Előfizetés

Terrorakció Belgiumban - Dzsihadistákat vettek őrizetbe

Tizenhárom gyaníthatóan szélsőséges muszlimot vettek őrizetbe Belgiumban a dzsihadisták után kutatva különböző helyeken végrehajtott razziák során - közölte pénteken a belga államügyészség.

Két további embert - a belga hatóságok által folytatott eljárással összefüggésben - Franciaországban fogtak el. A terrorelhárítók által csütörtök este a kelet-belgiumi Verviers-ben lebonyolított akció helyszínén Kalasnyikov típusú gépkarabélyokat, lőszert, robbanóanyagot és rendőri egyenruhát találtak. 

Eric van der Sypt államügyészségi szóvivő szerint a Verviers-ben agyonlőtt két férfi, illetve megsebesült és elfogott társuk belga rendőrségi célpontok, illetve rendőrök ellen tervezett merényleteket. A csütörtök esti, összehangolt belgiumi razziasorozat Verviers mellett főként a fővárosra, azon belül az észak-afrikai bevándorlók által viszonylag sűrűbben lakott Molenbeek és Anderlecht kerületre összpontosult.

Egy férfit a Brüsszeltől délre fekvő Charleroiban vettek őrizetbe. Ő a gyanú szerint illegális ügyletet bonyolított le - vagy ilyen ügyletre készült - annak a terroristának a feleségével, aki Párizsban a múlt pénteken egy kóser élelmiszerboltban ejtett túszokat. A rendőrök a férfit agyonlőtték, de négy túsz is meghalt.

lásd még:http://nepszava.hu/cikk/1045357-terrorellenes-akcio---ketten-meghaltak-video

Kóbor állatokra költötték összes megtakarításukat

Publikálás dátuma
2015.01.16. 13:37
Illusztráció/Thinkstock
Több tucat gazdátlan macskának és kutyának keres új otthon egy kínai pár, miután összes megtakarításukat a kóbor állatok megmentésére fordították.

Hu Feng-tuan és felesége egy mindössze húsz négyzetméteres lakáson osztozik a Szecsuán tartománybeli Csengtu utcáiról összeszedett állatokkal. A történet egy tetőn ragadt macska megmentésével kezdődött, amelyet a pár 10 évvel ezelőtt fogadott be magához. Azóta folyamatosan újabb állatok csatlakoztak a háztartáshoz, a pár állatokkal kapcsolatos kiadásai már elérték a havi háromezer jüant (mintegy 133 ezer forintot). A feleség, aki korábban ápolónőként dolgozott, saját maga ügyel az állatok egészségére, mivel nem engedhetik meg maguknak az állatorvosi költségeket. 

Hu Feng-tuan, aki korábban drágakő értékbecslőként dolgozott, de ma már utcai eladóként keresi a kenyerét, elmondta: mivel elfogyott az összes pénzük, az állatoknak új otthonra van szükségük. 

"Minden megtakarításunkat arra költöttük, hogy felneveljük őket. Remélem, hogy akadnak olyan melegszívű emberek, akik segítenek nekünk néhány állat örökbefogadásával. Nem akarunk pénzt, csak azt kérjük, hogy tegyenek jót ezekkel az állatokkal" - tette hozzá a férfi.

Háborútól félnek a románok

Publikálás dátuma
2015.01.16. 13:20
Illusztráció/Getty Images
Egy regionális háborútól féltik leginkább országukat a románok, de egyébként több mint másfél évtizede nem bíztak annyira a jövőben, mint most - derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet pénteken ismertetett a bukaresti sajtó.

Az IRES közvélemény-kutató intézet arról kérdezte az embereket, hogy hogyan látják országuk jövőjét - és azon belül saját helyzetüket - huszonöt év távlatában. Arra a kérdésre, hogy mi az a két dolog, ami leginkább veszélyezteti Romániát ebben a negyedszázados perspektívában, a válaszadók 39 százaléka azt válaszolta: attól tart, hogy háború tör ki a térségben. 34 százalékuk felelte azt, hogy az ország elöregedése aggasztja leginkább.

A megkérdezettek 22 százaléka az árak emelkedését, 19 százalék az államadósság megugrását, 16 százalék a szervezett bűnözést, 13 százalék az államcsődöt, 12 százalék a társadalmi különbségek növekedését, 10 százalék pedig a társadalmi zavargások lehetőségét nevezte meg a Romániát fenyegető legsúlyosabb veszélyforrásként. A háborútól való félelem főleg a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók körében volt magas, míg a lakosság elöregedésétől leginkább a 35 év alatti fiatalok tartottak.

Az IRES felmérése is visszaigazolta a novemberi elnökválasztás után megnövekedett általános optimizmust, amely 1997 óta nem volt ilyen magas Romániában. A megkérdezettek 77 százaléka derűlátóan nyilatkozott arról, milyen jövő vár Romániára 25 év múlva, 60 százalékuk pedig saját sorsának alakulására is bizakodóan tekint ebben a negyed évszázados perspektívában.
Arra a kérdésre, hogy melyik közszolgáltatás javítása érdekében lennének hajlandó többet áldozni, a megkérdezettek 74 százaléka az egészségügyet, 64 százalékuk pedig az oktatást jelölte meg.

A felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka támogatná egy hosszú távú országprojekt kidolgozását Románia számára, és többségük úgy véli, ezt a decemberben hivatalba lépett új államfőnek, Klaus Iohannisnak kellene kezdeményeznie.

Vasile Dancu szociológus, a felmérést végző IRES elnöke úgy értelmezte a közvélemény-kutatás eredményeit, hogy Románia - 25 évvel a kommunizmus bukása után - új kezdetként élte meg a novemberi elnökválasztást, amelyen a fiatalok példátlanul magas részvételi aránya is jelezte: a társadalom jelentős része nem akarja többé a múlthoz viszonyítani az ország állapotát. A szociológus szerint a román társadalom nagy várakozással tekint a jövőbe, és szüksége van egy olyan országprojektre, amely hosszú távon is mozgósítani tudja.