Minimumprogram

Nincs deja vu. Ha néha azt hihetjük is, hogy ezt már átéltük egyszer, csalóka az érzés. Nincs egypártrendszer, még ha a Fidesz úgy tesz is. Orbán nem Kádár, még ha mind gyakrabban őt juttatja is eszünkbe magyarázataival. Nem lehet visszamenni 89-be, nem lehet újra megszervezni az akkori kerekasztalt, még ha sokan szükségesnek is tartanák. Igaza van a görög gondolkodónak, Hérakleitosznak, minden mozgásban van, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.

Tanulni azonban lehet a múltból. Az elmúlt 25 évből, meg az azelőtti negyedszázadból, nem különben az utóbbi négy-öt esztendőből. Minden történetből, minden életútból és persze minden hibából.

Négy jóakaratú ember a múlt hét végén félreverte a harangokat. Azt mondják, nemzeti tragédia fenyeget. Átfogó társadalmi, politikai, szociális és gazdasági válság küszöbén áll az ország. És ha így folytatódik, keményedő diktatúrával kell szembenézni.

Igazuk van, az úgy nem megy tovább, hogy egymást gyűlölő, egymással beszélni képtelen szekértáborokra szakadt Magyarország. Ezért szorgalmazzák a párbeszédet és azt, hogy a ma megosztott ország erői alaptételekben egyetértve, közösen igyekezzenek megállapodni a társadalmi minimumokban. Tehát szombaton demokratikus kerekasztalok alakulnak, s márciusra létre kellene jönnie egy Nemzeti Egyeztető Fórumnak. A négy ember - köztük Ferge Zsuzsa szociológus és Iványi Gábor lelkész - bízik benne, hogy nemcsak bal-, hanem jobboldali javaslatok is születnek a jövőről.

Az nem kétséges - tükrözték az ismétlődő tüntetések -, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség. Az is tény, hogy a hatalom erre csak akkor reagál, ha kényszerítik rá. A civil mozgalmak jelentős része azonban szemben áll az utóbbi 25 év minden számottevő politikai erejével, nem csupán a jelenlegi kétharmaddal. Orbánék ezt igyekeznek ki is használni.

A valódi változásokhoz valóban az kellene, hogy a tagadás mellett arra is legyen válasz, mit igenelnek az elégedetlenkedők. Az új kerekasztal lehetőséget kínál az együttes gondolkodásra. Embereknek, csoportoknak, de szervezeteknek és pártoknak is. Szükség lenne a közös álláspontra.

Hogy ne lehessen deja vu: mert ilyen kudarcot is átéltünk már.

2015.01.19 07:04

Terveznek még meglepetést Kövér Lászlónak

Publikálás dátuma
2019.03.20 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az ellenzék közös akcióval lepné meg a büntetéseket bőkezűen osztogató házelnököt.
– Tervezzük, hogy közösen fellépünk a fizetésmegvonással kapcsolatban is, de megvárjuk, amíg Kövér László hazaér. Tartogatunk még a házelnöknek meglepetéseket – jelentette ki a Népszavának Szabó Tímea. A Párbeszéd frakcióvezetőjét azért kerestük meg, mert az Országgyűlés harminchat ellenzéki országgyűlési képviselő egyhavi fizetését csökkentette, vagy vonta meg. A fideszesek ezzel bosszulták meg, hogy az ellenzék tavaly december 12-én közös akcióval próbálta megakadályozni a rabszolgatörvény elfogadását. (Március elején is bírságolt már a fideszes többség: akkor egy korábbi parlamenti akcióért összesen 5 millió forintra büntetett nyolc ellenzéki képviselőt.)
A keddi ülésen összesen 36 képviselőt, összesen 41 millió forintra büntettek. A legrosszabbul Tóth Bertalan és Szabó Tímea járt, őket 1,7 millió forintra bírságolták. Szabó ezt azzal magyarázta, hogy frakcióvezetőként nekik magasabb a tiszteletdíjuk. Az viszont biztos – tette hozzá –, hogy Kövér László őt „különösen kedveli." A Jobbik politikusai közül Jakab Péter inthet búcsút a legnagyobb összegnek: a párt frakcióvezető-helyettesének 1,2 millió forintja bánja két megmozdulását. Az egyik az volt: leült a miniszterelnök székére, hogy megpróbálja megakadályozni Orbán Viktor szavazását. A másik, hogy az ülésterem közepén egy mikrofonba beszélt párhuzamosan a házelnökkel. Teljes fizetésmegvonást azért kapott tizenkét MSZP-s, hét DK-s, öt párbeszédes, három független és egy LMP-s képviselő, mert elállták az elnöki emelvényt, sípoltak, szirénáztak, táblákat tartottak fel. A többi LMP-s és jobbikos politikusnak is csökkentették egyharmadával a havi javadalmazását, mert molinót tartottak, vagy éppen az ülés kezdetén tiltakozásul papírcédulákat szórtak le a karzatról a padsorok közé.
A MSZP közleményében jelezte, „a rabszolgatörvény elleni akcióinkat büszkén vállaljuk, kegyelmet nem kérünk, de nem is fogunk adni.” A Jobbik azt követelte Kövér Lászlótól, hogy a befolyó tételt az állam és a társadalombiztosítás által nem támogatott SMA-izomsorvadásos betegek egészségügyi kezelésére fordítsa. Az LMP a rászoruló családokat támogatná.

Tovább büntet a kétharmad

Kitiltották a Párbeszéd-frakció három munkatársát a Parlamentből – írta az Index. Az érintettek hétfőn a helyszínen szembesültek azzal, hogy nem érvényes a kártyájuk a Képviselői Irodaházba és az Országházba sem. Ugyan indoklást nem kaptak, de vélhetően a szigorú lépés oka az, hogy Tordai Bence a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese március 15-én kérdezni próbált Áder János köztársasági elnöktől és Kövér László házelnöktől.

Szerző
Témák
büntetés
Frissítve: 2019.03.20 06:30

Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít

Publikálás dátuma
2019.03.20 06:00

Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be. A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket! A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene. A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik. A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt. Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére.
Témák
Pécs
Frissítve: 2019.03.20 06:00