Az elmúlt év vége felé, novemberben a Nézőpont Intézet is a kormányzópárt népszerűségvesztéséről adott hírt: az önkormányzati választás után még a teljes népesség 32, november elején már csak 29 százaléka támogatta a Fidesz-KDNP-t - derült ki a kormány-ellenszenvvel nemigen gyanúsítható intézet felméréséből. Ezt az internetadó elleni "látványos tiltakozási akcióval" magyarázták. Közölték azonban azt is, hogy Fidesz a potenciális szavazók közül is vesztett: az októberi 43-ról novemberre 40 százalékra csökkent a tábor.
Az Ipsos a most publikált jelentésben az általa a tavaly év végén mért két hónap alatt 10 százalékpontos csökkenés után további 2 pontos veszteséget jelez a kormánypárt támogatottságában a teljes népességen belül. A Fidesznek negyedév alatt összesen 1 millió fővel szűkült a tábora, jelenleg 23 százaléknyi, azaz 1,8-1,9 millió választópolgár áll mögötte.
Az ellenzéki pártok támogatottsága nem változott az év fordulóján az elemzés szerint. Közülük továbbra is a Jobbik a legerősebb, a választókorúak 14 százalékára, nagyjából 1,1 millió főre számíthat. Az MSZP három hónapja ugyanazt a szintet hozza, 11 százalékot, 900 ezer szavazót. Az LMP és a DK ezúttal is 3-3 százalékot ér el, ez mindkettejük esetében negyedmilliós támogatói kört jelent. Az Együtt, valamint a Párbeszéd Magyarországért (PM) 1-1 százalékos, így táboruk megközelítőleg 100-100 ezer fő lehet. A politikától távolságot tartók csoportja valamelyest megint bővült, jelenleg 41 százalékos, tehát 3,3 millió választó most nem kér a pártokból - közölte az Ipsos.
A felmérés alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz 44 százalékos, a Jobbik ebben az aktív szavazói csoportban 24 százalékot, az MSZP 19 százalékot kapna. Az LMP 6 százalékon áll, a DK 3 százalékos, az Együtt, illetve a PM is 1-1 százalékot kapna a biztos pártválasztók csoportjában.
Izgalmas kérdés a szavazói magatartás is. Nos, az Ipsos értékelése szerint az elmúlt negyedévben bekövetkezett változásainak lényege a kormánypárttól való eltávolodás és annak következményeként a passzivitás, a politikai bizonytalanság elterjedése: a Fideszt elhagyók az előző kormányzati ciklusban nem lettek ellenzéki szavazók - akkor hosszabb távon sem. Most annyi érzékelhető, hogy a Jobbiknak 2 százalékponttal több szavazója lett az elmúlt hónapokban, tehát nagyjából 150 ezer szavazó vándorolhatott át hozzájuk a Fidesztől - áll az összegzésben.
Az Ipsos szerint ugyanakkor a baloldalra sorolható pártok nem erősödtek a tavalyi választások óta, az év végi felfűtött politikai hangulat is legfeljebb stabilizálta a pozíciójukat.
Az MSZP közülük a legerősebb, a kutatók értékelése szerint a szavazótáboruk túljutott a rájuk korábban gyakran jellemző letargián. A DK pozíciója is állandó, folyamatosan őrzi két-háromszázezres táborát. Az Együtt és a PM szétválása feldarabolta szavazótáborukat is, korábbi jelenlétük arra azonban elég, hogy egykori közös támogatóik valamelyikhez felsorakozzanak - állapította meg az Ipsos.
Már decemberben is voltak olyan társadalmi csoportok, amelyekben a Jobbik támogatottsága megközelítette, vagy mint a munkanélküliek körében, utolérte a Fideszét. A mostani felmérés alapján már két olyan réteg is van, ahol a Jobbik valamennyivel megelőzte a kormánypártot. A munkanélküliek körében a Jobbiknak 22, a Fidesznek 18 százalékos tábora van, s a szakmunkásként dolgozók csoportjában is lényegében ugyanekkora a különbség: 23-18 százalék. A 30 év alattiaknál a Fidesz 22, a Jobbik 20 százalékos az Ipsos adatai alapján.
A kutatóintézet elemzése szerint a politikai bizonytalanság kialakulása szorosan együtt jár a passzivitással. Azon választópolgárok, akik tavaly április 6-án ott voltak az urnáknál, az eltelt háromnegyed év alatt annyira eltávolodtak a politika szereplőitől, hogy szinte megmozdíthatatlannak tűnnek. Ehhez a csoporthoz - az Ipsos mérése szerint - 1,3 millióan tartoznak. Közülük csak minden ötödik mutat valamilyen aktivitást, a többieket jelenleg teljesen hidegen hagyja a politika világa, semmiképpen nem menne el voksolni, ha lenne most egy választás. Még akkor sem, ha szinte egybehangzóan - 95 százalékban - úgy gondolják: rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon - olvasható az Ipsos januári elemzésében.
Orbánt nem érdekli a népszerűség - írta lapunk tavaly decemberben, amikor a miniszterelnök megtartotta szokásos Kossuth rádiós reggeli "monológját" - mert hogy a riporteri kérdések, ha elhangzanak is, többnyire csak továbbsegítői Orbán mondanivalójának. "Nem számít a kormány népszerűsége, csak a megfelelő munka" - jelentette ki akkor a kormányfő.