Tovább forrong az iszlám világ

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:32
Hétvégén Berlinben is kapható volt a Charlie Hebdo legújabb száma FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL
Hétvégén is a szokottnál jóval nagyobb volt a rendőri jelenlét Belgium utcáin. A terrorszervezet elleni csütörtöki akció után a hadsereg mintegy 300 tagjával egészítették a Brüsszel és Antwerpen utcáin posztoló rendőröket. Közben számos muzulmán országban tiltakoztak a Charlie Hebdo által közölt újabb Mohamed-karikatúrák ellen.

A belga katonák feladata a kényesnek tartott objektumok védelme. Különösen Antwerpenben volt jelentős a rendőri és katonai jelenlét, mivel a városban jelentősebb zsidó kisebbség él, ezért „az Észak Jeruzsálemeként” is emlegetik. A zsidó negyed a pályaudvar közelében található. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung úgy értesült, hogy a feltételezett belgiumi iszlamista sejt zsidó iskolákat is meg akart támadni. Szombaton Brüsszelben hat katona posztolt a Zsidó Múzeum előtt, ahol májusban egy dzsihadista négy embert ölt meg.

Verviersben, az ország keleti részén, a rendőrség tűzpárbaj során múlt csütörtökön két feltételezett terroristát ölt meg, a 13 személyt vettek őrizetbe, Franciaországban kettőt. Öt személy jelent meg eddig a vizsgálóbíró előtt, aki hármójuk előzetes letartóztatását rendelte el. A rendőrség szerint a terroristák rendőröket akartak megölni, többen közülük a szíriai hadszíntérről tértek vissza.

Belga médiumok azt közölték, hogy akciójukat egy szintén Szíriában is megfordult 27 éves iszlamista, Abdelhamid Abaaoud irányította Törökországból vagy Görögországból. A férfi marokkói gyökerekkel rendelkezik, Molenbeekben Brüsszel egyik negyedében nőtt fel. Nemrégiben a dzsihadista Iszlám Állam (IS) soraiban harcolt a "hitetlenek" ellen. A szélsőségesek több videóján is feltűnt. A VTM belga televízió szerint a terrorsejt ellen karácsonykor kezdték meg a nyomozást, miután gyanús jelzéseket kaptak a hatóságok a Liege közelében található Lantin nevű börtönből.

Hírek szerint Abaaoud a letartóztatott iszlamistákkal is kommunikált. A brüsszeli La Dernere Heure azt közölte, a nyomozásban a belga rendőröket az amerikai FBI is segíti. Bár híre ment, hogy Abaaoudot egy görögországi razzia során letartóztatták, később Athén bejelentette, hogy a rendőri akciónak semmi köze sem volt a belgiumi ügyekhez.

A marokkói hatóságok azt közölték, megsemmisítettek egy sejtet, amely kapcsolatban állt az Iszlám Állammal (IS). A nyolc személy városokban volt aktív, s harcosokat küldött Irakba és Szíriába azzal a feladattal, hogy az észak-afrikai országba való visszatérésükkor merényleteket hajtsanak végre. A királyságot több terrorakció rázta meg az elmúlt években.

Hétvégén is több muzulmán országban tiltakoztak a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerdán megjelent, ötmillió példányban nyomott kiadása ellen, amely az első lapszám volt az előző szerdai terrortámadás után, amikor egy iszlamista testvérpár 12 ember, a lap munkatársait és rendőröket mészároltak le. Az új lapszám is több Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát tartalmazott, amelyeket egyes iszlamisták sértőnek véltek vallásukra nézve.

A rendőrség vasárnap Nigerben könnygázt vetett be a tüntetők ellen. Legalább 1000 fiatal gyűlt össze a főváros, Niamey nagymecsete előtt, autógumikat égettek, s Allahot éltették. Hétvégén összesen nyolc keresztény templomot támadtak meg. A zavargásokban legalább tíz személy vesztette életét. Muzulmán teológusok is nyugalomra szólították fel a lakosságot.

Tüntetések voltak Pakisztán fővárosában, Karacsiban is, ahol három személy sérült meg a megmozdulások során, s a tiltakozók a francia konzulátus előtt csaptak össze a rendőrökkel. Pesavarban és Multanban a tüntetők francia zászlókat égettek. Megmozdulások voltak Iszlámábádban és Lahoréban is. Jordánia fővárosában, Ammanban 2500-an tüntettek az Al-Husszeini mecset előtt. Azt skandálták, hogy Mohamed próféta inzultálása „globális terrorizmus”. Összecsapásokat jelentettek Algéria fővárosából, Algírból is, ahol mintegy 3000-en azt hirdették, „Mindnyájan Mohamedek vagyunk”.

Több ezren vonultak az utcákra Mauritánia fővárosában, Nouakchottban, ahol a tüntetők azt közölték, „megvédik” Mohamed prófétát. Néhányan közülük francia zászlókat égettek, amikor az ország konzulátusa közelébe értek. Mohamed Puld Abdel Aziz mauritániai elnök is elítélte a rajzokat azt közölve, hogy azok „a vallásunk elleni támadást jelentik”. Határozottan elítélte a rajzokat Asraf Gáni afgán elnök. Közleményében sértőnek és felelőtlennek mondta a karikatúrák közlését. Washington elítélte az erőszakot kiemelve, hogy a sajtónak joga van bármilyen információt közölni.

Több száz palesztin tüntetett békésen Jeruzsálemben. Azt hangoztatták, hogy az iszlám a béke vallása. Katarban támadásként értékelték a rajzokat. Néhány tucatnyian tüntettek Libanon fővárosában, Tripoliban. A Teheránba meghirdetett megmozdulást azonban lefújták, ma azonban tüntetni kívánnak iráni fiatalok a francia nagykövetség épülete előtt. Bahrein külügyminisztériuma hangoztatta, hogy az efféle rajzokkal a terrorizmust szítják. Katar és Bahrein is képviseltette magát az előző vasárnap Párizsban megtartott béke menetén. 20 ezren tüntettek az Oroszországhoz tartozó Ingusföldön Mohamed próféta „megszentségtelenítése” ellen.

Francois Hollande francia elnök a tüntetésekkel kapcsolatban kifejtette, hazájában régi hagyományai vannak a véleménynyilvánítás szabadságának. A francia elnök megítélése jelentősen emelkedett hazájában. A Sud Ouest Dimanche című lap azt közölte, hogy a megkérdezettek 46 százaléka úgy véli, az államfő képes megvédeni a franciák érdekeit. 39 százalék őszintének mondta, ami 18 százalékos javulás. 49 százalék mondta rokonszenvesnek, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor csak 22 százalék tartja alkalmasnak az elnökségre.

Közben az észak-franciaországi Reimsben eltemették a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet egyik terroristáját, Said Kouaichit. A város polgármestere attól tart, hogy sírja iszlám fundamentalisták zarándokhelyévé válik. Said testvérét, Chérifet özvegye kérésére a Párizs közeli Gennevilliersben a legnagyobb titoktartás közepette temették el szombaton. Egyikük sírját sem jelölték meg. A terrorveszély miatt lemondták az iszlámellenes német mozgalom, a Pegida drezdai tüntetéseit.  Ellentüntetések sem voltak.

Visszaélnek a névvel
A „Je suis Charlie” igazi márkanév lett, komoly bevételi forrás. A Charlie Hebdo 1178-as számú, szerdán, az utcákon terjesztett, s pillanatok alatt szétkapkodott számáért még az első napon az Ebayen milliókat is képesek voltak adni a licitálók. Ez a roham mostanra alábbhagyott, a három eurós lapszám már „csak” néhány ezer forintnyi összegért cserél gazdát az interneten, de a leleményesebbek egyéb bevételi forrást látnak a terrorizmus ellenes fellépés ezen újszerű formájában.
Egyesek leleményességét mutatja, hogy egy belga férfi például már egyetlen nappal a merényletek után márkanévként jegyeztette be a „Je suis Charlie”-t. S mit adna el vele? tisztítószert, ruhákat, sportcikkeket, csomagólóanyagokat. A paletta tehát meglehetősen széles. Később az illetékes hivatal elutasította a beadványt, pedig ha jóváhagyták volna, akkor még WC papírra is nyomtathatták volna a „Je suis Charlie” feliratot.
Egy nappal ezután két Santa Monica-i személy az Egyesült Államokban jelezték, hogy jótékonysági rendezvényt tartanának ezzel a névvel. A „Je suis Charlie” azonban természetesen Franciaországban a legkapósabb: már 50-.en akarták levédetni különféle termékek számára. A francia védjegy hivatal számos ilyen beadványt utasított el. Az amerikai még kivár.
Egyelőre nem döntött azon beadvánnyal kapcsolatban sem, amelyet egy nő kezdeményezett, aki decemberben az „I can’t breathe”, azaz „Nem kapok levegőt” mondatot védetné le felsőruhái számára. Ez volt az afroamerikai Eric Garner utolsó mondata, akit nyáron egy rendőr lőtt le.Közben bejelentették, további kétmillió példányban nyomják a Charlie Hebdo múlt heti számát, amelyből így jövő péntekig összesen 7 millió szám kerül az utcákra.



Szerző
Frissítve: 2015.01.18. 20:55

Új nagykövet, új korszak?

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:00
Colleen Bell és férje, Bradley Bell egy tavaly novemberi gálán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEFANIE KEENAN
Ma érkezik Budapestre előzetes magyar bejelentés szerint az Egyesült Államok új nagykövete. Colleen Bell útja a magyar fővárosig viszontagságosabb volt, mint általában, s itteni szolgálata is bonyolultabbnak ígérkezik, mint elődeié. A hagyományosan kiváló magyar-amerikai kapcsolatokat továbbra is feszültségek terhelik. Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter ugyan az elmúlt napokban több nyilatkozatban nyomatékosította, hogy Magyarországnak érdeke a nyitott kérdések rendezése, az Orbán-kormány elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek elengedhetetlenek lennének új korszak nyitásához a kétoldalú viszonyban.

Az üzenet tartalmát a magyar diplomácia némiképp elferdítve kommunikálta, a nagykövet épp lapunknak erősítette meg: „Ez demarche volt!” Kounalakis távozásakor érkezett Budapestre a nagykövethelyettes, André Goodfriend, aki ideiglenes ügyvivőként vezette az elmúlt másfél évben a képviseletet.

Nem az amerikai félen múlt, hogy a színfalak mögötti baráti, szövetségesi beszélgetéseket felváltotta a nyíltszíni konfrontáció. A kormányhoz közeli Napi Gazdaság hozta nyilvánosságra, amiről az amerikai kormány bizalmasan informálta a külügyminisztériumot, hogy a 7750-es elnöki proklamáció értelmében korrupcióban való érintettség miatt magyar állampolgárokat tiltottak ki az Egyesült Államokból.

Mivel azonban a cikk azt állította, hogy a kitiltásokat amerikai cégek ellen indult adóhatósági vizsgálatok miatt rendelték el, a budapesti amerikai ügyvivő ezt több sajtóértekezleten is cáfolta. Amerikai részről törvényi rendelkezések miatt nem részletezhetik a korrupciós vádakat, de világossá tették, azokkal kapcsolatosan minden információ a magyar kormány rendelkezésére áll.

Egy úgynevezett diplomáciai „non-paper” átadásával jelezték, hány esetben próbált a nagykövetség a korrupciós ügyekben interveniálni – hiábavalóan -, mielőtt a kitiltás eszközéshez folyamodott. Az iratot azonban a kormányfő „fecninek” nevezte, s a magyar vezetés továbbra is az amerikai féltől várná el, vizsgálatok helyett, a korrupciós ügyek bizonyítását.

Goodfriend korábban úgy nyilatkozott, hogy Bell nagykövet érkezését követően is ő viszi tovább ezt az ügyet. Egy interjúban tett kijelentése miatt rágalmazással vádolta meg, s beperelte az ügyvivőt Vida Ildikó, a NAV még mindig posztján lévő elnöke, az egyetlen a hat kitiltott közül, aki elismerte, hogy az amerikaiak listáján szerepel. A budapesti külügyminisztérium a korrupciós vádak tisztázása érdekében Goodfriend ügyvivő diplomácai mentességének feloldását kérte a State Departmenttől, noha nemzetközi jogászok szerint erre vajmi csekély az esély.

Colleen Bell érkezésére Szíjjártó Péter, a kinevezése után Washingtonban csak helyettes államtitkári szinten fogadott magyar külügyminiszter látnivalóan enyhíteni próbálta a kialakult konfrontációs hangnemet. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara előtt mondott beszédében, majd több interjúban is úgy nyilatkozott, hogy „csupán politikai szinten” van gond a kapcsolatokkal, de ez nem hat ki a magyar-amerikai viszony többi területére, így a gazdasági, védelmi együttműködésre.

Néhány héten belül három új amerikai beruházás érkezik Budapestre, a milliós befektetések több mint 500 új munkahelyet teremtenek – érvelt. A magyar kormány stratégiai megállapodást ír alá az Oracle multicéggel, s Magyarországnak, mint mondta, „érdeke lenne a nyitott politikai kérdések lezárása” – tette hozzá Szíjjártó, azt is cáfolva, hogy felmerült volna André Goodfriend kitiltása.

Főnökéhez hasonlóan igen békülékeny hangnemet használt legutóbb Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára – ő volt az, aki Goodfriend ügyvivőt több alkalommal is „bekérette” a tárcához. Az államtitkár az M1 Ma Reggel című műsorában árulta el, ma ő fogadja a repülőtéren Colleen Bellt és családját.

„Nagy szeretettel és nyitottsággal várjuk a nagykövetet” – fogalmazott az államtitkár, reményét fejezve ki, hogy Bell érkezésével „új lendületet, pozitív irányt kaphat a magyar-amerikai politikai diskurzus. Az új nagykövet első hivatalos ténykedése az lesz, hogy átadja megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. Néhány héten belül kiderül, hogy folytatódik-e a diplomáciai huzavona vagy valóban új szakasz nyílik-e a két ország kapcsolatában.

Figyelte, mi történik Magyarországon

Lapunknak adott decemberi interjújában André Goodfriend elmondta, még 2013 márciusban egy konferencián ismerkedett meg Colleen Bell-lel. „Akkori találkozásunk és rendszeres telefonbeszélgetéseink alapján is mondhatom, nagyon barátságos, közvetlen személyiség, akivel jó lesz együtt dolgozni. Jó a kapcsolatteremtő képessége. Az elmúlt évben folyamatosan figyelemmel kísérte, mi történik Magyarországon. Nagy figyelemmel fordul a jövendő csapata felé. Fontos képességekkel fogja gazdagítani a követséget. Érti a kommunikáció fontosságát, ez a diplomáciában komoly erény.

Tévéproducerként valójában üzletasszony volt, egy stábbal dolgozott együtt, szerződéseket kötött, tárgyalásokat folytatott, mindez nagyon is alkalmassá teszi a nagyköveti feladatokra. A politikai kinevezett nagykövetek jelentős kampánytámogatást szednek össze, s hogy ez milyen nehéz feladat, csak az tudja, aki maga is foglalkozott ilyesmivel. Külön beszéltünk erről. Képesnek kell lenni, hogy másokat meggyőzz arról, amiben hiszel, s elnyerd a támogatását. Nagykövetként képviselnie kell az amerikai kormány politikáját, Obama elnököt, ez lesz a fő feladata. Mi is ezt tesszük most, együtt dolgozunk a magyar kormánnyal és próbáljuk meggyőzni arról, amiben hiszünk.”

Korábbi amerikai misszióvezetők

Karrierdiplomata volt a rendszerváltás idején aktív szerepet vállalt misszióvezető, a néhai Mark Palmer, akárcsak utóda, az 1990-1994-ben Budapesten szolgált néhai Charles Thomas. Washington azóta kivétel nélkül politikai kinevezettet küldött Magyarországra. A New York-i Donald M. Blinken (1994-1997) beruházási bankár és felesége, a magyar származású Vera Blinken a Clinton-család barátai és támogatói voltak. Clinton támogatója volt Peter Tufo (1997-2001) beruházási bankár, a Merrill Lynch egyik igazgatója, korábban a New York-i fizetős autópályák felügyelője.

George W. Bush két hivatali idejében három nagykövet követte egymást: Nancy Goodman Brinker (2001-2003) a legnagyobb amerikai mellrák-alapítvány akkori vezetője, mellesleg a First Lady, Laura Bush barátnője; George H. Walker (2003-2006) üzletember, idősebb Bush elnök unokatestvére; April H. Foley (2006-2009) pedig az amerikai ExIm Bank alelnöke, ifjabb Bush elnök egykori egyetemi osztálytársa volt.

A tavaly nyáron távozott Eleni Tsakopoulos Kounalakis (2010-2013) az egyik legnagyobb kaliforniai ingatlanfejlesztő cég, az AKT Development Corporation elnöki posztjáról érkezett a magyar fővárosba, ő Hillary Clinton és Obama kampányához egyaránt gyűjtött adományokat.



Szerző
Frissítve: 2015.01.18. 20:28

Új nagykövet, új korszak?

Publikálás dátuma
2015.01.19. 06:00
Colleen Bell és férje, Bradley Bell egy tavaly novemberi gálán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEFANIE KEENAN
Ma érkezik Budapestre előzetes magyar bejelentés szerint az Egyesült Államok új nagykövete. Colleen Bell útja a magyar fővárosig viszontagságosabb volt, mint általában, s itteni szolgálata is bonyolultabbnak ígérkezik, mint elődeié. A hagyományosan kiváló magyar-amerikai kapcsolatokat továbbra is feszültségek terhelik. Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter ugyan az elmúlt napokban több nyilatkozatban nyomatékosította, hogy Magyarországnak érdeke a nyitott kérdések rendezése, az Orbán-kormány elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek elengedhetetlenek lennének új korszak nyitásához a kétoldalú viszonyban.

Az üzenet tartalmát a magyar diplomácia némiképp elferdítve kommunikálta, a nagykövet épp lapunknak erősítette meg: „Ez demarche volt!” Kounalakis távozásakor érkezett Budapestre a nagykövethelyettes, André Goodfriend, aki ideiglenes ügyvivőként vezette az elmúlt másfél évben a képviseletet.

Nem az amerikai félen múlt, hogy a színfalak mögötti baráti, szövetségesi beszélgetéseket felváltotta a nyíltszíni konfrontáció. A kormányhoz közeli Napi Gazdaság hozta nyilvánosságra, amiről az amerikai kormány bizalmasan informálta a külügyminisztériumot, hogy a 7750-es elnöki proklamáció értelmében korrupcióban való érintettség miatt magyar állampolgárokat tiltottak ki az Egyesült Államokból.

Mivel azonban a cikk azt állította, hogy a kitiltásokat amerikai cégek ellen indult adóhatósági vizsgálatok miatt rendelték el, a budapesti amerikai ügyvivő ezt több sajtóértekezleten is cáfolta. Amerikai részről törvényi rendelkezések miatt nem részletezhetik a korrupciós vádakat, de világossá tették, azokkal kapcsolatosan minden információ a magyar kormány rendelkezésére áll.

Egy úgynevezett diplomáciai „non-paper” átadásával jelezték, hány esetben próbált a nagykövetség a korrupciós ügyekben interveniálni – hiábavalóan -, mielőtt a kitiltás eszközéshez folyamodott. Az iratot azonban a kormányfő „fecninek” nevezte, s a magyar vezetés továbbra is az amerikai féltől várná el, vizsgálatok helyett, a korrupciós ügyek bizonyítását.

Goodfriend korábban úgy nyilatkozott, hogy Bell nagykövet érkezését követően is ő viszi tovább ezt az ügyet. Egy interjúban tett kijelentése miatt rágalmazással vádolta meg, s beperelte az ügyvivőt Vida Ildikó, a NAV még mindig posztján lévő elnöke, az egyetlen a hat kitiltott közül, aki elismerte, hogy az amerikaiak listáján szerepel. A budapesti külügyminisztérium a korrupciós vádak tisztázása érdekében Goodfriend ügyvivő diplomácai mentességének feloldását kérte a State Departmenttől, noha nemzetközi jogászok szerint erre vajmi csekély az esély.

Colleen Bell érkezésére Szíjjártó Péter, a kinevezése után Washingtonban csak helyettes államtitkári szinten fogadott magyar külügyminiszter látnivalóan enyhíteni próbálta a kialakult konfrontációs hangnemet. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara előtt mondott beszédében, majd több interjúban is úgy nyilatkozott, hogy „csupán politikai szinten” van gond a kapcsolatokkal, de ez nem hat ki a magyar-amerikai viszony többi területére, így a gazdasági, védelmi együttműködésre.

Néhány héten belül három új amerikai beruházás érkezik Budapestre, a milliós befektetések több mint 500 új munkahelyet teremtenek – érvelt. A magyar kormány stratégiai megállapodást ír alá az Oracle multicéggel, s Magyarországnak, mint mondta, „érdeke lenne a nyitott politikai kérdések lezárása” – tette hozzá Szíjjártó, azt is cáfolva, hogy felmerült volna André Goodfriend kitiltása.

Főnökéhez hasonlóan igen békülékeny hangnemet használt legutóbb Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára – ő volt az, aki Goodfriend ügyvivőt több alkalommal is „bekérette” a tárcához. Az államtitkár az M1 Ma Reggel című műsorában árulta el, ma ő fogadja a repülőtéren Colleen Bellt és családját.

„Nagy szeretettel és nyitottsággal várjuk a nagykövetet” – fogalmazott az államtitkár, reményét fejezve ki, hogy Bell érkezésével „új lendületet, pozitív irányt kaphat a magyar-amerikai politikai diskurzus. Az új nagykövet első hivatalos ténykedése az lesz, hogy átadja megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. Néhány héten belül kiderül, hogy folytatódik-e a diplomáciai huzavona vagy valóban új szakasz nyílik-e a két ország kapcsolatában.

Figyelte, mi történik Magyarországon

Lapunknak adott decemberi interjújában André Goodfriend elmondta, még 2013 márciusban egy konferencián ismerkedett meg Colleen Bell-lel. „Akkori találkozásunk és rendszeres telefonbeszélgetéseink alapján is mondhatom, nagyon barátságos, közvetlen személyiség, akivel jó lesz együtt dolgozni. Jó a kapcsolatteremtő képessége. Az elmúlt évben folyamatosan figyelemmel kísérte, mi történik Magyarországon. Nagy figyelemmel fordul a jövendő csapata felé. Fontos képességekkel fogja gazdagítani a követséget. Érti a kommunikáció fontosságát, ez a diplomáciában komoly erény.

Tévéproducerként valójában üzletasszony volt, egy stábbal dolgozott együtt, szerződéseket kötött, tárgyalásokat folytatott, mindez nagyon is alkalmassá teszi a nagyköveti feladatokra. A politikai kinevezett nagykövetek jelentős kampánytámogatást szednek össze, s hogy ez milyen nehéz feladat, csak az tudja, aki maga is foglalkozott ilyesmivel. Külön beszéltünk erről. Képesnek kell lenni, hogy másokat meggyőzz arról, amiben hiszel, s elnyerd a támogatását. Nagykövetként képviselnie kell az amerikai kormány politikáját, Obama elnököt, ez lesz a fő feladata. Mi is ezt tesszük most, együtt dolgozunk a magyar kormánnyal és próbáljuk meggyőzni arról, amiben hiszünk.”

Korábbi amerikai misszióvezetők

Karrierdiplomata volt a rendszerváltás idején aktív szerepet vállalt misszióvezető, a néhai Mark Palmer, akárcsak utóda, az 1990-1994-ben Budapesten szolgált néhai Charles Thomas. Washington azóta kivétel nélkül politikai kinevezettet küldött Magyarországra. A New York-i Donald M. Blinken (1994-1997) beruházási bankár és felesége, a magyar származású Vera Blinken a Clinton-család barátai és támogatói voltak. Clinton támogatója volt Peter Tufo (1997-2001) beruházási bankár, a Merrill Lynch egyik igazgatója, korábban a New York-i fizetős autópályák felügyelője.

George W. Bush két hivatali idejében három nagykövet követte egymást: Nancy Goodman Brinker (2001-2003) a legnagyobb amerikai mellrák-alapítvány akkori vezetője, mellesleg a First Lady, Laura Bush barátnője; George H. Walker (2003-2006) üzletember, idősebb Bush elnök unokatestvére; April H. Foley (2006-2009) pedig az amerikai ExIm Bank alelnöke, ifjabb Bush elnök egykori egyetemi osztálytársa volt.

A tavaly nyáron távozott Eleni Tsakopoulos Kounalakis (2010-2013) az egyik legnagyobb kaliforniai ingatlanfejlesztő cég, az AKT Development Corporation elnöki posztjáról érkezett a magyar fővárosba, ő Hillary Clinton és Obama kampányához egyaránt gyűjtött adományokat.



Szerző
Frissítve: 2015.01.18. 20:28