Párizsi vérengzés - A terroristák önállóak voltak

Annak ellenére, hogy az elmúlt napok párizsi merényleteinek elkövetői az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet tagjainak vallották magukat, elemzők szerint valószínűsíthető, hogy önállóan cselekedtek, saját maguk választották ki a célpontjaikat és a támadásokhoz a módszereiket.

"Lépjenetek akcióba, mindegy hogyan, mi majd magunkra vállaljuk" - a párizsi merénylők a globális dzsihadista mozgalomnak ezen, évek óta hangoztatott utasítása szerint cselekedtek.

"A Kouachi testvérek (a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap elleni 12 áldozatot követelő merénylet elkövetői) nagyon egyértelműen az Arab-félsziget al-Kaidájára (AQAP), a nemzetközi terrorszervezet jemeni szárnyára hivatkoztak. Szerintem ez nagyon zavaros volt a fejükben és nem gondolom, hogy valaki parancsára cselekedtek. Elsősorban annak engedelmeskedtek, amit én a kiképzés hatásának nevezek" - mondta a francia hírügynökségnek egy terrorelhárítási szakértő. Az internetre felkerülő videókban és szövegekben az al-Kaida és a hozzá tartozó csoportok, újabban pedig az Iszlám Állam is arra szólítja felé a nyugati országokban élő önkénteseit, hogy "csapjanak le a hitetlenekre". Angol nyelvű internetes lapjában, az Inspire-ban az AQAP azt kérdezi: "És ti magányos farkasok, mire vártok?"

Romain Caillet, a dzsihadista mozgalmak szakértője arra emlékeztetett, hogy Chérif Kouachi 2011-ben a jemeni kiképzése során találkozott a jemeni-amerikai Anvar al-Avlaki radikális imámmal, aki adhatott neki valamennyi pénzt arra, hogy európai célpontok megtámadásán gondolkodjon. A két testvér aztán már önállóan, saját maga választotta ki a Charlie Hebdót.

A harmadik támadó, Amédy Coulibaly, aki egy nappal a szatirikus lap elleni merénylet után Montrouge-ban megölt egy rendőrnőt, majd másnap egy párizsi kóser boltban túszokat ejtett, egy posztumusz videóban azt vallotta a Kouachi fivérekről: "Egy kicsit együtt csináltuk a dolgokat, egy kicsit külön, hogy még nagyobb hatása legyen. Úgy segítettem őket a tervükben, hogy adtam hozzá néhány ezer eurót, hogy mindent meg tudjanak vásárolni, amire szükségük van".

Romain Caillet szerint ha az al-Kaida jemeni szárnya finanszírozta volna őket, akkor nem valószínű, hogy néhány ezer euróra szükségük lett volna. Szerinte az AQAP azért vállalta magára a Kouachi testvérek akcióját, mert arra előbb buzdította őket, mint az Iszlám Állam. De ez utóbbi szervezet finanszírozta őket, ezt bizonyítja Coulibaly videója.

A szakértő szerint az al-Kaida és az Iszlám Állam között összetett a viszony. Szíriában vannak helyek, ahol halálos ellenségek, máshol pedig közös akciókat hajtanak végre. Minden az adott embereken és a helyi viszonyokon múlik. "Franciaországban elsősorban az emberek egóján múlik" - tette hozzá.

A szakértő a Kouachi fivéreket a 2013. április 15-i bostoni maratoni futóversenyen végrehajtott kettős robbantás elkövetőivel, az oroszországi Dagesztánból bevándorolt, csecsen nemzetiségű testvérpárral, Tamerlan és Dzsohar Carnajevvel állította párhuzamba.

Olyan apró, családi sejtekről van szó, amelyek távirányítás nélkül lépnek akcióba. A dzsihádszervezetek, az al-Kaida vagy az Iszlám Állam azzal, hogy előzetesen buzdítja őket és garantálja nekik, hogy mártírként fogják őket ünnepelni, nehezen kiszűrhető csoportokat hoz létre, amelyet nem kommunikálnak, nem kapnak sem pénzt, sem utasításokat, s így nem hívják fel magukra a figyelmet.

"Vagyis mindazok, akik az Iszlám Államot éltetik, nem fognak feltétlenül merényletet elkövetni" - véli a szakértő. "Ők mindenekelőtt szimpatizánsok. Szerintem maximum 5 ezer dzsihadista lehet mindent egybevéve Franciaországban, akiknek jelentős többsége nem fog elutazni Szíriába és merényletet sem fog elkövetni" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy több száz (Manuel Valls kormányfő hétfői tájékoztatása szerint 1400) emberről feltételezhető, hogy valamilyen akcióba lép Szíriában vagy Franciaországban, de közülük csak "néhány tucat, aki ténylegesen veszélyes".
A Soufan Group nevű amerikai agytröszt hétfőn megjelent jelentésében úgy vélte, hogy míg korábban egy-egy konkrét csoporthoz tartoztak a terroristák, most már inkább egy ideológiához tartoznak, amely a farkascsorda-szerű taktikának felel meg. Ezt jól lehet a kis csapatok által tervezett akciókra alkalmazni, amely a sikeres támadásokhoz pontos tervezést, de csak korlátozott hozzáértést igényel.

Szerző

Párizsi vérengzés - Berlinben muzulmánok kezdeményeztek demonstrációt

Német muzulmán szervezetek kezdeményezésére demonstrációt tartanak kedden Berlinben a terrorizmus ellen, a párizsi vérengzés miatt szervezett megmozduláson részt vesz Angela Merkel kancellár és beszédet mond Joachim Gauck államfő.

A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) által kezdeményezett demonstrációról szóló felhívás szerint ki kell állni "a világra nyitott, toleráns Németország, a szólás- és vallásszabadság mellett". A több más muzulmán szervezet támogatásával szervezett tüntetésen világossá kell tenni, hogy nem lehet terrorcselekményeket elkövetni az iszlám nevében.
A párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket" - áll a felhívásban.

Az Angela Merkel vezette konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták (SPD) korábban egy másik demonstrációt is kezdeményeztek, amelyet a parlamenti pártok közösen hirdettek volna meg. Sajtóértesülések szerint a konzervatívok nem támogatták a felvetést, és a kormánypártok végül abban állapodtak meg, hogy csatlakoznak a ZMD felhívásához és arra bíztatják híveiket, hogy vegyenek részt a Brandenburgi kapunál tartandó tüntetésen.

A szövetségi elnöki hivatal hétfői tájékoztatása szerint Joachim Gauck rövid beszédet mond majd a rendezvényen. A megmozdulást támogatják a parlamenti (Bundestag) ellenzék pártjai - a Baloldal és a Zöldek -, valamint szakszervezetek és több társadalmi szervezet. A tüntetésen várhatóan a kormány valamennyi tagja részt vesz.
A Bundestagban csütörtökön a párizsi vérengzés áldozatai előtt tisztelgő megemlékezést tartanak. Az ülésen várhatóan felszólal Angela Merkel.

Szerző

Párizsi mészárlás - Bírálatok kereszttüzében Obama

Bírálatok kereszttüzébe került Barack Obama amerikai elnök, amiért Párizsban vasárnap nem vett részt a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó egységfelvonuláson, és arra kormányzatának egyetlen vezető tagját sem küldte el.

A milliós megmozduláson, amelyen a világ 44 állam- és kormányfője vonult fel, az Egyesült Államokat Jane Hartley nagykövet képviselte. Az AP hírügynökség hétfőn egy jelentésében úgy idézte az Indiában nyilatkozó John Kerry külügyminisztert, hogy Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkár is felvonult a francia fővárosban, ám később pontosította tudósítását, mert az európai ügyekért felelős diplomata vasárnap nem Párizsban, hanem Washingtonban vett részt egy szolidaritási rendezvényen.

Ön cserben hagyta a világot - hirdette címlapján Barack Obamára elnökre utalva a The New York Daily News. Fareed Zakaria a CNN szemleírója "hibának" nevezte az amerikai csúcsvezetés távolmaradását, ugyanakkor úgy vélekedett: az elnöki távolmaradás arra is rávilágított, hogy a radikális iszlám elleni harc "nemcsak Amerikáról szól". Jake Tapper, a hírcsatorna Párizsból jelentkező tudósítója nemcsak a jelenlegi adminisztráció embereit, hanem a 2016-os elnökválasztás potenciális jelöltaspiránsait is hiányolta a helyszínről, mindkét amerikai nagy párt részéről.

"Ez tényleg nagyon kínos. Hol van Obama elnök? Miért nem ment el?" - Greta Van Susteren, a Fox News műsorvezetője.
"Szomorú, hogy a világ 50 vezetője ki tudta mutatni szolidaritását Párizsban, de Obama elnök visszautasította a részvételt. A gyávaság folytatódik" - közölte Newt Gingrich, az amerikai képviselőház exelnöke, volt republikánus elnökjelölt-aspiráns.
Az amerikai kormányzatot a hétvégén Eric Holder igazságügyi miniszter képviselte Párizsban, aki azonban a terrorelhárítási szakmegbeszéléseken vett rész és a francia fővárosból több amerikai televíziónak is nyilatkozott, ám a tüntetésen nem volt jelen.

Marco Rubio republikánus szenátor, aki a várakozások szerint jövőre maga is beszállhat a Fehér Házért megvívandó harcba, a CBS-nek hétfőn nyilatkozva szintén "hibának" minősítette Obama távolmaradását és úgy vélekedett, hogy az elnököt legalább Holdernek vagy Kerrynek kellett volna képviselnie az egységmenetben.

Doug Schoen demokrata politikai stratéga a Fox News híroldalán azt állította, hogy "Obama erkölcsi értelemben lemondott a szabad világ vezetőjének helyéről".
Egy névtelenül nyilatkozó fehér házi illetékes szerint a biztonsági előírások miatt az elnök és az alelnök jelenléte ellenjavallt az ilyen eseményeken való rendezvényeken, ha azok nem amerikai vonatkozásúak. A nyilatkozó az azonban nem kommentálta, hogy a többi ország vezetői esetében hogyan oldották meg a biztonsági problémákat a részvétel érdekében.

A Franciaországgal szoros kapcsolatokat ápoló és a nyelvet is kiválóan beszélő Kerry külügyminiszter az Egyesült Államokba Indiából és Pakisztánból való visszatérés közben, Szófia és Genf érintése után, csütörtökön megáll majd Párizsban is.
"Az első pillanattól kezdve felajánlottuk hírszerzési információinkat, a bűnüldözési (együttműködést) és minden erőfeszítésünket" - mondta hétfőn Gandhinagarban Kerry.

Az amerikai diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Franciaország és az Egyesült Államok kapcsolata "nem egy napról vagy egy bizonyos pillanatról szól", hanem "hosszú távú kapcsolat, amely a közös értékeken alapul, különösen a véleményszabadság iránti elkötelezettségen".

"Franciaország a legrégebbi szövetségesünk. Azt akarom, hogy Franciaország népe tudja: az Egyesült Államok ma kiáll önök mellett és kiáll holnap is" - jelentette ki pénteken Barack Obama, aki csütörtökön felkereste a washingtoni francia nagykövetséget.

Szerző