Minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a január 1-től hatályos jogszabályok szerint. Az újonnan bevezetett, tavaly decemberben elfogadott "salátatörvényben" elbújtatott napelemadóra a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) hívta fel a figyelmet, a napenergia-sarc számításaik szerint 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent.
Az MNNSZ arra is rámutatott, hogy az új termékdíj nemzetközi szinten is példátlan és teljességgel érthetetlen, hiszen a napelemek működésük során csökkentik a szén-monoxid kibocsájtást, mivel megújuló energiából, a nap energiájából állítják elő a villamosenergiát, kiváltva ezzel a hagyományos fosszilis és atomáramot, hasznosságukat sokáig lehetne sorolni. Egy szó mint száz: semmiképpen sem nevezhetők környezetszennyezőnek, ráadásul a napkollektorok összetevői mind újrahasznosíthatóak.
A kormányzat szerint a termékdíj célja az lenne, hogy "hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez" - a napelemekre kivetett sarc azonban mintha ennek éppen az ellenkezőjére szolgálna, arról nem is beszélve, hogy pontosan kétszer akkora mértékű, mint a környezetre valóban káros akkumulátorok termékdíja - ezekért 57 forintot kell fizetni kilónként.
Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, sok helyen inkább a kedvezmények dominálnak.
A kormány ezen - várhatóan korántsem a legutolsó - őrült pénzharácsolási próbálkozása ellen a szektor képviselői is szót emeltek, az MNNSZ mellett a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) a napelemek termékdíjának eltörlését vagy csökkentését követeli, szerintük a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában kivetett termékdíj magas mértéke nem indokolható.
Az egyesület nem ért egyet a kormányzat azon érveivel, amelyek az elhasznált napelemek újrahasznosításának magas költségeivel magyarázzák a díj szükségességét, szerintük ugyanis a nemzetközi gyakorlatban nonprofit szervezetek útján biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását, a fizetett díjak pedig a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki - a kilónként 114 forintos díj öt-hétszerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek.
Mindez jól mutatja, hogy a zöldadó nagyszerű kiötlője nemcsak szakmai egyeztetésekre, de még személyes tájékozódásra sem vette a fáradságot, mielőtt alkotott egy nagyot. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes egyenesen törvényt is módosítana azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni.
Véleménye szerint a megújuló energiatermelés eszközeinek díjjal terhelése "nyilvánvalóan ellentétes" a Magyarország megújuló energiahasznosítási cselekvési tervébe foglalt célkitűzésekkel, valamint rontja a támogató és ösztönző intézkedések hatásosságát.
A szakmai szervezetek és a zöldombudsman mellett az ellenzéki pártok is kikeltek az értelmetlen termékdíj ellen. A Lehet Más a Politika (LMP) számára elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket, közleményükben arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy valóban tegyen a környezetvédelemért, és akadályozza meg a napelemek megadóztatását.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj csak a gázimportban érdekelt szereplőknek jó, valamint a zöldenergia visszaszorításával jobban lehet indokolni a paksi atomerőmű szükségességét.
Az MSZP pedig úgy véli, jelen esetben a "legképtelenebb pénzbehajtásról" van szó, hiszen az egyik leginkább környezetbarát energiaforrásra, a napelemekre vet ki a kormány zöldadót. A párt arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen konzultációt a parlamenti pártokkal az olcsóbb és tisztább energiaforrások alkalmazásáról.
Az államfő végül a parlamenti frakciók vezetőinek szerdán küldött levelében közölte álláspontját, véleménye szerint a napelemek hazai elterjedését gátló zöldadó bevezetésével kapcsolatban olyan mulasztás történt, amelyért a kormány, az országgyűlés, a parlamenti pártok és ő maga is felelős. Áder a kormány hibájaként rótta fel, hogy nem kellő körültekintéssel járt el az általa "környezetvédelmi képtelenségnek" nevezett termékdíj mértékének megállapításánál.
Az országgyűlés szerinte azzal követett el hibát, hogy olyan törvényt fogadott el, amely nem volt tekintettel a várható hatásokra, az ellenzéki pártok pedig azzal, hogy a kérdést nem tették szóvá a parlamenti viták során. "A másik tanulság pedig az, hogy 25 év után elérkezett az idő arra, hogy belássuk, az országgyűlésnek végre szakítania kell a "salátatörvény"-alkotás rossz gyakorlatával" - olvasható a levélben, Áder szerint ugyanis mára világossá vált, hogy a jogbiztonság érvényesülését, a törvények átlátható szerkezetét és betarthatóságát akadályozza, ha egymással köszönő viszonyban sem lévő kérdéseket egyazon törvényben szabályoznak.
"Örömteli, hogy Áder János köztársasági elnök is elítéli a napelemeket sújtó termékdíjat, abban viszont téved az államfő, hogy ez minden parlamenti párt közös felelőssége volna" - reagált Áder levelére Szél Bernadett, az LMP frakcióvezető-helyettese. A politikus szerint az ügyben a törvényt megszavazó parlamenti kormánytöbbség, és az azt elolvasás nélkül aláíró köztársasági elnök hibázott, ezt pedig véleménye szerint csak akkor és úgy lehetne orvosolni, ha Áder eléri a kormánypárti képviselőknél: a Fideszes többség fogadja el az LMP napelemadót eltörlő törvénykezdeményezését.
A Magyar Liberális Párt (MLP) is üdvözölte, hogy Áder elismerte saját és pártja hibáját, ám felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak a napelemadóval és a salátatörvényekkel van probléma, hanem "a parlamentarizmus kiüresítésének gyakorlatával" is, amit Áder tesz lehetővé hétről hétre.
"Ha az államfő valóban szakítani akar a jogalkotási hibákkal, akkor szólaljon fel azért, hogy a Fidesz szakítson az egyéni képviselői indítványok gyakorlatával, törölje el a kivételes, sürgős indítványok lehetőségét, és adjon időt, lehetőséget az ellenzéknek, a civileknek és a szakmának a jogszabályok véleményezésére" - írják.
Az Együtt pedig arra hívta fel az államfő figyelmét, hogy az általa létrehozott Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság (KFI) legfontosabb aktuális feladata lenne a termékdíjnak az eltöröltetése, éppen ezért felszólítják Ádert és vele együtt az Orbán-kormányt, "hogy tegyenek meg mindent, hogy ezt a környezetvédelmi képtelenséget eltöröljék."
Erre azonban - ismerve a regnáló narancshatalom gondolkodását - aligha fog sor kerülni. A kormányzat részéről az elmúlt napokban több alkalommal is nyomatékosították: a kabinet álláspontja egyértelmű a kérdésben. Tegyük hozzá: minden más környezetvédelmi kérdésben is, hiszen mára talán már mindenki számára egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormányban nem létezik zöldpolitika.
Fodor Gábor, az MLP elnöke - aki egykor maga is fideszes volt - a VS.hu-nak beszélt arról, hogy a Fideszben mindig is "balos ügyként" tekintettek a környezetvédelemre, Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa, volt környezetvédelmi államtitkár pedig ugyancsak a webportálnak jelentette ki: "a Fideszben úgy tartják, komoly ember nem foglalkozik környezetvédelemmel." Vagyis lesz napelem-, szélerőmű-, LED-lámpa-, vagy bármilyen adó az ellenzék jól hangzó, ám semmire való kapálózása, Áder János báb-köztársasági elnök színpadias kiállása vagy a díszletszerű KFI létrehozása ellenére is.