Minimumprogram

Nincs deja vu. Ha néha azt hihetjük is, hogy ezt már átéltük egyszer, csalóka az érzés. Nincs egypártrendszer, még ha a Fidesz úgy tesz is. Orbán nem Kádár, még ha mind gyakrabban őt juttatja is eszünkbe magyarázataival. Nem lehet visszamenni 89-be, nem lehet újra megszervezni az akkori kerekasztalt, még ha sokan szükségesnek is tartanák. Igaza van a görög gondolkodónak, Hérakleitosznak, minden mozgásban van, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.

Tanulni azonban lehet a múltból. Az elmúlt 25 évből, meg az azelőtti negyedszázadból, nem különben az utóbbi négy-öt esztendőből. Minden történetből, minden életútból és persze minden hibából.

Négy jóakaratú ember a múlt hét végén félreverte a harangokat. Azt mondják, nemzeti tragédia fenyeget. Átfogó társadalmi, politikai, szociális és gazdasági válság küszöbén áll az ország. És ha így folytatódik, keményedő diktatúrával kell szembenézni.

Igazuk van, az úgy nem megy tovább, hogy egymást gyűlölő, egymással beszélni képtelen szekértáborokra szakadt Magyarország. Ezért szorgalmazzák a párbeszédet és azt, hogy a ma megosztott ország erői alaptételekben egyetértve, közösen igyekezzenek megállapodni a társadalmi minimumokban. Tehát szombaton demokratikus kerekasztalok alakulnak, s márciusra létre kellene jönnie egy Nemzeti Egyeztető Fórumnak. A négy ember - köztük Ferge Zsuzsa szociológus és Iványi Gábor lelkész - bízik benne, hogy nemcsak bal-, hanem jobboldali javaslatok is születnek a jövőről.

Az nem kétséges - tükrözték az ismétlődő tüntetések -, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség. Az is tény, hogy a hatalom erre csak akkor reagál, ha kényszerítik rá. A civil mozgalmak jelentős része azonban szemben áll az utóbbi 25 év minden számottevő politikai erejével, nem csupán a jelenlegi kétharmaddal. Orbánék ezt igyekeznek ki is használni.

A valódi változásokhoz valóban az kellene, hogy a tagadás mellett arra is legyen válasz, mit igenelnek az elégedetlenkedők. Az új kerekasztal lehetőséget kínál az együttes gondolkodásra. Embereknek, csoportoknak, de szervezeteknek és pártoknak is. Szükség lenne a közös álláspontra.

Hogy ne lehessen deja vu: mert ilyen kudarcot is átéltünk már.

2015.01.19 07:04

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Lázár János a dohányzás miniszterelnöki biztosa lett

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:12
Lázár János.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemdohányzók fokozottabb védelmére és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata.
A kormányban nem jutott hely Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, ám ő így sem marad munka nélkül: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben a hvg.hu.
"A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul" - olvasható a hirdetményben.
Lázár, aki korábban még arról beszélt, visszavonul a politikai életből, miniszterelnöki biztosként nem kap külön díjazást, csak egy egyfős titkárságot. A rendelet augusztus 15-én, szerdán lép hatályba.
2018.08.14 19:12