Forinthitelek – Huszonhat pénzintézet indított pert

A hitelintézetek - a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében - január 5. és 12. között indíthattak pert, hogy bizonyítsák a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításainak tisztességességét. 

A pert indítók között van a Sajóvölgye és a Téti Takarékszövetkezet, a Magyar Cetelem Bank Zrt., az Erste Bank Zrt., az FHB Jelzálogbank Nyrt., az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., a K&H Bank Zrt., a Raiffeisen Lízing Zrt., az OTP Lakáspénztár Zrt., az OTP Bank Nyrt., a Sopron Bank Burgenland Zrt., a CIB Bank Zrt., és a Raiffeisen Bank Zrt. A törvény szerint a nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli a törvény értelmében. A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés a 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Szerző

Eltöröltetnék a termékdíjat a napelemgyártók

A napelemek termékdíjának eltörlését vagy csökkentését javasolja a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP). A napelemekre a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában kivetett termékdíj magas mértéke nem indokolható az egyesület szerint, amely a megújuló energiák terjedését ösztönző változtatásokat is javasol az adórendszerben.

Az egyesület közleményében felidézte: az EU elektronikus hulladék kezelési irányelve alapján a tagállamoknak gondoskodniuk kell a napelemek visszavételéről és ártalmatlanításáról azok - 25 év feletti - várható élettartama végén. Magyarország úgy ültette át az irányelvet a magyar jogrendbe, hogy környezetvédelmi termékdíj fejében központi újrahasznosítással vállalta a hulladékok ártalmatlanítását.

Az ezért előre fizetendő díj, amely Magyarországon 114 forint kilogrammonként, 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az amúgy is leszakadóban lévő magyar napelemes zöldáram termelésnek - írják.

A MANAP közleményéből kiderül: a nemzetközi gyakorlatban legtöbbször nonprofit szervezetek útján biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását. Az ezen szolgáltatásért fizetett díjak a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki, figyelembe véve azt is, hogy a napelemek alapanyaga értékes újrahasznosítható anyagokat, egyebek mellett alumíniumot is tartalmaz. A díjakat hosszú évekig elkülönítetten kezelik, hogy a napelemek élettartamának végén a megfelelő fedezet a szükséges feladatokra rendelkezésre álljon. Megfontolandó, hogy a jelenlegi magyar rendszer "adóztató" jellegű szemléletmódja helyett az ilyen hosszú élettartamú termékek esetében ezt a modellt vegye át a magyar szabályozás - olvasható a tájékoztatásban.

A most kivetett termékdíj napelemenként 2100-2300 forint, ami a nagykereskedelmi árak 5 százalékos emelkedését jelenti - írja a MANAP. A lakossági végfelhasználóknak a termékdíj után a 27 százalékos áfát is meg kell fizetniük, ami egy átlagosnak mondható 3,5 kilowattpeak (kWp) méretű családi házas, 14 napelemet tartalmazó rendszer esetén mintegy 40 ezer forint többletkiadást jelent.

Az egyesület szerint nehéz helyzetbe kerültek azon támogatási forrásra pályázók - jellemzően önkormányzati intézmények - és kiserőmű beruházók, vagy már a kivitelezésre leszerződött szakcégek is, akik tavaly elindított projektjeik során még nem számoltak a termékdíj költségével. Pályázatos projektek esetében 300-400 ezer forint, kiserőművi projekteknél akár 4 millió forint váratlan többletköltséget is okozhat az új termékdíj - hívja fel a figyelmet a MANAP közleményében.

Szerző

Orbán Putyint játszik

Publikálás dátuma
2015.01.12. 17:08
Orbán Viktor és az elmaradhatatlan kisbusz (korábbi felvétel). FOTÓ: Népszava
Amint az a helyszíni tudósításokban is látszott, Orbán Viktor a vasárnapi párizsi terrorellenes tüntetésre érkezve saját VW kisbuszából szállt ki a francia elnöki palota előtt. Nem ez az első eset, hogy a magyar miniszterelnök külföldre rendeli autókonvoját.

Orbán Viktor az OTP-csoport magánrepülőgépével utazott vasárnap a francia fővárosba, a terrorellenes felvonulásra, visszafelé pedig leszállt Zürich-ben – adta hírül a hvg.hu. Nem ez az első eset, amikor igénybe vette az OTP Air Invest gépét. A párizsi felvételeken azonban látható volt, hogy a miniszterelnök már saját, magyar rendszámú kisbuszából szállt ki a francia elnöki palotánál.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt közölte, a francia külügyminisztérium szombaton jegyzékében kérte a vasárnapi meneten részt vevő állam- és kormányfőket, hogy önállóan, „saját módon" jussanak el a megadott gyülekező helyszínre. Havasi Bertalan szerint a francia fél egyértelművé tette, hogy nem biztosít protokoll-járműveket. Így a városi közlekedést is a magyar hatóságoknak kellett megszervezniük. Havasi megjegyezte, a magyar sajtó egy része a magyar miniszterelnök utazása kapcsán "sajnos ismét kisstílű vagdalkozásba fogott – még mielőtt megismerkedtek volna az alapvető tényekkel".

Lapunk többször beszámolt arról, hogy Orbán – ha más közlekedési eszközzel érkezik is – rendre külföldi úti céljaihoz rendeli megszokott autóját –, amelyet általában két biztonsági gépkocsi kísér. A 2012-es év első uniós csúcstalálkozójára Párizsból vonattal volt kénytelen utazni, mivel a belga fővárosban sztrájk kezdődött. Ám ekkor is kirendelte a brüsszeli pályaudvarra a Terrorelhárítási Központ mikrobuszát.

2013 júniusában brüsszeli tárgyalásaira ismét megérkezett saját biztonsági autókonvoja. A helyi – és bizonyára egyes magyar - biztonságiak nemegyszer fejezték ki aggodalmukat a magyar kormányfő különös utazási szokásai miatt. Az eset kínosan érintheti a külügyi apparátust is. A Brüsszelben, Párizsban vagy másutt működő diplomáciai rangú hivataloktól - a nagyköveti protokollautó mellett - akár kisbuszt is igénybe vehetett volna ugyanis a miniszterelnök.

A protokoll felrúgása azonban nem egyszerű (vagyis durva) udvariatlanság. Ha baleset vagy bármiféle inzultus éri a több országon áthaladó magyar rendszámú kisbuszt, illetve biztonsági kíséretét, akkor a hatóságok nem kivételezhetnek a járművekben ülőkkel. Csak abban az esetben lehet ezekkel adminisztratív gond nélkül közlekedni, ha a járművek diplomáciai védettséget élveznek - ezzel azonban a TEK járművei nem rendelkeznek.

Ilyen - saját, kiszállított autókból felállított - konvojt egyébként Orbánon kívül csak Barack Obama amerikai, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök követel meg magának, éppen saját járműveik kiemelt védelmi rendszerei miatt. Orbán Viktor VW Multivan kisbusza azonban szériagyártmány – legalábbis páncélozott verziójáról nincs tudomása a szaksajtónak. A jármű ráadásul a nemzetközi standard szerinti alapvető biztonsági előírások minimumának sem felel meg.

Már megint Svájc
A hvg.hu által közölt útvonalterv szerint Orbán vasárnap délután öt órakor indulhatott vissza a francia fővárosból, de nem egyenesen Budapestre repült, hanem leszállt a svájci Zürich-ben is, ahol a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) meghívására idén is részt vett a labdarúgó világszervezet hétfői gáláján. A hírek szerint a magángép óránként kétmillió forintba kerül. A konvoj, és a biztonsági kíséret mintegy háromezer kilométeres utaztatása közúton további milliós költséggel járhat.

Szerző