Húsz pont alatt nincs házi segítségnyújtás

 Megváltoztak a házi segítségnyújtás jogosultságának feltételei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága azt közölte: a kormányzat a szociális ellátórendszer átalakításánál arra törekszik, hogy a legrászorultabbak kapjanak fokozott odafigyelést, segítséget, ápolást és gondozást.

"Az idősödés folyamatának felerősödése azt követeli meg a kormánytól, hogy a bentlakásos intézményi ellátás mellett minőségi szolgáltatásokat biztosítson az alapszolgáltatásokban" - hangsúlyozta az államtitkárság, hozzátéve: meg kell teremteni a lehetőséget a fokozott ápolást és gondozást igénylő idősek számára, hogy otthonukban kapjanak professzionális segítséget.
A házi segítségnyújtás jogosultságának megváltoztatása azt szolgálja, hogy a jelentős önellátási problémával küzdők minőségi ellátásban részesüljenek - tették hozzá.

Kiemelték: a jelenlegi szolgáltatási rendszer az alacsony ponthatár miatt már nem tudja ellátni a társadalom elöregedéséből fakadó ápolási, gondozási feladatok növekedését. Ezért 2015-től a házi segítségnyújtás igénybevétele előtt egy többdimenziós állapotfelmérés készül, amelyen a szolgáltatás biztosításához 20 pontot kell elérni.

A módosítás fokozatosan történik - írták, kifejtve: az kizárólag azokat az igénylőket érinti, akik a jogszabályváltozás hatályba lépése után fogják kérni a házi segítségnyújtást. Tehát a már ellátotti jogviszonyban lévőkre nem vonatkozik semmilyen módon a ponthatárok változása, nincs felülvizsgálat előírva a már igazolt gondozási szükségletekre - szögezték le.

"A jogosultsági feltétel megváltoztatása egyértelművé teszi, hogy a jövőben olyan szükséglettel kell rendelkezzen az igénylő, amely alapápolási feladat biztosítását feltételezi, illetve szükséglete alapján elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája" - olvasható a szociális államtitkárság közleményében.

Szerző

Nem mennek be a villamosok a Széll Kálmán térre

Publikálás dátuma
2015.01.16. 17:12
FOTÓ: MTI, Soós Lajos
Jelentősen átalakul a villamosok közlekedése a Széll Kálmán tér felújítása miatt jövő hétfőtől - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A március végéig tartó, jövő hétfőn elkezdődő ütemben bontási és építési munkák is lesznek a tér belső részében. Ezért a Széll Kálmán tér két oldalán ideiglenes villamos-végállomásokat építenek.

Hétfőtől a 61-es villamos két szakaszon, a Móricz Zsigmond körtér és az Attila út-Krisztina körút kereszteződésénél lévő ideiglenes végállomás, valamint Hűvösvölgy és a Káplár utcai ideiglenes végállomás között közlekedik. Az ideiglenes villamos-végállomásoktól a Széll Kálmán térre gyalogosan, vagy a 91-es busszal lehet eljutni.

A 18-as villamos a Savoya Parktól, az 59-es villamos pedig a Márton Áron tértől csak az Attila út és a Krisztina körút kereszteződésénél lévő ideiglenes végállomásig közlekedik. A Szent János-kórház és Farkasrét között utazóknak a Zugliget, Libegőig meghosszabbított vonalú 102-es buszt ajánlja a BKK, az 59-es villamos és a 102-es busz ajánlott átszállási pontja a Kék Golyó utca megálló.

Szerző

Harminc milliárdból fejlesztene a XIII. kerület

A következő négy évben 25-30 milliárd forintot kíván  fejlesztésre fordítani Budapest XIII. kerülete - erről Tóth József, a kerület szocialista polgármestere beszélt újságíróknak.

Tóth József közölte, a Lendületben a XIII. kerület elnevezésű, a 2015 és 2019 közötti évekre vonatkozó programot az önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön fogadta el.

Ez szavai szerint a "biztonságra és a kiszámíthatóságra épül". Minőségi közszolgáltatásokat szeretnének nyújtani a kerület lakosságának, kiegyensúlyozott városfejlesztésre törekszenek, valamint esélyegyenlőségre és a hagyományok ápolására - mondta Tóth József. Szólt arról, hogy CT- és MR-készüléket terveznek vásárolni, szeretnék megépíteni a Klapka szolgáltatóházat, a térfigyelő kamerarendszert bővítenék, továbbá ötven bérlakás megépítését tervezik, a szükséglakásokat pedig meg kívánják szüntetni.

Tóth József a sajtóbeszélgetésen kitért arra: úgy látja, az önkormányzati rendszer "a centrális állam kiszolgáló leányává vált az elmúlt négy esztendőben", túlhangsúlyozott az öngondoskodás kötelezettsége, csökkent az állam felelőssége az emberek irányába, "törekvés van az önkormányzatok elsorvasztására".

Tóth József arról is beszélt, hogy számításaik szerint az elmúlt húsz évben megépített kereskedelmi és szolgáltató egységek mintegy hetvenezer munkahelyet teremtettek a főváros negyedik legnépesebb kerületében, amelynek mintegy százmilliárdos vagyona van.

Tóth József azt mondta, hogy a XIII. kerület elsősorban a normatívára és a saját vagyonra tud támaszkodni, "pályázati forrásra és pofapénzre" nem. Hozzátette: mintegy nyolcszáz millió forinttal kevesebb normatív és központi támogatást kapnak idén az elmúlt évhez képest.

Szerző