Rendőri vezetők pere - Késve indítottak fegyelmi eljárásokat

Hónapokig parancsnoki döntés miatt nem indult fegyelmi eljárás a 2006. őszi rendőri intézkedések miatt - mondta egy tanú a volt rendőri vezetők ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken.

Az egyik vádpont szerint Dobozi József dandártábornok, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetője felelős azért, mert nem indultak meg rendőrök ellen a szükséges fegyelmi eljárások a 2006 őszi eseményekkel kapcsolatban.

A Rebisz fegyelmi alosztályának vezetője kedden tanúként azt mondta: a szokásos eljárás az volt, hogy ha a katonai ügyészség meggyanúsított egy rendőrt, akkor a rendőrség fegyelmit indított ellene, amelyet nyomban fel is függesztett, majd a büntetőeljárás kimenetelétől függően zárt le. A 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban azonban eltért ettől a gyakorlattól a Rebisz; amikor ősszel a katonai ügyészség több intézkedő rendőrt meggyanúsított, még nem indult fegyelmi eljárás, csak akkor, amikor már vádat emeltek - tette hozzá.

A tanú közölte, ezt szóvá tette feletteseinek, akik azonban arról tájékoztatták, hogy egyelőre parancsnoki döntés miatt nem rendelnek el fegyelmit.
A tanú beszélt arról is, hogy akkoriban érzékelhető volt a közvélemény nyomása, és 2007 tavaszán a sajtó már írt fegyelmi eljárásokról, amelyek azonban ismeretlenek ügyében indultak, ami szerinte képtelenség.

Az eljárás adatai szerint azon rendőrök ellen sem indult fegyelmi eljárás, akiket meggyanúsítottak, de később megszüntették ellenük a büntetőeljárást, holott a fegyelmi felelősség vizsgálata indokolt lehet olyan esetekben is, amelyekben nincs vagy nem állapítható meg büntetőjogi felelősség.

Egy másik tanú, aki a Rebisz fegyelmi alosztályán dolgozott a vádbeli időszakban, a keddi tárgyaláson arról beszélt, hogy a vezetők nem merték felvállalni az akkori helyzetből fakadó döntéseket, talán mert a 2006. őszi eseményekre hasonlóra addig nem volt példa. Egy ideig az volt az álláspont, hogy ezekben az ügyekben rendőr ellen nem indul fegyelmi eljárás - jelentette ki.
A 2006. őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött, összesen mintegy száz tanú meghallgatása várható.

Szerző

Meghalt egy munkás, akire rádőlt egy fa

Meghalt egy férfi, akire fa dőlt erdészeti munkálatok közben a Békés megyei Zsadány és Geszt közötti területen.

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az esetről egyelőre csak annyit közölt, hogy  a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást.

Szerző

Zárt ajtók mögött tárgyalják a Vizoviczki-ügyet

Zárt ajtók mögött kezdődik szerdán Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyének tárgyalása Debrecenben. A vádlottak többsége civil, de rendőr, tűzoltó és pénzügyőr is van közöttük, ezért katonai tanács előtt folyik a per.

A Debreceni Törvényszék indoklása szerint a tárgyalást azért tartják zárt ajtók mögött, mert az eljárásra a legszigorúbb minősítés vonatkozik. Mivel a 90 oldalas vádirat is tele van titkosított adatokkal, maga a vád sem publikus, a vádismertetés sem lesz az, és csak az eljárás végén, az ítélet rendelkező részét olvassák fel nyilvánosan. 

A bíróság közlése szerint az ügy iratai 70-80 ezer oldalt tesznek ki, a következő hónapokra tíz tárgyalási napot tűzött ki az eljáró bíró.  A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban jelentette be, hogy vádat emeltek a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki László ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.

A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét volt rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő van.

A költségvetési csalás miatt indult büntetőper novemberben kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátó-ipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.

Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.

Szerző