Kelemen Hunor: magunk vagyunk a kultúra mércéi

A kultúra fennmaradásában viselt egyéni felelősségéről is beszélt a magyar kultúra napja alkalmából tartott nagyváradi gálaműsor előtt mondott beszédében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A politikus elmondta, hogy valamennyi nemzet kultúrájának a fennmaradása, gyarapodása közösségi, ugyanakkor egyéni döntések hosszú sorát jelenti - idézte az RMDSZ hírlevele.
"Egy föl nem lapozott könyv pusztán egy papírtömkeleg, egy el nem hangzó dal mindössze hangjegyek sokasága, egy meg nem látogatott múzeum egy üres tér tele tárgyakkal, egy meg nem csodált festmény csupán festék egy vásznon. Minden dolog mértéke az ember" - jelentette ki Kelemen Hunor, aki 2014 márciusa és novembere között Románia kulturális minisztériumát is vezette. Hozzátette: "a magyar kultúra mértéke, mércéje mi vagyunk, a magyar közösség tagjai, értékeink bennünk születnek meg és válnak élő, átörökíthető, fennmaradó értékekké".

Az RMDSZ elnöke szólt arról is, hogy az erdélyi magyaroknak közösségként és egyénként is kötelességük, küldetésük megőrizni, a hétköznapok részévé tenni mindazt, amit nemzettársaik, elődeik vagy kortársaik létrehoztak a kultúra bármely területén. Hozzátette, hogy nagyobb érdeklődéssel, figyelemmel, érzékenységgel és tudással kellene közeledni az értékekhez. "Ez a hozzáállás kizárólag rajtunk múlik. Senki nem diktálhatja ezt kívülről, nem határozhatja meg azt, hogy a kulturális javainkat mekkora értéktudattal építsük be az életünkbe" - hangoztatta.

Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy a romániai kommunista diktatúra 25 évvel ezelőtti megbukása után az erdélyi magyarság társadalmi és kulturális téren is újjászületett. Hozzátette, az RMDSZ munkájában mindig kiemelt helyen állt az oktatás és a kultúra, hiszen ezek az identitás megőrzésének fontos elemei. Azt is megjegyezte, hogy az erdélyi magyar közösség számára az értékmegőrzés mellett az értékteremtés is fontos. Az erdélyi magyar alkotók jelentős művekkel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát.
A nagyváradi Szigligeti Színházban tartott gálaesten az ünnepi beszédek után Molnár Ferenc Liliom című előadását láthatta a közönség.

Szerző

EKB-döntés - Nem lesz érdemi hatása Kelet-Európában

Londoni elemzői vélemények szerint az euróövezeti jegybank (EKB) csütörtökön bejelentett mennyiségi enyhítési programjától nem várható különösebb hatás a közép- és kelet-európai piacokon.

Neil Shearing, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a globális feltörekvő térségre gyakorolt várható hatásokat értékelő csütörtöki kommentárjában eltúlzottnak nevezte a destabilizáló portfolió-beáramlásokkal és a versenyképességet rontó árfolyammozgásokkal kapcsolatos félelmeket.
Shearing szerint az egyik legfőbb aggály az, hogy a pótlólagos likviditástömeg miatt gyengülésnek induló euró rontja a felzárkózó térség exportőreinek versenyképességét. Ennek a közép- és kelet-európai gazdaságok lennének a legnagyobb vesztesei, mivel az euróövezet messze a legnagyobb exportpiacuk.

A Capital Economics főközgazdásza szerint azonban ez nem túl nagy kockázat, tekintettel arra, hogy a ház nem várja az euró nagyarányú további gyengülését. Az EKB mennyiségi enyhítési programját ugyanis a piac jórészt már előre beárazta, ráadásul az euró a csütörtöki bejelentés után például a forinthoz és a lengyel zlotyhoz képest jóval kisebb mértékben gyengült, mint a dollárhoz képest.
Shearing szerint mindemellett a közép- és kelet-európai gazdaságok a 2008-as globális válság óta végrehajtott szerkezeti kiigazítások révén sokkal versenyképesebbé váltak, és így jobban el tudják viselni a gyengébb euró versenyképesség-rontó hatásait.

A másik fő aggodalomforrásnak azt a lehetőséget nevezte, hogy az EKB eszközvásárlásai nagyarányú és destabilizáló hatású portfoliótőke-beáramlást eredményezhetnek az európai felzárkózó térség piacaira. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve három hullámban végrehajtott eszközvásárlási programja idején nőttek e térségi beáramlások, a jelek szerint azonban nem a Fed-program volt a fő hajtóerő. Egyrészt ugyanis a beáramlások nőttek a Fed-ciklus szakaszai közötti szünetekben is, másrészt e tőkebeáramlások összességében jóval elmaradtak a pénzügyi válság előtti csúcsértéküktől.

Ez azt mutatja, hogy a felzárkózó piacokra irányuló tőkebeáramlásokat nem csupán az amerikai és az európai monetáris politika hajtja - akkor sem, ha nem konvencionális eszközökhöz folyamodik -, ezért túlzottnak tűnnek a feltörekvő térségre gyakorolt destabilizáló hatásokkal kapcsolatos félelmek - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.
Valószínűtlennek nevezte ugyanakkor azt is, hogy az EKB eszközvásárlási programja jelentős felhajtóerőként hatna a felzárkózó térség gazdaságaira. A mennyiségi enyhítési program elkezdése annyiban pozitív tényező, hogy nélküle az euróövezeti gazdaság még rosszabb helyzetbe került volna, ám a valutaunióban az EKB-ciklustól sem remélhető olyan "drámai" fellendülés, amely lendületet adhatna az euróövezettel szoros kereskedelmi kapcsolatban álló feltörekvő gazdaságoknak - vélekedett Shearing.
Hozzátette: mindezeket egybevetve a ház valószínűtlennek tartja, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa jelentősebb hatást gyakorolna a felzárkózó térségre, akár kedvező, akár kedvezőtlen értelemben.

A londoni elemzői közösségben mindazonáltal már az EKB csütörtöki bejelentése előtt voltak olyan várakozások, hogy a jó ideje biztosra vett mennyiségi enyhítési programhoz kapcsolódó portfolió-beáramlások érdemi hozamcsökkentő és valutaárfolyam-erősítő hatást gyakorolhatnak a közép- és kelet-európai piacokon, és ez elősegítheti például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusának felújítását is.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB monetáris tanácsa jórészt csak azért nem csökkentette már decemberben a jelenlegi 2,10 százalékos alapkamatot, mert a tavalyi államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kellett lennie a forintárfolyamra.

A ház szerint az idén ezek a korlátozó megfontolások valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 0,50 százalékponttal csökkenti alapkamatát az idén. A cég szerint ennek esélyét növeli az EKB szuverén euróövezeti kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítési ciklusa.

Szerző

Nem múlt el a deflációs veszély Európában

Az euróövezeti jegybank (EKB) mennyiségi enyhítési programja sem jelenti azt, hogy elmúlt az elhúzódó euróövezeti defláció súlyos veszélye - vélekedtek az EKB eszközvásárlási programjának csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza hangsúlyozta, hogy az egyelőre márciustól 2016 szeptemberéig meghirdetett, havi 60 milliárd eurós - összességében hozzávetőleg 1100 milliárd eurós - program az amerikai Federal Reserve, illetve a Bank of England - a brit jegybank - mennyiségi enyhítési programjainak kezdeti szakaszaiban végrehajtott havi eszközvásárlások értékéhez jár közel, és valamivel meghaladja az euróövezet összesített hazai össztermékének (GDP) 10 százalékát.

Ugyanakkor kiemelte, hogy az EKB-programban benne vannak a már zajló, havi 10 milliárd euró körüli egyéb eszközvásárlások, vagyis a rendszerben megjelenő havi pótlólagos likviditás nem 60 milliárd, hanem 50 milliárd euró.
Hangsúlyozta azt is, hogy az EKB-nak legalább a kétszeresére kellene emelnie a program összértékét, ha GDP-arányosan mérve lépést akar tartani a Fed és a Bank of England eddigi mennyiségi enyhítési programjaival.

A brit jegybank 2009 márciusában, az akkori mély recesszióra válaszul egészítette ki rendkívül enyhe kamatpolitikáját a brit gazdaságtörténetben példátlan méretű mennyiségi enyhítési ciklussal. A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eredetileg 75 milliárd fontos keretét a bank ötször emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, utána 275 milliárd fontra, aztán 325 milliárd fontra, végül pedig a jelenlegi 375 milliárd fontra (155 ezer milliárd forintra).

A Bank of England az eddig végrehajtott mennyiségi enyhítéssel az éves brit GDP-érték 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba.
A Capital Economics csütörtöki kimutatása szerint a Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának értéke megközelíti az Egyesült Államok hazai össztermékének 25 százalékát.

A cég európai főközgazdászának véleménye szerint az EKB csütörtökön bejelentett mennyiségi enyhítési ciklusának hatékonyságát korlátozza, hogy a programból hiányzik a veszteségmegosztás eleme, vagyis a kockázat a tagállami jegybankoknál marad. Jonathan Loynes szerint a piacok ezt a program jelentős mértékű felvizezéseként és Németországnak tett engedményként értelmezhetik, és ez kétségeket vethet fel a költségvetési unió felé tett jövőbeni lépésekkel kapcsolatban.
Mindazonáltal az a tény, hogy az európeriféria szuverén állampapír-hozamai az EKB-program bejelentése után csökkenésnek indultak, azt jelzi, hogy a program mérete és a jövő szeptemberi határidő utáni folytatás lehetőségének nyitva hagyása - legalábbis kezdetben - semlegesíti a kockázatmegosztás hiányával kapcsolatos aggodalmakat.

Loynes hozzátette ugyanakkor, hogy a mennyiségi enyhítési programok nemzetközi tapasztalatai vegyesek, és több ok is van annak feltételezésére, hogy az EKB eszközvásárlási ciklusának hatékonysága még a hasonló külföldi programokétól is elmarad. Ennek okai között említette az euróövezeti bankrendszer gyengeségét, és azt, hogy a kötvényhozamok már most is igen alacsonyak.

A szakértő mindezeket egybevetve úgy véli, hogy bár "jobb későn, mint soha", de az EKB mennyiségi enyhítési programja várhatóan nem bizonyul "csodagyógyszernek" az euróövezet összes bajára, és kétséges, hogy elégséges lesz-e a valutauniós gazdaság felélesztésére vagy az elhúzódó defláció megelőzésére.

Hasonló véleményének adott hangot Alasdair Cavalla, egy másik nagy londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) euróövezeti ügyekkel foglalkozó közgazdásza. Hangsúlyozta, hogy az euróövezeti környezetben több olyan jelentős különbség is van, amelyek arra utalnak, hogy kisebb a mennyiségi enyhítési ciklus sikerének esélye, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában.

Az euróövezeti cégek számára például a mennyiségi enyhítés elsődleges transzmissziós csatornájának számító finanszírozási piacok jóval kevésbé fontosak, mint más térségekben. Mindemellett az ingatlanpiaci aktivitás - amely Nagy-Britanniában a fogyasztói bizalom javításának egyik tényezője volt - szintén kevésbé hatékony az euróövezetben, ahol alacsonyabb a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya - sorolta a CEBR londoni közgazdásza.

Hozzátette: kétséges az euró gyengüléséből eredő versenyképességi előnyök érvényesülése is, mivel e tényező hatékonysága a mennyiségi enyhítéshez folyamodó más gazdasági erőcentrumokban, például az exportra ráutalt Japánban sem nyert egyértelmű bizonyosságot. Az euróövezet ráadásul kifelé viszonylag zárt gazdaság, így nehezen tud érdemi eredményeket elérni az árfolyamcsatornán keresztül - mondta.

Alasdair Cavalla szerint mindent egybevetve megállapítható, hogy az EKB-nak a mennyiségi enyhítés kipróbálásán kívül már nem sok más választása maradt, és üdvözlendő, hogy megtette ezt a lépést. A közgazdász szerint azonban ahhoz, hogy az euróövezet kitörhessen a hosszú ideje húzódó stagnálásból, a jegybanki eszközvásárlást ki kell egészíteni szerkezeti reformokkal, valamint költségvetési ösztönzőkkel is azokban az eurógazdaságokban, amelyeknek erre módjuk van.

Szerző