Hollywoodi búcsúparti Colleen Bellnek

Hatalmas hollywoodi búcsúpartit adott a hamarosan Budapestre érkező új amerikai nagykövet, Colleen Bell. A Hollywood Reporter Los Angeles-i portál tudósítása szerint legalább háromszázan gyűltek össze a Bell-család Holmby Hills-i birtokán. Hollywoodban a hétvégén a Golden Globe díjátadók ünneplésére egyébként is egy sor fényes fogadást rendeztek, de Bellék búcsúztatása mindegyiket túlszárnyalta.

A partin először csak a Bell-család szűk baráti köre volt jelen, de később milliárdosok és sztárok sora érkezett, New Yorkból, Chicagóból, még a coloradói síparadicsomból, Aspenből is. Ott volt a filmsztár Gwyneth Patrow, Maria Shriver újságíró, Arnold Schwarzenegger elvált felesége, Nicolas Berggruen milliárdos befektető, Steve Tisch, a New York Giants amerikaifutball-csapat elnöke-tulajdonosa és sokan mások. A fogadáson magyar zászlócskával díszített előételeket és piros paprikával megbolondított koktélt szolgáltak fel.

Colleen Bradley Bell Budapesten tanul majd bele a diplomáciába, az elmúlt években a családi vállalkozás, az egyik legnézettebb amerikai szappanopera, a "Gazdagok és Szépek" producereként dolgozott. Barack Obama 2013 novemberében jelölte a budapesti amerikai nagyköveti posztra.

Tavaly februári meghallgatásán a szenátus külügyi bizottságában a washingtoni kormányzat fenntartásait sorolta az Orbán-kormánnyal szemben, semmitmondó választ adott azonban John McCain szenátor kérdésére, hogy melyek az Egyesült Államok stratégiai érdekei Magyarországon.

Bell és két másik nagykövet jelölését az amerikai sajtó és az amerikai diplomaták érdekvédelmi szervezete is bírálta. A szenátusi végszavazást majd egy évig halogatták, a tavaly év végéig még demokrata többségű szenátus viták közepette decemberben szavazta meg kinevezését. A négygyerekes Colleen Bell Barack Obama 2012-es elnökválasztási kampányának egyik legnagyobb adománygyűjtője volt.

Szerző

Még várni kell a kelet-ukrajnai békére

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:31
Szergej Lavrov, Frank-Walter Steinmeier, Pavlo Klimkin és Laurent Fabius nem ért el áttörést Berlinben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMA
A német és francia közvetítés ellenére sem sikerült áttörést elérni az egyre inkább befagyott konfliktussá váló kelet-ukrajnai válság kapcsán, így a legmagasabb szintű, január 15-re tervezett asztanai csúcstalálkozó elmarad. Bár Petro Porosenko elnök nagyon optimistán nyilatkozott, a békére még várni kell.

Napok óta bizonytalan az asztanai csúcs, miután Angela Merkel német kancellár bejelentette, nincs értelme az államfői szintű orosz-ukrán csúcstalálkozónak, ha addig az alapvető kérdésekben, a minszki fegyverszüneti egyezmény végrehajtásában nem sikerül áttörést elérni. Ennek érdekében találkozott Berlinben hétfőn az orosz, ukrán, német és francia külügyminiszter, de a diplomácia is csődöt mondott. Bejelentették, nem rendezik meg az asztanai csúcsot január 15-én.

A kazah fővárosban Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia államfő közvetítésével ült volna tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő. Putyin és Porosenko eddig háromszor találkozott és kétszer tárgyalt, újabb találkozójukhoz komoly békeremények fűződtek. A májusban megválasztott Porosenko először csak protokolláris keretek között, a normandiai partraszállás évfordulós ünnepségén találkozott Putyinnal.

Augusztus végén Minszkben tárgyalták, és ez áttörést hozott, hiszen a Mariupol irányába elindult orosz tankok által támogatott ostrom leállt, szeptember 5-én aláírták a tűzszüneti egyezményt. Ezt követően október 19-én Milánóban találkoztak, szintén Merkel és Hollande közvetítésével tárgyaltak. Decemberben volt még egy próbálkozás a kontaktcsoport felélesztésére, a szakadárok bevonásával folyó minszki tárgyalások újrafelvételére, de az első nap után megszakadt. Egyetlen eredménye egy részleges fogolycsere volt.

Hogy pontosan miben nem tudtak megegyezni Berlinben, az nem ismert. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a tárgyalás után újságíróknak csak annyit mondott, hogy kollégáival "hosszú és nyílt" vitát folytattak, amelyen "ellentétek" mutatkoztak meg a kelet-ukrajnai helyzet kezelését illetően, és világossá vált, hogy tovább kell dolgozni a csúcstalálkozó "feltételeinek" megteremtésén.

Abban viszont egyetértés született, hogy újra össze kell hívni az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, és a további lépéseket kell tenni a szeptemberi tűzszüneti megállapodás végrehajtásában. Ha sikerül előre lépni a minszki egyezmény kapcsán, akár jövő héten is folytatódhat a külügyminiszteri szintű egyeztetés a csúcstalálkozóról.

Porosenko ukrán elnök a France 24 televíziónak úgy nyilatkozott, optimista a konfliktus megoldását illetően. Állította, három kérdésben kell megállapodásra jutni: a tűzszünet tiszteletben tartása, az idegen csapatok kivonása, a keleti régió határainak lezárása. Vagyis, mint fogalmazott, a minszki egyezmény tiszteletben tartásával megoldható a válság.

“Ami a Donbászban történik az nem kimondottan Ukrajna problémája, hanem globális biztonsági kérdés. A jelenlegi nemzetközi biztonsági rendszer, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavatol, egyszerűen nem működik. Más utakat kell találnunk ahhoz, hogy véget vessünk a terrornak és agressziónak” - mondta Porosenko.

A minszki tűzszüneti megállapodás előírásai és a teljesítés szintje

Szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban a tűzszüneti jegyzőkönyvet aláírta az EBESZ , Oroszország, Ukrajna és a donyecki illetve luhanszki szakadárok képviselői. A 12 pontos dokumentum szerint a kontaktcsoport tagjai egyetértésre jutottak a következő lépések megtételében:

1. Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.

2. Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.

3. Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját, Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény meghozatalával.

4. Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán-orosz államhatár állandó ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti övezetekben.

5. Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes “túszt” és törvénytelenül fogva tartott személyt.

6. Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a Donyeck és Luhanszk megye egyes részein történt eseményekkel.

7. Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.

8. Intézkedéseket kell hozni a Donbász-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.

9. A Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatóság választásokat.

10. Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.

11. El kell fogadni a Donbász újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.

12. Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.

Szerző
Frissítve: 2015.01.13. 20:28

Még várni kell a kelet-ukrajnai békére

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:31
Szergej Lavrov, Frank-Walter Steinmeier, Pavlo Klimkin és Laurent Fabius nem ért el áttörést Berlinben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMA
A német és francia közvetítés ellenére sem sikerült áttörést elérni az egyre inkább befagyott konfliktussá váló kelet-ukrajnai válság kapcsán, így a legmagasabb szintű, január 15-re tervezett asztanai csúcstalálkozó elmarad. Bár Petro Porosenko elnök nagyon optimistán nyilatkozott, a békére még várni kell.

Napok óta bizonytalan az asztanai csúcs, miután Angela Merkel német kancellár bejelentette, nincs értelme az államfői szintű orosz-ukrán csúcstalálkozónak, ha addig az alapvető kérdésekben, a minszki fegyverszüneti egyezmény végrehajtásában nem sikerül áttörést elérni. Ennek érdekében találkozott Berlinben hétfőn az orosz, ukrán, német és francia külügyminiszter, de a diplomácia is csődöt mondott. Bejelentették, nem rendezik meg az asztanai csúcsot január 15-én.

A kazah fővárosban Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia államfő közvetítésével ült volna tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő. Putyin és Porosenko eddig háromszor találkozott és kétszer tárgyalt, újabb találkozójukhoz komoly békeremények fűződtek. A májusban megválasztott Porosenko először csak protokolláris keretek között, a normandiai partraszállás évfordulós ünnepségén találkozott Putyinnal.

Augusztus végén Minszkben tárgyalták, és ez áttörést hozott, hiszen a Mariupol irányába elindult orosz tankok által támogatott ostrom leállt, szeptember 5-én aláírták a tűzszüneti egyezményt. Ezt követően október 19-én Milánóban találkoztak, szintén Merkel és Hollande közvetítésével tárgyaltak. Decemberben volt még egy próbálkozás a kontaktcsoport felélesztésére, a szakadárok bevonásával folyó minszki tárgyalások újrafelvételére, de az első nap után megszakadt. Egyetlen eredménye egy részleges fogolycsere volt.

Hogy pontosan miben nem tudtak megegyezni Berlinben, az nem ismert. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a tárgyalás után újságíróknak csak annyit mondott, hogy kollégáival "hosszú és nyílt" vitát folytattak, amelyen "ellentétek" mutatkoztak meg a kelet-ukrajnai helyzet kezelését illetően, és világossá vált, hogy tovább kell dolgozni a csúcstalálkozó "feltételeinek" megteremtésén.

Abban viszont egyetértés született, hogy újra össze kell hívni az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, és a további lépéseket kell tenni a szeptemberi tűzszüneti megállapodás végrehajtásában. Ha sikerül előre lépni a minszki egyezmény kapcsán, akár jövő héten is folytatódhat a külügyminiszteri szintű egyeztetés a csúcstalálkozóról.

Porosenko ukrán elnök a France 24 televíziónak úgy nyilatkozott, optimista a konfliktus megoldását illetően. Állította, három kérdésben kell megállapodásra jutni: a tűzszünet tiszteletben tartása, az idegen csapatok kivonása, a keleti régió határainak lezárása. Vagyis, mint fogalmazott, a minszki egyezmény tiszteletben tartásával megoldható a válság.

“Ami a Donbászban történik az nem kimondottan Ukrajna problémája, hanem globális biztonsági kérdés. A jelenlegi nemzetközi biztonsági rendszer, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavatol, egyszerűen nem működik. Más utakat kell találnunk ahhoz, hogy véget vessünk a terrornak és agressziónak” - mondta Porosenko.

A minszki tűzszüneti megállapodás előírásai és a teljesítés szintje

Szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban a tűzszüneti jegyzőkönyvet aláírta az EBESZ , Oroszország, Ukrajna és a donyecki illetve luhanszki szakadárok képviselői. A 12 pontos dokumentum szerint a kontaktcsoport tagjai egyetértésre jutottak a következő lépések megtételében:

1. Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.

2. Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.

3. Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját, Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény meghozatalával.

4. Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán-orosz államhatár állandó ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti övezetekben.

5. Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes “túszt” és törvénytelenül fogva tartott személyt.

6. Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a Donyeck és Luhanszk megye egyes részein történt eseményekkel.

7. Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.

8. Intézkedéseket kell hozni a Donbász-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.

9. A Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatóság választásokat.

10. Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.

11. El kell fogadni a Donbász újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.

12. Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.

Szerző
Frissítve: 2015.01.13. 20:28