Előfizetés

Elmarad az emlékmeccs

Amint azt lapunk korábban már megírta, a roppant nehéz anyagi helyzetben lévő Petre Cozma és családja megsegítésére barátságos találkozót hirdetett meg az MKB-MVM Veszprém és a Dinamo Bucuresti férfi kézilabdacsapata február 8-ra.

Ugyanis éppen ezen a napon lesz hat éve, hogy a 26 esztendős Marian Cozmát egy veszprémi szórakozóhely előtt többen megtámadták és halálra késelték. Nos, a bakonyi városba tervezett Marian Cozma-emlékmérkőzés a tervezett időpontban sajnos elmarad, mert a két csapatnak rendkívül sűrű a programja.

"Sajnálattal kell azonban közölnünk, hogy a tervezett találkozó elmarad a két csapat rendkívül sűrű programja miatt. Az MKB-MVM Veszprém február 7-én 18:00-kor játszik Eszéken SEHA Liga mérkőzést a Nexe ellen, ahonnan csak a késő éjszakai órákban fogunk hazaérni, ráadásul két nap múlva, február 9-én már itthon fogadjuk a Borac csapatát. A barátságos mérkőzés megrendezése esetén tehát három nap alatt három meccset játszottunk volna, ami túlságosan nagy megterhelést jelentene a játékosaink számára" - olvasható a veszprémi klub hivatalos honlapján.

A veszprémi és a bukaresti klub - Cozma két csapata - ugyanakkor mindenképpen szeretné, hogy sor kerüljön a találkozóra, éppen ezért folyamatosan egyeztet egy jövőbeli időpontról, amely nemcsak mindkét együttes, de Marian édesapja, Petre Cozma számára is megfelelő. A mérkőzés teljes bevételét a család megsegítésére ajánlották fel.

Történelmi keresztútnál a világ

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:38
Svájci katonák ügyelnek a konferencia biztonságára FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HAROLD CUNNINGHAM
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is részt vesz a ma kezdődő Világgazdasági Fórumon (WEF) Davosban. Az európai terrorfenyegetettség légkörében különösen szigorú biztonsági intézkedések védik a svájci síparadicsomot, ahol idén a WEF 45. találkozóját rendezik meg. Párizsi drámával kezdődött, s a remények szerint párizsi sikerrel fejeződik be a 2015-ös év, a francia fővárosban írják majd alá a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új nemzetközi klímaegyezményt. A globális felmelegedés kihívásairól szóló panelvitában a Nobel-békedíjas volt amerikai alelnök, Al Gore is felszólal.

Klaus Schwab, a davosi fórum alapítója a világ befolyásos politikai, gazdasági vezetőinek, társadalmi személyiségeinek éves seregszemléje előtt tartott nyitó sajtóértekezletén úgy vélekedett, 2015-ben történelmi keresztúthoz érkezett a világ. „Dezintegráció, gyűlölet, fundamentalizmus az egyik oldalon, szolidaritás, együttműködés a másikon. Mindkettőnek tanúi lehettünk múlt héten Párizsban. Idén eldől, melyik irányt választjuk, merre indulunk tovább” – mondta a neves közgazdász, aki 1971 januárjában, akkor még csak üzletemberek számára, a fórumot útjára indította.

Párizs után megemelt készültség

Különösen szigorú biztonsági intézkedések védik idén a Világgazdasági Fórum rendezvényeit. A svájci síparadicsomban már eddig is hermetikusan elzárt helyszínen, szögesdrót-kerítéssel körülvett, szuperbiztonságos konferenciaközpontban tartották a formális és informális tanácskozásokat. A davosi fórum ellen konkrétan ugyanakkor nem érkezett terrorfenyegetés.

A konferencia résztvevőit a svájci hadsereg 4500 katonája védi, több kanton rendőri erőit is a helyszínen vonják össze. Mint a swissinfo.ch jelentette, idén először a konferenciára érkező VIP-vendégek a zürichi nemzetközi repülőtér helyett a dübendorfi katonai repülőtérre érkeznek, s helikopterrel szállítják őket Davosba. A svájci rendőrségnek annyival könnyebb lehet a dolga, hogy a helyi globalizációellenes tiltakozók bejelentették, idén nem tüntetnek.

Schwab professzor megállapította, megváltozott globális környezetben élünk, multipoláris világban, amelyet alapjaiban alakít át az új technológiai forradalom, az internet, a robotika fejlődése. Bőven van ugyanakkor ok az aggodalomra, a pénzügyi válság előtt évi 5 százalékos volt a növekedés, jelenleg 3 százalékos.

A 2 százaléknyi különbség azonban rengeteget jelent, mutatott rá Schwab, évi 3 százalékos növekedésnél ugyanis 25 évenként duplázódik meg a globális GDP, 5 százaléknál viszont 14 évente. Az állásteremtés, a szegény rétegek bevonása szempontjából ez drámai különbség, hangsúlyozta.

A WEF veterán alapítója, aki idén tölti be 77. évét, azt várja, a davosi viták megmutatják majd, hogy a világ nem a dezintegráció, hanem az együttműködés felé vezető utat választja. Az egyik fő gondnak azt tartja, hogy elveszett a

globális vezetőkbe vetett bizalom. Egy felmérést idézett, amely szerint míg tavaly a kormányzatba vetett bizalom tavaly átlagban 48 százalék volt világszerte, jelenleg csupán 44 százalék. Az amerikai kormányzat bizalmi indexe például 53 százalékról 37 százalékra esett vissza.

Idén rekordot dönt a részvétel: több mint 40 állam- és kormányfő, 140 országból 2500 vezető üzleti-társadalmi személyiség érkezik a síparadicsomba. Davos vendége lesz Ahmet Davutoglu török kormányfő, Béji Caid Essebsi tunéziai elnök, Francois Hollande francia elnök, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök.

Angela Merkel német kancellár tavaly a lábtörése miatt maradt távol, de idén ott lesz. Felszólal a vitában John Kerry amerikai külügyminiszter, Muhammad Navaz Sharif pakisztáni elnök, Matteo Renzi olasz kormányfő, Simonetta Sommaruga svájci elnök, Jacob Zuma dél-afrikai elnök. A programban 280 előadás szerepel, ezek közül százat az interneten élőben is lehet követni

Schwab professzor szerint valamennyi válságövezet vezetői képviseltetik magukat. A közel-keleti térségből ott lesz II. Abdalláh jordán király, Abdel Fatah El-Sziszi egyiptomi elnök, Hajdar al-Abadi iraki kormányfő, Maszud Barzani, az iraki kurdok vezetője. Tony Blair közel-keleti különmegbízott is részt vesz a vitákban. Az ukrán válságról első kézből Petro Porosenko ukrán elnöktől hallhatnak a jelenlévők. Irán nukleáris programjáról Davosban tárgyal újra egymással John Kerry és az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavad Zarif.

Kulcsfontosságú az idei év a klímaváltozás terén is, az év végén Párizsba várják a világ állam- és kormányfőit a már meghosszabbított Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímamegállapodás aláírására. Ebből az alkalomból vállalta a részvételt a davosi klímapanelben Al Gore volt amerikai alelnök, korábbi elnökjelölt, akit környezetvédelmi aktivitásának elismeréseképpen Nobel-békedíjjal jutalmaztak. Ott lesz az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének végrehajtó titkára, Christiana Figueres, s a klímaügyekben hallatja majd hangját Ollanta Moises Humala Tasso, Peru elnöke is.

Prioritásként tekint a világ a gyógyíthatatlan vírus, az Ebola elleni küzdelemre, de más globális „gyilkosok”, így például a cukorbetegség is a napirenden szerepel Davosban. E panelben Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, a leköszönése óta az aids, a tüdőbaj és a malária elleni harcot támogató alapítványát igazgató Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Alpha Condé guineai államfő, valamit Ibrahim Boubacar Keita, Mali elnöke is.

A nemzetközi pénzügyi helyzet állását, a növekedés kilátásait Christine Lagarde, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatója, a Bank of England kormányzója, valamint a brazil, a kanadai, a francia, az olasz, a japán, a mexikói jegybank első embere tekinti majd át. Sok lehet a dolga az Európai Központi Bank elnökének, Mario Draghi ugyanis nem lesz ott Davosban.

Külön panel foglalkozik a fórumon az olajárak alakulásával, Abdalla Salem El-Badri, az OPEC főtitkára közreműködésével. Az internet óriáscégei is szokás szerint képviseltetik magukat, ott lesz Eric Schmidt, a Google ügyvezető igazgatója, Sheryl Sandberg a Facebooktól, Satya Nadella a Microsoft vezérigazgatója, Marissa Mayer, a Yahoo elnöke, s Jack Ma Yun, az Alibaba vezetője.

Magyar állami vezető évek óta nem járt Davosban, idén egyetlen magyar név sem szerepel a résztvevők hivatalos listáján. A közép-kelet-európai térségből kevesen képviseltetik magukat, de Lengyelországból például több mint tizen utaznak a fórumra, köztük a pénzügyminiszter, Mateus Szczurek.

A davosi részvételnek persze borsos ára van, a WEF tagjai 3500, nem tagok 5 ezer svájci frankos díjat szurkolnak le. A WEF fő támogatói - 110 stratégiai partner - egyeként félmillió svájci frankot (550 ezer dollárt) fizetnek a részvételért, összesen 60 millió dollárral járulnak hozzá a költségekhez. Ezek a nagy multicégek számos résztvevőt delegálnak Davosba, s képviselőik több vitában is hallatják a hangjukat.

A több mint 500 ipari partner egyenként 250 ezer svájci frankért küldheti el képviselőit, e cégek összesen mintegy 140 millió dollár bevételt hoznak a nonprofit szervezetként működő, több mint 200 millió dolláros költségvetésből gazdálkodó fórumnak.

Tovább gyarapodott a leggazdagabb egy százalék
A davosi fórum alkalmából közzétett Oxfam-jelentés szerint 2014-ben tovább nőtt a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék. A világ népességének legtehetősebb 1 százaléka a globális jövedelem 48 százalékát mondhatja magáénak, s ha ez a trend nem változik, akkor 2016-ra a szupergazdagok egy százalékánál a jövedelmek több mint fele összpontosul majd, 2020-ra pedig több mint 54 százaléka.
A világnépesség 80 százalékot kitevő, legszegényebb része az összes jövedelem mindössze 5,5 százalékából részesül az Oxfam International nemzetközi jótékonységi szervezet adatai szerint. Winnie Byanyima, az Oxfam ügyvezető igazgatója, a davosi fórum egyik alelnöke szerint az egyenlőtlenség egyszerűen döbbenetes. 80 vezető milliárdos vagyona 1,9 ezer milliárd dollárt tesz ki, ez annyi, amennyi a világnépesség legszegényebb 50 százalékának jut együttvéve.
A leggazdagabbak az elmúlt négy évben 600 milliárd dollárral növelték a vagyonukat, ez mintegy 50 százalékos növekedést jelent. A legszegényebb 50 százalék jövedelme ugyanezen négy év alatt 750 milliárd dollárral visszaesett. Az Oxfam-jelentés szerint 2000 és 2009 között minden évben csökkent valamelyest a leggazdagabbak vagyona, 2010 óta azonban megfordult a trend, minden évben tovább nőtt.



Történelmi keresztútnál a világ

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:38
Svájci katonák ügyelnek a konferencia biztonságára FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HAROLD CUNNINGHAM
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is részt vesz a ma kezdődő Világgazdasági Fórumon (WEF) Davosban. Az európai terrorfenyegetettség légkörében különösen szigorú biztonsági intézkedések védik a svájci síparadicsomot, ahol idén a WEF 45. találkozóját rendezik meg. Párizsi drámával kezdődött, s a remények szerint párizsi sikerrel fejeződik be a 2015-ös év, a francia fővárosban írják majd alá a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új nemzetközi klímaegyezményt. A globális felmelegedés kihívásairól szóló panelvitában a Nobel-békedíjas volt amerikai alelnök, Al Gore is felszólal.

Klaus Schwab, a davosi fórum alapítója a világ befolyásos politikai, gazdasági vezetőinek, társadalmi személyiségeinek éves seregszemléje előtt tartott nyitó sajtóértekezletén úgy vélekedett, 2015-ben történelmi keresztúthoz érkezett a világ. „Dezintegráció, gyűlölet, fundamentalizmus az egyik oldalon, szolidaritás, együttműködés a másikon. Mindkettőnek tanúi lehettünk múlt héten Párizsban. Idén eldől, melyik irányt választjuk, merre indulunk tovább” – mondta a neves közgazdász, aki 1971 januárjában, akkor még csak üzletemberek számára, a fórumot útjára indította.

Párizs után megemelt készültség

Különösen szigorú biztonsági intézkedések védik idén a Világgazdasági Fórum rendezvényeit. A svájci síparadicsomban már eddig is hermetikusan elzárt helyszínen, szögesdrót-kerítéssel körülvett, szuperbiztonságos konferenciaközpontban tartották a formális és informális tanácskozásokat. A davosi fórum ellen konkrétan ugyanakkor nem érkezett terrorfenyegetés.

A konferencia résztvevőit a svájci hadsereg 4500 katonája védi, több kanton rendőri erőit is a helyszínen vonják össze. Mint a swissinfo.ch jelentette, idén először a konferenciára érkező VIP-vendégek a zürichi nemzetközi repülőtér helyett a dübendorfi katonai repülőtérre érkeznek, s helikopterrel szállítják őket Davosba. A svájci rendőrségnek annyival könnyebb lehet a dolga, hogy a helyi globalizációellenes tiltakozók bejelentették, idén nem tüntetnek.

Schwab professzor megállapította, megváltozott globális környezetben élünk, multipoláris világban, amelyet alapjaiban alakít át az új technológiai forradalom, az internet, a robotika fejlődése. Bőven van ugyanakkor ok az aggodalomra, a pénzügyi válság előtt évi 5 százalékos volt a növekedés, jelenleg 3 százalékos.

A 2 százaléknyi különbség azonban rengeteget jelent, mutatott rá Schwab, évi 3 százalékos növekedésnél ugyanis 25 évenként duplázódik meg a globális GDP, 5 százaléknál viszont 14 évente. Az állásteremtés, a szegény rétegek bevonása szempontjából ez drámai különbség, hangsúlyozta.

A WEF veterán alapítója, aki idén tölti be 77. évét, azt várja, a davosi viták megmutatják majd, hogy a világ nem a dezintegráció, hanem az együttműködés felé vezető utat választja. Az egyik fő gondnak azt tartja, hogy elveszett a

globális vezetőkbe vetett bizalom. Egy felmérést idézett, amely szerint míg tavaly a kormányzatba vetett bizalom tavaly átlagban 48 százalék volt világszerte, jelenleg csupán 44 százalék. Az amerikai kormányzat bizalmi indexe például 53 százalékról 37 százalékra esett vissza.

Idén rekordot dönt a részvétel: több mint 40 állam- és kormányfő, 140 országból 2500 vezető üzleti-társadalmi személyiség érkezik a síparadicsomba. Davos vendége lesz Ahmet Davutoglu török kormányfő, Béji Caid Essebsi tunéziai elnök, Francois Hollande francia elnök, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök.

Angela Merkel német kancellár tavaly a lábtörése miatt maradt távol, de idén ott lesz. Felszólal a vitában John Kerry amerikai külügyminiszter, Muhammad Navaz Sharif pakisztáni elnök, Matteo Renzi olasz kormányfő, Simonetta Sommaruga svájci elnök, Jacob Zuma dél-afrikai elnök. A programban 280 előadás szerepel, ezek közül százat az interneten élőben is lehet követni

Schwab professzor szerint valamennyi válságövezet vezetői képviseltetik magukat. A közel-keleti térségből ott lesz II. Abdalláh jordán király, Abdel Fatah El-Sziszi egyiptomi elnök, Hajdar al-Abadi iraki kormányfő, Maszud Barzani, az iraki kurdok vezetője. Tony Blair közel-keleti különmegbízott is részt vesz a vitákban. Az ukrán válságról első kézből Petro Porosenko ukrán elnöktől hallhatnak a jelenlévők. Irán nukleáris programjáról Davosban tárgyal újra egymással John Kerry és az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavad Zarif.

Kulcsfontosságú az idei év a klímaváltozás terén is, az év végén Párizsba várják a világ állam- és kormányfőit a már meghosszabbított Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímamegállapodás aláírására. Ebből az alkalomból vállalta a részvételt a davosi klímapanelben Al Gore volt amerikai alelnök, korábbi elnökjelölt, akit környezetvédelmi aktivitásának elismeréseképpen Nobel-békedíjjal jutalmaztak. Ott lesz az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének végrehajtó titkára, Christiana Figueres, s a klímaügyekben hallatja majd hangját Ollanta Moises Humala Tasso, Peru elnöke is.

Prioritásként tekint a világ a gyógyíthatatlan vírus, az Ebola elleni küzdelemre, de más globális „gyilkosok”, így például a cukorbetegség is a napirenden szerepel Davosban. E panelben Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, a leköszönése óta az aids, a tüdőbaj és a malária elleni harcot támogató alapítványát igazgató Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Alpha Condé guineai államfő, valamit Ibrahim Boubacar Keita, Mali elnöke is.

A nemzetközi pénzügyi helyzet állását, a növekedés kilátásait Christine Lagarde, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatója, a Bank of England kormányzója, valamint a brazil, a kanadai, a francia, az olasz, a japán, a mexikói jegybank első embere tekinti majd át. Sok lehet a dolga az Európai Központi Bank elnökének, Mario Draghi ugyanis nem lesz ott Davosban.

Külön panel foglalkozik a fórumon az olajárak alakulásával, Abdalla Salem El-Badri, az OPEC főtitkára közreműködésével. Az internet óriáscégei is szokás szerint képviseltetik magukat, ott lesz Eric Schmidt, a Google ügyvezető igazgatója, Sheryl Sandberg a Facebooktól, Satya Nadella a Microsoft vezérigazgatója, Marissa Mayer, a Yahoo elnöke, s Jack Ma Yun, az Alibaba vezetője.

Magyar állami vezető évek óta nem járt Davosban, idén egyetlen magyar név sem szerepel a résztvevők hivatalos listáján. A közép-kelet-európai térségből kevesen képviseltetik magukat, de Lengyelországból például több mint tizen utaznak a fórumra, köztük a pénzügyminiszter, Mateus Szczurek.

A davosi részvételnek persze borsos ára van, a WEF tagjai 3500, nem tagok 5 ezer svájci frankos díjat szurkolnak le. A WEF fő támogatói - 110 stratégiai partner - egyeként félmillió svájci frankot (550 ezer dollárt) fizetnek a részvételért, összesen 60 millió dollárral járulnak hozzá a költségekhez. Ezek a nagy multicégek számos résztvevőt delegálnak Davosba, s képviselőik több vitában is hallatják a hangjukat.

A több mint 500 ipari partner egyenként 250 ezer svájci frankért küldheti el képviselőit, e cégek összesen mintegy 140 millió dollár bevételt hoznak a nonprofit szervezetként működő, több mint 200 millió dolláros költségvetésből gazdálkodó fórumnak.

Tovább gyarapodott a leggazdagabb egy százalék
A davosi fórum alkalmából közzétett Oxfam-jelentés szerint 2014-ben tovább nőtt a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék. A világ népességének legtehetősebb 1 százaléka a globális jövedelem 48 százalékát mondhatja magáénak, s ha ez a trend nem változik, akkor 2016-ra a szupergazdagok egy százalékánál a jövedelmek több mint fele összpontosul majd, 2020-ra pedig több mint 54 százaléka.
A világnépesség 80 százalékot kitevő, legszegényebb része az összes jövedelem mindössze 5,5 százalékából részesül az Oxfam International nemzetközi jótékonységi szervezet adatai szerint. Winnie Byanyima, az Oxfam ügyvezető igazgatója, a davosi fórum egyik alelnöke szerint az egyenlőtlenség egyszerűen döbbenetes. 80 vezető milliárdos vagyona 1,9 ezer milliárd dollárt tesz ki, ez annyi, amennyi a világnépesség legszegényebb 50 százalékának jut együttvéve.
A leggazdagabbak az elmúlt négy évben 600 milliárd dollárral növelték a vagyonukat, ez mintegy 50 százalékos növekedést jelent. A legszegényebb 50 százalék jövedelme ugyanezen négy év alatt 750 milliárd dollárral visszaesett. Az Oxfam-jelentés szerint 2000 és 2009 között minden évben csökkent valamelyest a leggazdagabbak vagyona, 2010 óta azonban megfordult a trend, minden évben tovább nőtt.