Tényleg hasad? - A Fideszből bírálják Kövért

Publikálás dátuma
2015.01.19. 08:45
Kövér László Fotó: Népszava
Nem tetszik Szájer József fideszes EP-képviselőnek Kövér László döntése, amellyel kitiltotta az Országgyűlés ülésterméből az Európai Unió zászlóját. Ezt a képviselő az ATV Szabad szemmel című műsorában mondta.

Szájer József az uniós zászlónak a parlamenti ülésteremből történt kitiltása kapcsán azt mondta:  „A házelnök úr nyilván alaposan megfontolta a döntését, de ez nekem nem különösebben tetszik.” A fideszes EP-képviselő szerint  az Európai Unió óriási lehetőség Magyarország számára.

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Kövér László kijelentésével, amely szerint adott esetben a jövőben valamikor „lassan,óvatosan” ki kellene hátrálnia az Európai Unióból, Szájer kategorikusan leszögezte: elkötelezett európainak tartja magát. A közelmúltban szintén a parlament elnöke volt az, aki arról beszélt, hogy az Európai Unió bizonyos tekintetben a volt Szovjetunióra emlékezteti. Párttársa jelezte: ezzel sem tud egyetérteni. 

Ha 2008-ban nem az Európai Unió tagjaként ér minket a világgazdasági válság, az Magyarországot padlóra küldte volna – hangsúlyozta az interjúban  Szájer József, hozzátéve: éppen Európa védett meg minket a válság jó néhány súlyos következményétől.

forrás: atv.hu

Szerző

Lehetne takarékosabban is!

A Százéves mélyponton a hazai lakásépítés című cikkükhöz szeretnék hozzászólni. Nagyon helytelenítem – mint az építőipari tervezésben több évtizedet eltöltött tervező – ezt a negyedévenként megjelenő „siránkozást” az írott és elektronikus sajtó, illetve építőipari vezetők részéről. Azt hiszem, célszerű lenne kimenni az utcára, s megnézni az eladásra kínált használt és új lakások, üzletek, irodák ezreit és tízezreit. Amíg ezek nem találnak gazdára, fölösleges az ország pénzét ilyen „elfekvő” vagyonba fektetni. Amikor 500 000 üres ingatlan van, fölösleges újabb épületek építése. Ehelyett inkább a meglévő ingatlanvagyon korszerűsítését, energiatakarékossá tételét kellene forszírozni. Azzal lehetne az energia függőségünket és a káros anyag kibocsátást csökkenteni. Az ország 800 ezer házgyári lakásánál már ez a program valamelyest előrehaladott állapotban van. De létezik 2,4 millió családi ház, amelyek a házgyáriaknál rosszabbul szigeteltek, s fajlagos hő fogyasztásuk még annál is rosszabb, valamint 400 ezer olyan, ami egészen rossz szigetelésű. Ezek korszerűsítése a házgyári lakásokat felújító nagy cégeknek nem kifizetődő, de a közepes és kis vállalatoknak ideális működési terület lenne. Ez munkát adna az építőanyagot gyártó cégek egy részének is. Nem beszélve arról, hogy a szigetelésnél és egyéb átalakításoknál jelentős számú betanított munkaerőt lehetne alkalmazni, ami csökkentené a munkanélküliséget, s közmunkások is itt értékteremtő munkát végezhetnének. A túljelentkezés miatt leállított kazáncsere program csak részmegoldás az energia igény csökkentésére. Ez akkor hatékony, ha előtte leszigetelik az épületet, s utána építik be a nagy hatásfokú kondenzációs kazánokat. E célra a kormányzat több pénzt áldozhatott volna, mert ennek gyorsabb lenne a megtérülése, mint az üresen tátongó stadionokba beleölt milliárdoknak. Talán a köztársasági elnök új irodája is foglalkozhatna a kérdés megoldásával.

Szerző

Lehetne takarékosabban is!

A Százéves mélyponton a hazai lakásépítés című cikkükhöz szeretnék hozzászólni. Nagyon helytelenítem – mint az építőipari tervezésben több évtizedet eltöltött tervező – ezt a negyedévenként megjelenő „siránkozást” az írott és elektronikus sajtó, illetve építőipari vezetők részéről. Azt hiszem, célszerű lenne kimenni az utcára, s megnézni az eladásra kínált használt és új lakások, üzletek, irodák ezreit és tízezreit. Amíg ezek nem találnak gazdára, fölösleges az ország pénzét ilyen „elfekvő” vagyonba fektetni. Amikor 500 000 üres ingatlan van, fölösleges újabb épületek építése. Ehelyett inkább a meglévő ingatlanvagyon korszerűsítését, energiatakarékossá tételét kellene forszírozni. Azzal lehetne az energia függőségünket és a káros anyag kibocsátást csökkenteni. Az ország 800 ezer házgyári lakásánál már ez a program valamelyest előrehaladott állapotban van. De létezik 2,4 millió családi ház, amelyek a házgyáriaknál rosszabbul szigeteltek, s fajlagos hő fogyasztásuk még annál is rosszabb, valamint 400 ezer olyan, ami egészen rossz szigetelésű. Ezek korszerűsítése a házgyári lakásokat felújító nagy cégeknek nem kifizetődő, de a közepes és kis vállalatoknak ideális működési terület lenne. Ez munkát adna az építőanyagot gyártó cégek egy részének is. Nem beszélve arról, hogy a szigetelésnél és egyéb átalakításoknál jelentős számú betanított munkaerőt lehetne alkalmazni, ami csökkentené a munkanélküliséget, s közmunkások is itt értékteremtő munkát végezhetnének. A túljelentkezés miatt leállított kazáncsere program csak részmegoldás az energia igény csökkentésére. Ez akkor hatékony, ha előtte leszigetelik az épületet, s utána építik be a nagy hatásfokú kondenzációs kazánokat. E célra a kormányzat több pénzt áldozhatott volna, mert ennek gyorsabb lenne a megtérülése, mint az üresen tátongó stadionokba beleölt milliárdoknak. Talán a köztársasági elnök új irodája is foglalkozhatna a kérdés megoldásával.

Szerző