MSZP;magyar kultúra napja;szereptévesztés;

2015-01-22 13:28:00

MSZP: szereptévesztésben a kulturális politika

Az MSZP szerint teljes szereptévesztésben van a kulturális politika Magyarországon: ahol, nem lenne helye ott mindent elfoglal, ahol pedig szükség lenne rá, nincsen sehol - ezt az Országgyűlés szocialista alelnöke jelentette ki csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján a magyar kultúra napján.

Hiller István leszögezte: a kormányzati szerkezet nem szolgálja a kultúra érdekeit, ezért a kulturális politika érdekérvényesítő képessége is gyenge. Az MSZP oktatáspolitikai kabinetvezetője szerint amióta a 19. század óta önálló kormányzat van Magyarországon, soha nem volt ennyire szétszabdalt a kulturális politika: a közművelődés az Emberi Erőforrások Minisztériumában, a külföldi kulturális intézetek a külügynél, a film a nemzetgazdasági tárcánál, míg a műemlékvédelem a Miniszterelnökségnél van.

Az ellenzéki politikus szerint Európa egyetlen országában sincs arra példa, hogy a kulturális politika ennyire alárendelt szerepet játszik a kormányzati szerkezeten belül. Úgy fogalmazott: Magyarországon nincs egységes kulturális politika, csak befolyásos személyek vannak, akik saját területükön mindenhatók. Kifejtette: a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) továbbra is politikai nézetazonosságon alapuló szervezetnek tartják, amely inkább megosztja, mintsem egyesíti a magyar kulturális életet. 

Hiller István szerint az MMA eredményessége nem a kultúrában, hanem a pozíciószerzésben és a pénzköltésben mutatkozik meg.  Véleménye szerint a kultúrához való hozzáférés teljesen marginális az esélyteremtésben, de akinek van pénze, az a legmagasabb és legszínvonalasabb kultúrához is hozzáférhet. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz szerint Magyarországot magyarnak kell megőrizni kulturálisan is, Hiller István azt mondta, véleménye egyezik Szent Istvánéval, aki Imre herceghez intézett Intelmeiben "korszerűbb véleményt alkotott, mint a mai magyar kormányzati politika". 

Borbáth Erika, az MSZP kulturális tagozatának elnöke arról beszélt, hogy a hiába állította vissza a kormány az önálló közművelődési normatívát, így is csökkennek a közösségi művelődésre fordított kiadások. Kifogásolta, hogy több támogatás is megszűnt, amelyek jelentősen hozzájárultak a helyi közösségek fejlődéséhez, példaként a Közkincs programot, az Új tudást, új műveltséget programot említette. Hozzátette: folyamatosan csökken a kulturális szférában dolgozók száma, bérük pedig tíz éve nem emelkedett.