Előfizetés

Így folyik el a belvárosi vagyon

Publikálás dátuma
2015.01.12. 21:02
A Károly körút 26. csak egy „állomás” a belvárosi ingatlanbotrányok sorában s a holnapi korrupcióellenes sétán FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Szinte naponta buknak ki újabb botrányok a Belvárosban: a már az ügyészségre vitt, kétes ingatlanügyleteken túl Juhász Péter szerint egyéb gyanús önkormányzati döntések is akadnak a főváros V. kerületében. A közelmúlt azonban mégis a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásoktól volt hangos, így lapunk összeszedte a legfontosabbakat; közülük többet kedden az önkormányzat pénzügyi bizottsága is megvitat, szerdán pedig a helyiek és a hozzájuk csatlakozók korrupcióellenes sétán járhatják be az érintett épületeket.

Egy hete már biztosan a Fővárosi Főügyészségen van Juhász Péternek az V. kerületi ingatlaneladások kapcsán tett "maffiavádas" feljelentése. Akkor tájékoztatta ugyanis lapunkat az ügyészség arról, hogy az Együtt helyi képviselőjének beadványát megkapták. Mégis feltűnően nagy a csend a hatóságnál. A törvény által szabott három napos határidőt már túllépték, mégsem tudni, hogyan döntöttek: indítanak-e nyomozást, netán feljelentés-kiegészítést rendelnek el, vagy éppen semmilyen bűncselekményre utaló állítást nem találtak a feljelentésben, ezért nem vizsgálják a politikus gyanúját.

Emlékezetes: Juhász bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanújával fordult az ügyészséghez, miután számos furcsaságot talált a Belváros ingatlaneladásaiban. Ezek közül szerinte nem is a jogtalanul adott kedvezmények a legkirívóbbak, hanem az, hogy önkormányzat egy ideje nem készít ingatlangazdálkodási tervet, amelyből kiolvasható lenne, hogy adott évben hány ingatlant és mennyiért adna el, és hogy az eladásokból mekkora bevételt vár a kerület, vagyis az eladások alig ellenőrizhetők. Ráadásul az önkormányzat gyakran maga jelöli ki azokat a vevőket, akik alig egy-két hónapos bérlés után a 30 százalékos kedvezménnyel megvehetik a lakásokat, méghozzá olyan értékbecslések alapján, amelyek rendszerint eleve az önkormányzat által megszabott övezeti átlagárral dolgoznak.

Nem kevésbé nyugtalanító a képviselő-testület hozzáállása: az egyes üzletek elidegenítését ugyanis gyakran szó szerint ugyanazzal az indoklással szavazzák meg, kizárólag az ingatlanok saját adatait helyettesítik be a 4-5 oldalas dokumentumokba. Juhász szerint mindez tudatosan, rendszerszerűen zajlott az elmúlt években, miközben a gyakorlat más ellenzéki képviselőknek sem tűnt fel, legalábbis nem emeltek szót ellene. Anélkül, hogy az ellenzéki politikus bárkivel is összekötötte volna állításait, elmondta: az általa vizsgált időszakban Rogán Antal polgármestere volt a kerületnek, a jelenlegi polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója, míg Sélley Zoltán jegyző a belvárosi vagyonkezelő igazgatója.

Az utóbbi hat évben egyébként összesen 277 nem lakáscélú helyiséget adott el pályáztatás nélkül az V. kerületi önkormányzat. Ebből 155-öt kedvezményes áron vettek meg a bérlők; az így eladott üzlethelyiségek forgalmi értéke 17,5 milliárd forint volt a zárszámadások alapján, ám az önkormányzat ennél 3,9 milliárd forinttal kevesebb bevételhez jutott - a vevők, a korábbi bérlők ugyanis ennyi engedményt kaptak összesen. A Belvárosban az üzlethelyiségek bérlői 2007 óta vehetik meg elővásárlási joggal, versenyeztetés nélkül az eladásra szánt ingatlanokat a 30 százalékos kedvezménnyel.

"Alapvetően még csak az ingatlaneladásokat vizsgáltam, de már így is az elmúlt 25 év legnagyobb korrupciós botránya van kibontakozóban. Mi lesz, ha belenézünk a közbeszerzésekbe, tanácsadói szerződésekbe, útfelújításokba, rendezvényszervezésbe" - tette fel a kérdést Juhász. Való igaz, az Együtt helyi képviselője szinte naponta "hoz valamit", legutóbb például az derült ki, hogy a Simicska Lajoshoz köthető Mahír hússzoros áron közvetítheti a hirdetőfelületeket a kerületben: "normál" esetben a Belváros havi 8000 forintot kap egy-egy hirdetésért, ha kiemelt helyen van, 17 ezret, ha meg is van világítva, 21 ezret, ám a Mahír ugyanezekért százezreket is kérhet.

Az ügyészség egyébként nem teljesen "tétlen" az V. kerület ügyei illetően: a hvg.hu szerint legalábbis meggyanúsították a korábbi jegyzőt és egy vállalkozót egy hónapok óta tartó nyomozásban, ám azt jótékony homály fedi, és a hatóság sem árulja el, pontosan milyen ügyben. A jegyző, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak, a VS.hu szerint a még Rogán által menesztett Rónaszéki László lehet, míg a vállalkozó felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés és vesztegetés gyanújával lett az eljárás szereplője. Vallomást egyikük sem tett, de panasszal éltek a gyanúsítás ellen, amit a Legfőbb Ügyészség már elutasított. Annyit tudni, hogy az ügyészségi vizsgálat február 13-án ér véget.

Stenier: kiderülhet az igazság
Kiderítené az igazságot az ingatlaneladások ügyében, ezért hívta össze kedd délutánra a V. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságát - mondta lapunknak Steiner Pál. A testület a szocialista elnöke szerint az ellenzék és a helyiek érdeke is, hogy a vitatott értékesítéseket megvizsgálják és az ezekről szóló írásos határozatokat átadják az ügyészségnek. Steiner a bizottsági ülésre, amelyen nyolc ingatlan eladása lesz terítéken, meghívta az értékbecslőket, az ellenjegyző ügyvédeket, a hivatal illetékeseit, illetve a kerület jegyzőjét, Sélley Zoltánt is. Egyebek mellett azt szeretnék kideríteni: az eladások megfeleltek-e az önkormányzati rendeletek előírásainak, hozták-e az elvárt hasznot, vagy megkárosították a kerületet. Napirenden lesz többek között az Erzsébet tér 2., az Arany János utca 9., a Károly krt. 26. és a Dorottya utca 8. alatti ingatlan vitatott eladása. Hivatalos iratok alapján akar vizsgálódni - mondta, hozzátéve, már tavaly december 16-án tárgyalt volna az eladásokról, de mert akkorra nem kaptak meg minden szükséges iratot, januárra halasztotta az ülést. Steiner nem tudja, hogy a fideszes képviselők jelen lesznek-e, és ha igen, megszavazzák-e a napirendet, de - mint fogalmazott - maguknak ártanak, ha nem jönnek el. Miként azt is elvárhatónak nevezte, hogy az ügy súlyára és fontosságára tekintettel a kerület valamennyi ellenzéki képviselője jelen legyen az ülésen. A bizottságnak március 31-ig van határideje az eladások megvitatására.
F.Á.

Semmi nem elég drága...

- Arany János utca 9.: A szakács Gianni Annonihoz köthető Il Forno Hungaria Kft. 79,99 millió forintért juthatott hozzá a 440 négyzetméteres üzlethelyiséghez, négyzetmérenként (nm) 181 ezer forintos áron, holott a környéken a hasonlóan felújított ingatlanokért 1 millió forint is kérhető.

- Dorottya utca 8.: A 3200 nm-es épülettől 582 millióért szabadult meg a kerület, a 776 milliós piaci ár helyett. A 180 ezres nm-enkénti átlagár méltányosnak tűnik a 340 ezres ottani átlaghoz képest.

- Erzsébet tér 2.: Hajas László fodrász 46,4 millióért vette meg a 159 nm-es helyiséget, jutányosan 292 ezer forintért nm-enként. A környéken egy 40 nm-es üzlethelyiséget hirdettek korábban 21,4 millióért, 535 ezres nm árral.

- Hold utca 13.: A bisztrót üzemeltető Axin Kft. saját kívánságára vásárolhatta meg a 40 nm-es helyiséget, a fideszes többségű képviselő-testület pedig lakásáron, üzleti célokra, 10 millió 500 ezerért, 26 ezer forintos nm áron szavazta meg az eladást.

- József Attila utca 12.: Az egykori Jaguár-szalon 271 nm-ét egy ciprusi offshore-cég tulajdonában álló kft. vehette meg 103 millió helyett, kedvezményesen 62,7 millióért, nm-enként 231 ezer forintért.

- Károly krt. 22-24.: Kevesebb mint fél év bérlés után nm-enként 160 ezer forintért, magyarán a 30 százalékos bérlői kedvezménnyel vette meg egy cég az ingatlanokat.

- Károly krt. 26.: A 212 nm-es üzlethez 75 millió helyett 52,4 millióért juthatott hozzá egy olyan cégcsoport, amelynek részvényese - többek között - Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó két unokatestvére is. Egy év múlva 102 millióért adtak túl az ingatlanon, a helyi ellenzék szerint így 50 milliós kárt okozva a Belvárosnak.

- Október 6. utca 11.: Jóval a piaci áron alul kelt el a 192 nm-es helyiség, melyet az önkormányzat 154 ezer forintos nm-enkénti áron mindössze 29,5 millióért adott, miközben több mint 134 milliót is érhetett a környék 700-800 ezer forintos nm áraihoz képest.

- Podmaniczky tér 3.: Ugyancsak egy cég kérésére, lakásáron adták oda 9 millió 310 ezer forintért a 35 nm-es helyiséget, noha üzleti célokra kívánták használni. A Reál Kör "apartmanhotelt" fejlesztene, ehhez pedig szinte az egész épület az övéké lehet.

- Sas utca 17.: Éveken át a CBA bérelte, ám néhány éve egy ismeretlen cég - a jól ismert bérlői kedvezménnyel - 51 millióért vehette meg a 310 nm-es helyiséget. Az idő közben étteremmé alakult ingatlant most 430 millióért árulják hirdetőoldalakon.

- Szerb utca 9.: Itt található Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester 110 nm-es lakása, amiért 19 milliót fizetett az önkormányzatnak, holott 2007-ben egy tűz után 160 milliót költött a műemlékházra a kerület. A lakás valódi értéke 63 millió lehet.

- Váci utca 10.: Összesen 66,5 millióért kelt el kedvezményesen a 280 nm-es helyiség, a piaci áron reálisnak tartott 157 millió helyett. Az önkormányzat először ugyan 560 ezres "övezeti" átlag négyzetméterárat határozott meg, ez végül valamiért 237 ezerre csökkent. 

Párizsi vérengzés - A terroristák önállóak voltak

Annak ellenére, hogy az elmúlt napok párizsi merényleteinek elkövetői az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet tagjainak vallották magukat, elemzők szerint valószínűsíthető, hogy önállóan cselekedtek, saját maguk választották ki a célpontjaikat és a támadásokhoz a módszereiket.

"Lépjenetek akcióba, mindegy hogyan, mi majd magunkra vállaljuk" - a párizsi merénylők a globális dzsihadista mozgalomnak ezen, évek óta hangoztatott utasítása szerint cselekedtek.

"A Kouachi testvérek (a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap elleni 12 áldozatot követelő merénylet elkövetői) nagyon egyértelműen az Arab-félsziget al-Kaidájára (AQAP), a nemzetközi terrorszervezet jemeni szárnyára hivatkoztak. Szerintem ez nagyon zavaros volt a fejükben és nem gondolom, hogy valaki parancsára cselekedtek. Elsősorban annak engedelmeskedtek, amit én a kiképzés hatásának nevezek" - mondta a francia hírügynökségnek egy terrorelhárítási szakértő. Az internetre felkerülő videókban és szövegekben az al-Kaida és a hozzá tartozó csoportok, újabban pedig az Iszlám Állam is arra szólítja felé a nyugati országokban élő önkénteseit, hogy "csapjanak le a hitetlenekre". Angol nyelvű internetes lapjában, az Inspire-ban az AQAP azt kérdezi: "És ti magányos farkasok, mire vártok?"

Romain Caillet, a dzsihadista mozgalmak szakértője arra emlékeztetett, hogy Chérif Kouachi 2011-ben a jemeni kiképzése során találkozott a jemeni-amerikai Anvar al-Avlaki radikális imámmal, aki adhatott neki valamennyi pénzt arra, hogy európai célpontok megtámadásán gondolkodjon. A két testvér aztán már önállóan, saját maga választotta ki a Charlie Hebdót.

A harmadik támadó, Amédy Coulibaly, aki egy nappal a szatirikus lap elleni merénylet után Montrouge-ban megölt egy rendőrnőt, majd másnap egy párizsi kóser boltban túszokat ejtett, egy posztumusz videóban azt vallotta a Kouachi fivérekről: "Egy kicsit együtt csináltuk a dolgokat, egy kicsit külön, hogy még nagyobb hatása legyen. Úgy segítettem őket a tervükben, hogy adtam hozzá néhány ezer eurót, hogy mindent meg tudjanak vásárolni, amire szükségük van".

Romain Caillet szerint ha az al-Kaida jemeni szárnya finanszírozta volna őket, akkor nem valószínű, hogy néhány ezer euróra szükségük lett volna. Szerinte az AQAP azért vállalta magára a Kouachi testvérek akcióját, mert arra előbb buzdította őket, mint az Iszlám Állam. De ez utóbbi szervezet finanszírozta őket, ezt bizonyítja Coulibaly videója.

A szakértő szerint az al-Kaida és az Iszlám Állam között összetett a viszony. Szíriában vannak helyek, ahol halálos ellenségek, máshol pedig közös akciókat hajtanak végre. Minden az adott embereken és a helyi viszonyokon múlik. "Franciaországban elsősorban az emberek egóján múlik" - tette hozzá.

A szakértő a Kouachi fivéreket a 2013. április 15-i bostoni maratoni futóversenyen végrehajtott kettős robbantás elkövetőivel, az oroszországi Dagesztánból bevándorolt, csecsen nemzetiségű testvérpárral, Tamerlan és Dzsohar Carnajevvel állította párhuzamba.

Olyan apró, családi sejtekről van szó, amelyek távirányítás nélkül lépnek akcióba. A dzsihádszervezetek, az al-Kaida vagy az Iszlám Állam azzal, hogy előzetesen buzdítja őket és garantálja nekik, hogy mártírként fogják őket ünnepelni, nehezen kiszűrhető csoportokat hoz létre, amelyet nem kommunikálnak, nem kapnak sem pénzt, sem utasításokat, s így nem hívják fel magukra a figyelmet.

"Vagyis mindazok, akik az Iszlám Államot éltetik, nem fognak feltétlenül merényletet elkövetni" - véli a szakértő. "Ők mindenekelőtt szimpatizánsok. Szerintem maximum 5 ezer dzsihadista lehet mindent egybevéve Franciaországban, akiknek jelentős többsége nem fog elutazni Szíriába és merényletet sem fog elkövetni" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy több száz (Manuel Valls kormányfő hétfői tájékoztatása szerint 1400) emberről feltételezhető, hogy valamilyen akcióba lép Szíriában vagy Franciaországban, de közülük csak "néhány tucat, aki ténylegesen veszélyes".
A Soufan Group nevű amerikai agytröszt hétfőn megjelent jelentésében úgy vélte, hogy míg korábban egy-egy konkrét csoporthoz tartoztak a terroristák, most már inkább egy ideológiához tartoznak, amely a farkascsorda-szerű taktikának felel meg. Ezt jól lehet a kis csapatok által tervezett akciókra alkalmazni, amely a sikeres támadásokhoz pontos tervezést, de csak korlátozott hozzáértést igényel.

Párizsi vérengzés - Berlinben muzulmánok kezdeményeztek demonstrációt

Német muzulmán szervezetek kezdeményezésére demonstrációt tartanak kedden Berlinben a terrorizmus ellen, a párizsi vérengzés miatt szervezett megmozduláson részt vesz Angela Merkel kancellár és beszédet mond Joachim Gauck államfő.

A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) által kezdeményezett demonstrációról szóló felhívás szerint ki kell állni "a világra nyitott, toleráns Németország, a szólás- és vallásszabadság mellett". A több más muzulmán szervezet támogatásával szervezett tüntetésen világossá kell tenni, hogy nem lehet terrorcselekményeket elkövetni az iszlám nevében.
A párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket" - áll a felhívásban.

Az Angela Merkel vezette konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták (SPD) korábban egy másik demonstrációt is kezdeményeztek, amelyet a parlamenti pártok közösen hirdettek volna meg. Sajtóértesülések szerint a konzervatívok nem támogatták a felvetést, és a kormánypártok végül abban állapodtak meg, hogy csatlakoznak a ZMD felhívásához és arra bíztatják híveiket, hogy vegyenek részt a Brandenburgi kapunál tartandó tüntetésen.

A szövetségi elnöki hivatal hétfői tájékoztatása szerint Joachim Gauck rövid beszédet mond majd a rendezvényen. A megmozdulást támogatják a parlamenti (Bundestag) ellenzék pártjai - a Baloldal és a Zöldek -, valamint szakszervezetek és több társadalmi szervezet. A tüntetésen várhatóan a kormány valamennyi tagja részt vesz.
A Bundestagban csütörtökön a párizsi vérengzés áldozatai előtt tisztelgő megemlékezést tartanak. Az ülésen várhatóan felszólal Angela Merkel.