A mindenség elmélete

Az idei Oscar-jelölt színészek között a legfiatalabb Felicity Jones és Eddie Redmayne, akik A mindenség elmélete című film főszereplőiként kerültek a legjobbak ötös listájára. A lehetetlent kísértették meg, a korunk egyik legnagyobb elméjének tartott Stephen Hawkingot és feleségét, Jane-t keltették életre, kettőjük szerelmét és páratlan közös vállalkozásukat.

Stephen Hawking ugyanis, miközben az univerzum titkainak egy sor zseniális megfejtésével rengette meg a világot, a motorneuron betegség miatt 21 éves korától kezdve fokozatosan vesztette el teste felett az uralmat. A film Cambridge reményteli hallgatójaként mutatja be, egy bálon ismerkedik meg a bölcsész Jane-nel, s a film egy rendkívüli, egészen különleges love storyt mesél el.

Végigkíséri kettőjük emberfeletti vállalkozását: a házasságukat, amelyből három gyerekük születik, miközben Hawking teste fizikailag fokozatosan összeomlik. 24 órás felügyeletre és a kerekes szék rabságába kényszerül, sem mozogni, sem beszélni nem tud, a számítógép, infravörös érzékelő és egy hangszintetizátor segítségével tartja a kapcsolatot a külvilággal.

Eddie Redmayne-nek úgy kellett végigjátszania a film főszerepét, hogy teljesen meg volt fosztva minden színészi kifejezőeszközétől. A mozgástól, a hangjától, a gesztusoktól. Felkészülése idején fotókat és archív felvételeket nézett Hawkingról, hasonló betegségben szenvedőket figyelt meg klinikai körülmények között, logopédus s mozgástréner foglalkozott vele.

Egy alkalommal találkozhatott Stephen Hawkinggal is. Akkor figyelte meg, milyen rendkívül kifejező módon használja Hawking a szemöldökét, különböző érzelmek kommunikációjára. Heteken át gyakorolta tükör előtt, hogy beszédesek legyenek a szemöldökei. Redmayne külön táblázatot rajzolt a kór lefolyásának menetéről, hogy a forgatás idején pontosan tudja, a jelenetben éppen milyen stádiumot kell megjelenítenie.

Hawking elegánsan beleegyezett, de egyáltalán nem fogadta kitörő örömmel, hogy életéről, első házasságáról film készül. Még vágás közben eleget tett a meghívásnak, megnézte A mindenség elméletét, végül azt mondta sajátos géphangján James Marsh rendezőnek: „Nagyjából igaz.” Aztán küldött egy e-mailt, hogy film közben olyan érzés kerítette hatalmába, mintha saját magát nézné. Színész nagyobb elismerést aligha kaphatna, mint ezzel a pár szóval Redmayne. Még saját géphangját is felajánlotta a filmhez, hogy még hitelesebb legyen a megjelenítés. (A magyar gépi hanghoz a beszédgenerátort a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos kutatói állították elő a szinkron kedvéért.)

A film nemcsak Hawking rendkívüli zsenijét, tudományos sikerét eleveníti meg, hanem Stephen és Jane házasságának történetét is. Jane volt Hawking első felesége, három gyermekének apja, és annak a könyvnek a szerzője, amely a film alapjául szolgált. (Utazás a végtelenbe címmel most jelent meg magyarul.) Anthony McCarten forgatókönyvíró, aki a munkájával szintén Oscar-jelölt lett, tíz éven át dolgozott a témán, nyolc évbe telt, mire Jane és Stephen, akik addigra már elváltak, áldásukat adták a megfilmesítésre.

Cambridge különleges színhelye a filmnek, még abban a szigorúan zárt laboratóriumban is látunk egy jelenetet, ahol valóban először történt az atomhasadás, és felfedezték a neutront.

Különös film, hiszen a világ egyik legnagyobb tudós elméjének drámával teli emberi portréját egy nő, a felesége szemén keresztül látjuk. Kettőjük közös győzelme, hogy a fiatalember, akinek mindössze két évet jósoltak az orvosok, nemrég ünnepelte a 72. születésnapját. Az ő mondása: tűnjön akármilyen cudarnak az élet, ahol élet van, ott remény is akad.