorellenes jogszabályok széles körű és jelentős szigorítására jelentett be terveket, elsősorban a Közel-Kelet felől fenyegető, egyre súlyosabb terrorveszélyre hivatkozva.

Az intézkedési csomag elemei között szerepel, hogy a kiutazóktól a határátkelő pontokon a hatóságok a jövőben bevonhatják útlevelüket és menetjegyüket, ha az a megalapozott gyanú merül fel, hogy az illető terrorcselekmények végrehajtása céljából akarja elhagyni az Egyesült Királyságot, például fegyveres terrorcsoporthoz akar csatlakozni.

Lehetővé válik az olyan brit állampolgárok hazatérésének időleges megakadályozása is, akikről gyanítható, hogy ilyen célból utaztak külföldre.

Mindemellett a Nagy-Britanniába közlekedő légitársaságoknak a jövőben szélesebb körű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk utasaikról, figyelembe kell venniük a brit kormány által összeállított repüléstilalmi névjegyzéket, és alkalmazniuk kell a London által megszabott biztonsági szűrési eljárásokat. Ha ennek nem tesznek eleget, járataik nem szállhatnak le brit repülőtereken.

g

Szerző

Meghalt Oberfrank Géza

Életének 79. évében, hosszas betegség után hétfőn elhunyt Oberfank Géza érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, az intézmény örökös tagja.

Az Operaház a művészt saját halottjának tekinti, temetésének időpontjáról később adnak tájékoztatást.

Oberfrank Géza 1961-ben, művészdiplomája megszerzésének évében csatlakozott az Operaházhoz, karmesterként a Vérnásszal mutatkozott be 1964-ben. 1973-tól négy éven át volt a berlini Komische Oper főzeneigazgatója volt, később a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetéséért felelt különböző posztokon.

1989-től ismét a Magyar Állami Operaház társulatának tagja, 2010-ig az OperaStúdiót is irányította, számtalan fiatal művészt készítve fel a pályára, szerepekre. 1989-ben zeneigazgatói kinevezést kapott, majd 1994-től három éven át az intézmény főzeneigazgatója volt. Oberfrank Géza pályafutása során operarendezőként is bemutatkozott, Budapesten a Háry Jánost, Szegeden többek közt a Carment, Az álarcosbált és a Vérnászt állította színpadra.

Számos magyar mű ősbemutatója - például Szokolay Szávitri, valamint Margit című operája - fűződik nevéhez, Berlinben pedig az ő zenei irányításával mutatták be a Háry Jánost. Erkel Dózsa György című műve néhány héttel ezelőtt az ő átdolgozásában került színre az Erkel Színházban - idézik fel az Operaház közleményében.

Szerző

Meghalt Oberfrank Géza

Életének 79. évében, hosszas betegség után hétfőn elhunyt Oberfank Géza érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, az intézmény örökös tagja.

Az Operaház a művészt saját halottjának tekinti, temetésének időpontjáról később adnak tájékoztatást.

Oberfrank Géza 1961-ben, művészdiplomája megszerzésének évében csatlakozott az Operaházhoz, karmesterként a Vérnásszal mutatkozott be 1964-ben. 1973-tól négy éven át volt a berlini Komische Oper főzeneigazgatója volt, később a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetéséért felelt különböző posztokon.

1989-től ismét a Magyar Állami Operaház társulatának tagja, 2010-ig az OperaStúdiót is irányította, számtalan fiatal művészt készítve fel a pályára, szerepekre. 1989-ben zeneigazgatói kinevezést kapott, majd 1994-től három éven át az intézmény főzeneigazgatója volt. Oberfrank Géza pályafutása során operarendezőként is bemutatkozott, Budapesten a Háry Jánost, Szegeden többek közt a Carment, Az álarcosbált és a Vérnászt állította színpadra.

Számos magyar mű ősbemutatója - például Szokolay Szávitri, valamint Margit című operája - fűződik nevéhez, Berlinben pedig az ő zenei irányításával mutatták be a Háry Jánost. Erkel Dózsa György című műve néhány héttel ezelőtt az ő átdolgozásában került színre az Erkel Színházban - idézik fel az Operaház közleményében.

Szerző