Meghallgatást rendez ma délelőtt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) az emberi jogok magyarországi helyzetéről. A vitán Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője, Mong Attila az Átlátszó szerkesztője, valamint az Európa Tanács és az Amnesty International képviselője tájékoztatja az európai közvéleményt a Magyarországon kialakult helyzetről. A magyar kormány álláspontját Kovács Zoltán szóvivő képviseli. Kifogásolta ugyanakkor a "balliberális" civil meghívottak fölényét, ezért nem vesz részt a csütörtök délelőtti európai parlamenti meghallgatáson Fricz Tamás. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője néhány napja közleményben is kiadta a szakbizottság illetékeseinek címzett, hét elején elküldött levelét, miszerint - a kormánypártokkal jó kapcsolatot ápoló, ám magát civilnek nevező szervezet - politikailag kiegyensúlyozatlannak tartja a meghívottak listáját, ezért nem vesz részt a vitában. Azóta a CÖF szóvivőjét előadónak javasló néppárti frakció, pontosabban annak fideszes képviselői keresik azt a jobboldali nem-kormányzati szervezetet, amelynek a képviselője beugrana helyette. Lapzártánkig azonban nem találták meg.
Egyébként az előadók személyére a EP-frakciók tettek javaslatot, a három nagy pártcsoport, a néppárt, a szocialisták és a liberálisok 2-2 meghívottat neveztek meg. A jobboldalon helyet foglaló Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szabadság és Demokrácia Európája nem éltek a lehetőséggel. Decemberben a meghallgatás napirendjéről és a meghívottak személyéről is megállapodtak a szakbizottság tisztségviselői.
A Demokratikus Koalíció éppen ezért sajnálatosnak tartja, hogy Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórum képviselője a hivatalos meghívás ellenére sem vállalta a részvételt a meghallgatáson. Szerintük e mögött az lehet, hogy el akarja kerülni az esetleges kérdést arról, milyen források állnak a CÖF rendelkezésére, miből telt nekik politikai kampányra. A DK ugyanakkor azt várja Kovács Zoltántól, hogy a kormányszóvivő a bizottság ülésén kérjen elnézést a miniszterelnök európai értékekkel ellentétes kijelentéseiért, a kormány emberi jogokat sértő lépéseiért, és határolódjon el az "illiberális demokrácia" fantazmagóriájától. Ez az egyedüli mód arra, hogy csökkenteni lehessen azokat a károkat, amelyeket Orbán Viktor és kormánya okozott a magyar embereknek - közölték.
Értesülésünk szerint a vitában a választási törvény, a civil szervezetek elleni kormányzati támadások, az állami korrupció, az “illiberális demokrácia”, a szabad sajtó helyzete és a miniszterelnök bevándorlással kapcsolatos megjegyzései kerülnek terítékre. Többpárti állásfoglalás valószínűleg nem születik az elhangzottakról, a szocialisták azonban várhatóan felszólítják az Európai Bizottságot, hogy éljen a jogosítványaival, és kezdjen vizsgálatot a jogállamiságot, az alapvető jogokat sértő magyar kormányzati gyakorlatról. A liberálisok ezúttal minden bizonnyal előjönnek majd legfrissebb javaslatukkal, amely a tagállamok demokratikus teljesítményét rendszeresen ellenőrző, és mulasztás esetén szankcionáló európai mechanizmust sürget. A demokratikus kormányzás, a jogállam és az alapvető jogok európai szemeszteréről előreláthatólag február elején tartanak meghallgatást az EP-ben.
