A parlamenti honlap adatai szerint a felszólalások összidejét tekintve Schiffer András mögött a szintén LMP-s Sallai R. Benedek a második a sorban több mint tíz órával, őt pedig az MSZP-s Kiss László követi kilenc órát meghaladó idővel. Rajtuk kívül négy képviselő szónokolt többet hét óránál: a fideszes Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára (8 óra 53 perc), a jobbikos Z. Kárpát Dániel (8 óra 10 perc), a KDNP-s Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (8 óra 5 perc) és a jobbikos Szilágyi György (7 óra 42 perc).
Ugyanezek a képviselők vezetik a legtöbbször felszólaló politikusok listáját is, csak más sorrendben. Ebben az összevetésben az élen holtverseny alakult ki Sallai R. Benedek és Tállai András között 138-138 megszólalással. A harmadik Schiffer András (133), a negyedik Rétvári Bence (129), az ötödik pedig Z. Kárpát Dániel (102) lett.
Áder János köztársasági elnök ebben a ciklusban eddig kétszer mondott beszédet a parlamentben: az alakuló ülésen és októberben, amikor a klímaváltozás okozta gondok megoldása érdekében sürgetett összefogást. Orbán Viktor kormányfő 2014 májusa és decembere között 32 - összesen csaknem 2,5 órányi - felszólalással élt.
A miniszterek közül a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János volt a legaktívabb 83 felszólalással összesen 3 óra 40 percben.
A jelenleg aktív képviselők közül a mostani ciklusban eddig tízen nem emelkedtek szólásra: a Fideszből az előző négy évben is szótlan Bíró Márk és Kubatov Gábor, továbbá Farkas Flórián, Simonka György, Varga Gábor és Varga József, Jakab István parlamenti alelnök pedig csak ülésvezetői minőségében beszélt, amit technikai megszólalásként jegyzőkönyvez a parlamenti rendszer. Hozzájuk hasonlóan az MSZP-s Mesterházy Attila és a DK-elnök Gyurcsány Ferenc sem nyilatkozott az ülésteremben. Nem jegyez felszólalást a szocialista Horváth Imre sem, igaz ő csak decemberben - az újpesti időközi választás megnyerése után - vette át mandátumát.
Háromszorosára nő a képviselők alapfizetése - adta hírül lapunk is tavaly áprilisban. Ennek fejében ugyanakkor elveszítik a költségtérítést és a lakhatási támogatást, így néhányan összességében kevesebb pénzt kapnak, ám az új szabályokkal van aki kimondottan jól járt. A Blikk kiszámította, hogy 75-en kaphatnak a 748 ezer forintos új alapilletménynél magasabb fizetést. Arról szintén a Blikk írt, hogy az országgyűlési képviselőknek akkor is járnak a pluszjuttatások, amikor be sem kell tenniük a lábukat a parlamentbe, a lap a törvényalkotási szünetekben kifizetett pluszpénzek összegét csaknem 100 millió forintra kalkulálta.
Most januárban az RTL Klub "leplezte le" az egyik fideszes képviselőt, Tiffán Zsoltot aki - a médium birtokába került dokumentum szerint - országgyűlési képviselői fizetése mellett helyettes államtitkárnak járó juttatást is kap miniszteri biztosként, noha a kettős javadalmazásra elvben nincs lehetőség.
Mindezek pedig teljesen függetlenek attól hogy a képviselő mennyire aktív fő munkahelyén, az országgyűlésben.