Bővülő kapcsolatok a nagyvilággal

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:11
Balogh Sándor üdvözölte a résztvevőket FORRÁS: AHU
A budapesti Hadtörténeti Múzeumban tartották évnyitó rendezvényüket a hazánk külkapcsolataival foglalkozó civil szervezetek. Ott voltak a diplomáciai testületek képviselői, nagykövetek, neves közéleti személyiségek. Ezúttal a latin-amerikai országokra irányult kiemelt figyelem. Tóth Tamás, a Magyar-Latin-Amerikai Egyesület (LATIMO) főtitkára arról a történelmi jelentőségű lépésről beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kuba tavaly ismét párbeszédet kezdett. 

Ennek nyomán elképzelhető, hogy Washington újra megnyitja nagykövetségét a karibi országban. 2015 a Magyar-Latin-Amerikai Egyesület életében új szakaszt jelent. Hazánk korábbi chilei nagykövete komoly előrelépésnek nevezte, hogy a három éve tevékenykedő szervezet és a hozzá kapcsolódó, latin-amerikai témákkal foglalkozó híroldal immár első számú hírforrásnak számít a térség országaival kapcsolatban.

Ecuador budapesti nagykövete azt emelte ki, hogy a közelmúltban jelentős megállapodások születtek hazája és Magyarország között az oktatás, valamint a kutatás-fejlesztés területén. Jaime Barberis Martínez azt is fontosnak tartotta, hogy a régió országai közös célként tűzték ki maguk elé a civil társadalom megerősítését, illetve a társadalom széles rétegeit érintő szociális kérdések megoldását.

Az est házigazdája, az ismert kongói származású színész, Kembe Sorel mutatta be az egyes térségeket képviselő fellépőket. A tanzániai Serengeti Troup például szuahéli nyelven adta elő a tavaly 30. születésnapját ünneplő KFT dalát, az Afrikát és ennek dallamára a Serengeti Nemzeti Park szavannája elevenedett meg. Az évnyitón ott volt Aziz Biodun, az Afrikai-Ukrajnai Egyesület elnöke, aki kétnapos látogatásra és szakmai eszmecserére érkezett magyar társszervezetéhez, a Magyar Afrika Társasághoz, amely már csaknem tíz éve tevékenykedik. Balogh Sándor elnök arról beszélt, hogy pihenésre az idén sem sok idő jut, hiszen akárcsak tavaly, 2015-ben is rengeteg feladat vár a szervezet munkatársaira. Éppen tegnap rajtolt el a Budapest-Bamako Rally, amelyet a társaság szervezőmunkájával, valamint egy kamionnyi segélyszállítmány Maliba juttatásával támogatott.

Szerző

Otthontalanok, üldözöttek

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:10
„Megvonják a segélyeket, megbírságolnak, elzárással fenyegetnek” FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az elmúlt másfél évben több száz szabálysértési eljárás indult az utcán élő nyomorgók ellen mindössze azért, mert nincs hol lakniuk. A hajléktalanok jogait védő aktivisták továbbra is elszántak: hónapról hónapra közzéteszik, hol, mennyi nincstelent vegzálnak.

Tavaly decemberig 420 szabálysértési eljárás indult hajléktalan emberek ellen mindössze azért, mert nincsen otthonuk - derült ki A Város Mindenkié (AVM) mozgalom összesítéséből. Az AVM blogján azt ígérte: ezentúl minden hónapban közzé fogják tenni a közterületi hajléktalanság miatt indított szabálysértési eljárások számát, hiszen az utóbbi másfél évben, amióta Magyarországon szabálysértésnek minősül az "életvitelszerű" közterületen tartózkodás, szinte lankadatlan a szerencsétlen, utcán élő emberek kormányzati üldöztetése.

Az adatok - amelyeket az aktivisták közérdekű adatigénylésére szolgáltat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a belügyminisztérium és a fővárosi kormányhivatal - területi bontásban világosan megmutatják: a hajléktalanok vegzálásában a főváros XI. kerülete bizonyult a "legszorgalmasabbnak", itt összesen 334 eljárás indult az utcán nyomorgók ellen. Második helyen az V. kerület végzett, ahol 54 alkalommal indítottak eljárást.

A csoport célja egyértelmű: megmozdulásaikkal fel szeretnék hívni a társadalom figyelmét kevésbé szerencsés embertársaink helyzetére, és nem utolsó sorban igyekeznek tükröt tartani a döntéshozók elé - akik minden alkalommal a lehető legnagyobb erőkifejtéssel igyekeznek félrenézni. Az utóbbi években világossá vált: az Orbán-kormány számára terhet jelentenek a nincstelenek, akiket egyszerűbb eltüntetni szem elől, mint megsegíteni: az álkeresztény-konzervatív kormány az utcán élők büntethetőségét még az Alkotmánybírósággal szemben is életbe léptette. 2013-ban szabálysértési irodát is nyitottak a fővárosban, amely kizárólag a hajléktalan emberek előállítására szolgál.

"Elnyomnak minket azzal, hogy megvonják a segélyeket, kihúzzák a lábunk alól a talajt azzal, hogy megbírságolnak, és elzárással fenyegetnek. Orbán Viktor és kormánya politikájával a mélybe taszítja az embereket, a szegényeket még szegényebbé teszi, a hajléktalan embereket pedig megbírságolja és elzárja azért, mert nincs hol lakniuk" - mondta Kovács Tünde, az AVM hajléktalan aktivistája a parlament előtti decemberi tüntetésen, ahol a szervezet aktivistái húsz sátorból álló tábort állítottak fel, ezzel is tiltakozva a közterületen élő hajléktalanok hatósági üldözése és a szegénységben élők ellehetetlenítése ellen. Követeléseik közt szerepel az üresen álló ingatlanok hasznosítása, kiterjedt szociális bérlakásrendszer kialakítása, a lakhatási támogatások növelése és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása. Látva a kormányzat hozzáállását azonban félő, zárt ajtókat döngetnek.

Szerző

Mégsem lesz vény nélküli fogamzásgátlás

Publikálás dátuma
2015.01.17. 06:09
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Mégsem lehet a jövőben vény nélkül sürgősségi fogamzásgátlót vásárolni itthon, miután azt a kormány egy jogszabály-módosítással megakadályozta. Mint ismert az Európai Bizottság elfogadta azt az ajánlást, amelyet az Európai Gyógyszerügyi Hivatal tett az ellaOne sürgősségi fogamzásgátló vénykötelességének feloldásáról, de úgy tűnik hiába az európai szintű engedély, itthon mégsem lesz szabadon megvásárolható a tabletta.

Pedig az ellaOne-nal számos nem kívánt terhességet és ebből következő abortuszt lehetne megakadályozni, ugyanis a készítmény elsődleges célja, hogy egy "szexuális baleset" után - amelyet az aktus közbeni védekezéshiány okoz - a teherbe esést hetvenkét órán belül el lehessen kerülni.

A jelenlegi jogszabály-módosítás pontosan ezt hiúsítja meg. Ennek oka, hogy a tagállamok önállóan dönthetnek arról, mely gyógyszerek kiváltását kötik vényhez, vagyis bármelyik kormány dönthet úgy, hogy él vétójogával és szembe megy az ajánlással. A magyarországi állapot így nem példa nélküli, Lengyelországban és Horvátországban a fogamzásgátlók szintén vénykötelesek. Azonban velünk ellentétben az ilyen tabletták sok helyen már recept nélkül is kaphatóak, így Romániában és Szlovákiában is vény nélkül el lehet érni őket. Akad azonban, ahol "felügyelik" a vásárlókat: Ausztriában, Franciaországban, vagy akár a szomszédos Szlovéniában a patikusokkal kell konzultálni, recept azonban itt sem szükséges.

A magyar kormány harca nem új: 2010-ben történt már hasonló intézkedés. Igaz akkor csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatóját távolították el, többek között amiért egyetértett azzal, hogy az ilyen típusú fogamzásgátló tabletták kiváltásához ne kelljen recept. Az új igazgató első intézkedései egyike így az volt, hogy visszavonja a sürgősségi fogamzásgátló recept nélküli státuszát, amihez úgy tűnik a kormány ragaszkodik. A jelenlegi intézkedést Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke nyilatkozatban kifogásolta, mert ahogyan az közleményében áll, írásbeli kérdést intézett az ügy kapcsán Balog Zoltán miniszterhez, melyben arra kéri, indokolja meg a jelenlegi döntést, valamint felszólítja a kormánypártot "hagyják végre békén az állampolgárokat, ne szóljanak bele magánéletükbe. A magyar emberek el tudják dönteni, hogy mikor vállalnak gyereket, mikor alapítanak családot."

Szerző