Előfizetés

Párizsi merénylet - Félnek az iszlamista terrortól Németországban

Németországban a lakosság többsége szerint a muzulmán vallás nem fenyegeti a demokratikus berendezkedést, a félelem az iszlamista terrortól viszont erősödött a párizsi vérengzés óta - mutatta ki a ZDF országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése.

A ZDF Politbarometer nevű közvélemény-kutatása alapján a lakosság 58 százaléka szerint az iszlám nem veszélyezteti a demokráciát. Ez az uralkodó vélemény valamennyi meghatározó politikai erő táborában, kivéve a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, a populistának is nevezett euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) híveit, akiknek körében 69 százalék úgy véli, hogy az iszlám fenyegeti a demokráciát.

Ugyanakkor a félelem az iszlamista terrortól erősödött, jelenleg a németek 70 százaléka tart attól, hogy szélsőséges iszlamisták terrorcselekményt követnek el a közeljövőben Németországban. A Politbarometer-felmérésben legutóbb tavaly szeptemberben kérdeztek rá erre, akkor a lakosság 60 százaléka tartott iszlamista terrortámadástól.

A németeket megosztja Angela Merkel kancellár Christian Wulff korábbi államfőtől származó megállapítása, miszerint a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része. A ZDF vizsgálata szerint a lakosság 48 százaléka egyetért, 48 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással, míg 4 százalék nem tud állást foglalni a kérdésben.

Angela Merkel a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy sok német nehezen emészti meg a Wulff-féle megállapítást, mert ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel" és "bizonytalanok, tanácstalanok".

"Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos" kérdések - fejtette ki a kancellár, hangsúlyozva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket.

A lakosság mintegy 5 százalékát kitevő, hozzávetőleg 4 milliós, többségében török származású szunnita muzulmán közösség reprezentatív szervezetei kivétel nélkül mind elhatárolódtak az iszlamista terrortól. A legismertebb szervezet, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) kedden tüntetést szervezett a német egység jelképeként számon tartott berlini Bandenburgi kapuhoz. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy a párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket".

A ZMD tüntetésén keresztény és zsidó szervezetek képviselő mellett részt vett Angela Merkel a kormány valamennyi tagjával és beszédet mondott Joachim Gauck államfő, aki kiemelte, hogy a mészárlás elkövetői a céljaikkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, megosztás helyett egyesítették az embereket.

A németországi muzulmánok legnagyobb szervezete, a nyugati tartományokban 900 vallási közösséget összefogó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) pénteken este, az ima utáni órákra szolidaritási virrasztásokat hirdetett meg szerkesztőségekhez, hogy kifejezze a muzulmánok elkötelezettségét a sajtó és a szólás szabadság mellett.

A DITIB szervezésében demonstrációt tartanak egyebek között Hamburgban a Der Spiegel hírmagazin szerkesztőségénél, Berlinben az Axel Springer lapkiadó, Mainzban a ZDF, Münchenben pedig a Bayerische Rundfunk közszolgálati műsorszóró társaság székházánál.

Túszejtés - Nem fizet váltságdíjat az olasz kormány

Az olasz kormány a nemzetközi szabályokhoz tartja magát a túszejtőkkel való tárgyalások során - hangoztatta Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter pénteken, amikor a római parlamentben a Szíriában több mint öt hónap fogság után szabadult két olasz túsz elengedéséről számolt be.

Paolo Gentiloni kijelentette: az olasz kormány ellenzi, hogy váltságdíjat fizessenek a túszokat ejtő fegyveres csoportoknak. A váltságdíjról szóló hírek puszta találgatások - mondta a külügyminiszter, aki a csütörtökön szabadon engedett Vanessa Marzullo és Greta Ramelli hazatéréséről nyilatkozott a római parlamentben. A két húszéves olasz önkéntest júliusban rabolták el Szíriában és több mint öt hónapot töltöttek fegyveres csoportok fogságában.

Paolo Gentiloni elmondta, hogy a két fiatal lány saját elhatározásából ment Szíriába, ahova gyógyszereket és más egészségügyi készítményeket vittek a lakosságnak. A külügyminiszter elmondta, hogy Vanessa és Greta nem értesítette az olasz hatóságokat arról, hogy szíriai területre lépett.

Az olasz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az összes olasz kormány tiszteletben tartotta a nemzetközi közösségnek a túszok kiszabadítására vonatkozó szabályait. Arab sajtóértesülések szerint az olasz kormány 12 millió dollárt fizetett a túszok szabadon engedéséért, a pénteki olasz újságok szerint ennek csak a felét.

Az esetleges váltságdíj kifizetése a szíriai fegyvereseknek nagy vitát váltott ki Olaszországban. Az Északi Liga pártja szerint, ha a római kormány váltságdíjat fizetett, ezt a két szabadon engedett túsznak vissza kell fizetnie. Elemzők emlékeztettek, hogy az Irakban 2005-ben elrabolt Giuliana Sgrena újságíró és az ugyanitt 2006-ban túszul ejtett Simona Pari és Simona Torretta humanitárius önkéntesek szabadon engedéséért is váltságdíjat fizettek.

Vanessa Marzullo és Greta Ramelli péntek hajnalban az olasz titkosszolgálat repülőgépével érkezett meg Rómába. A fogságtól szemmel láthatóan megviselt nőket elsőként az olasz ügyészség hallgatta meg elrablásuk és fogságuk részleteiről.

Sárga készültség az Európai Bizottságnál

Publikálás dátuma
2015.01.16. 15:41
Fotó: Thinkstock
Pénteken az Európai Bizottság is fokozta épületeiben a biztonsági készültséget - közölte a testület szóvivője, Mina Andreeva.

Andreeva ugyanakkor tudatta azt is, hogy a brüsszeli testület nem tud konkrét, ellene irányuló fenyegetésről, pusztán óvintézkedésről van szó.
A bizottság központi épületének, a Berlaymont-nak a bejáratánál feliratok is jelzik, hogy immár sárga készültség van érvényben a testületnél.

A bizottságnál négy készültségi fokozat létezik. A hétköznapi biztonsági intézkedéseket fehérrel jelölik. Ez akkor érvényes, ha nincs jelentős ismert fenyegetés. A sárga fokozatot akkor léptetik életbe, ha fenyegetés észlelhető, vagy olyan rendkívüli körülmények adódnak, amelyek potenciálisan fenyegethetik a brüsszeli testület működését, dolgozóit, épületeit. Most ezt léptették érvénybe. Egy neve mellőzését kérő tisztviselő szerint pusztán a belgiumi események miatt, és azért, mert a belga hatóságok is növelték a készültség szintjét.

A narancs fokozat akkor lép érvénybe, ha emellett a bizottságot támadás fenyegeti, de annak célja és időpontja nem ismert. A vörös riasztást pedig akkor rendelik el, ha az Európai Bizottság közvetlen és egyértelmű fenyegetés célpontjává válik, a támadás pedig bármelyik pillanatban megtörténhet.