Vége felé közeledik a közoktatásügyi költségvetés tárgyalása és talán már holnap áttérnek a képviselő urak az igazságügyre. (...) Mi, szociáldemokraták, közoktatásügyi téren semmi olyant nem követelünk, ami különleges szociáldemokrata követelés volna. A közoktatás kiragadása a felekezetek kezéből és ezzel együtt a hitoktatás kiküszöbölése, a tanulás ingyenessé tétele, a tanulók ellátása minden szükséges taneszközzel és — ha szükséges — élelemmel meg ruházattal is, a tehetséges szegény tanulóknak közköltségen való kiképzése a legmagasabb fokig: mindezek olyan követelések, melyeket a müvelt országokban a polgári pártok is programmjukba vettek és amelyek már a kapitalista államban is megvalósíthatók. Franciaország kisöpörte iskoláiból a felekezeti lomot, Svájc is kiszorította a köznevelésből a csuhás közreműködőket, a modern korszellemmel ellenkező hitoktatást. Mindenfelé embersorba emelik a nép tanítóit. Egész nyugati Európában versenyeznek az államok és a községek, hogy a proletárgyermekek nevelésének terheiből minél többet vegyenek magukra és ily módon egyengessék az emberiség boldogabb jövendőjének útját.