Bizonytalanság a szankciók ügyében

Brüsszelben egyeztetnek ma az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő bejelentette, hogy bár a tanácskozás központi kérdése az Oroszország ellen foganatosított uniós szankciók kérdése, a párizsi merényletek miatt a terrorizmus elleni küzdelem is napirendre kerül.

Az Oroszország elleni szankciók kérdésében nagy a bizonytalanság. Múlt héten a TASZSZ orosz hírügynökség közölte, hogy hét uniós tagállam, - Magyarország, Olaszország, Franciaország, Ausztria, Szlovákia és Csehország – nem szavazza meg a büntetőintézkedések fenntartását, de Angela Merkel német kancellár is megszólalt a kérdésben. Merkel azt mondta, mindaddig, míg a kiváltó ok fennáll, az pedig a Krím orosz annexiója, a szankciók is maradni fognak.

A kancellár azt is hangsúlyozta, amennyiben Moszkva teljesíti a minszki fegyverszüneti egyezményben előírtakat, vagyis kivonja zsoldosait a kelet-ukrajnai régióból és megszünteti a szakadárok fegyverutánpótlásának biztosítását, elképzelhető a szankciók enyhítése is. Hét végén azonban kiújultak és még hevesebbé váltak a harcok Donyeckben és környékén, a lázadók fellegvárának repülőteréért mindkét fél nehéztüzérséget vetett be. Ukrajnában mozgósítás kezdődött és Kijev azt is jelezte, új tankokat vetnek be, a lázadók a fegyverszüneti vállalás ellenére újra és újra rohamot indítanak a donyecki repülőtérért.

A brüsszeli külügyminiszteri találkozó előtt Mogherini egy javaslatot készített és sajtóinformációk szerint köröztetett a tagállamok körében. A kiszivárgott dokumentumban az olasz főképviselő az EU-Oroszország a párbeszéd folytatását és a kapcsolatok újjáépítését vázolta fel, de csakis abban az esetben, ha Moszkva eleget tesz a minszki megállapodás előírásainak, támogatja a konfliktus politikai rendezését.

Szerző

Az ENSZ-hez fordult az új horvát államfő

Szerb politikusok nem, de a szerbiai média azonnal reagált Kolinda Grabar Kitarovic, újonnan megválasztott horvát elnöknek az ENSZ főtitkárához intézett levélére. Kitarovic azt kérte tegnap Ban Ki Muntól, hogy foganatosítson lépéseket annak érdekében, hogy a tavaly egészségügyi okokból szabadlábra helyezett egykori szerb csetnikvajda, a radikális szélsőjobboldali, háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj  visszakerüljön hágai börtönébe.

A szerb nemzeti hírügynökség, a Beta alapján beszámoló vajdaság ma hírportál szerint Kitarovic kiemelte, az áldozatokra való tekintettel, kegyeleti okokból is Seseljt vissza kellene küldeni a hágai börtönbe, hogy ott várja meg az ítéletet. “Seselj szabadlábra helyezése voltaképpen annak az értelmét szünteti meg, amiért az ENSZ Biztonsági Tanácsa a hágai Nemzetközi Törvényszéket létrehozta. Ezért kérem Önt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a vádlott visszakerüljön a börtönbe, egészen addig, míg nem teljesíti az idő előtti szabadlábra helyezés feltételeit, mint ahogyan ez minden más hágai vádlott esetében gyakorlat”, áll egyebek között a levélben. Az új horvát államfő szerint a Seselj elleni ítélet késlekedése a Nemzetközi Törvényszék “vitathatatlan kudarca”.

A hágai törvényszék bírói tanácsa azonban január 13-án elutasította az ügyészség azon kérését, hogy a szerb politikust szállítsák vissza a börtönbe.

Szerző

Izraeli légitámadás Szíriában

Légitámadást hajtott végre Izrael Szíriában. A Golán-fennsíkon történt bombázások során a libanoni síita Hezbollah hat tagja vesztette életét. Egyikük, Mohamed Issza irányította a radikális mozgalom iraki és szíriai műveleteit – közölte az AFP a Hezbollah forrásaira hivatkozva.

Szintén életét vesztette Dzsihad Mughnijeh, a szervezet katonai szárnyának 2008-ban megölt vezetője, Imad Mugnijeh fia. Előzőleg a Hezbollah televíziója, az Al Manar közölte, hogy a támadások során a szervezet több tagja vesztette életét. A csoport „felderítő tevékenységet végzett” a Golán-fennsíkon, Maszrat Amal településénél, Kuneitra tartományban.

Izrael ugyanakkor azt közölte, hogy helikopterrel támadták a „terroristákat” a fennsík Szíriához tartozó részénél.

Szerző