R.T.;

Katar;kézilabda világbajnokság;

2015-01-24 06:55:00

Siker, pénz, csillogás az Öböl szívében

A kis Öböl-beli állam, Katar a világ sportfővárosává válna. Tervei megvalósulásához minden adott. Pénzforrásai mintha kiapadhatatlanok lennének, infrastruktúrája pedig lélegzetelállító mértékben fejlődött az elmúlt két évtized alatt. Az országban a múlt csütörtök óta zajló férfi kézilabda-világbajnokság is azt mutatja, a katari lehetőségeknek mintha valóban nem lenne határa.

Már a kézi vb megnyitója során kiderült, hogy olyan arénák épültek a viadalra, amelyek már a 21. század modern stílusjegyeit hordozzák magukon. Néhány év alatt a semmiből építették fel a 130 ezer négyzetméteres, 15 ezer néző befogadására képes Lusail Multipirpose Hall nevű arénát. A szintén vadonatúj, 7700 férőhelyes Ali Bin Hamad Al Attiya aréna sem marad el mögötte: 48 óra alatt multifunkciós jégcsarnokká alakíthatják át. A vb-nek otthont adó harmadik csarnok, a Duhail Sports Hall futurisztikus médiaközpontjával kápráztatta el az újságírókat. Csak a három aréna felépítése 300 millió euróba került, legalábbis a hivatalos közlések szerint.

Katarban nem jelentett akadályt, hogy az országban semmiféle gyökerei sincsenek a kézilabdának. Spanyolországból szó szerint importáltak szurkolókat, és összevásároltak egy nemzeti csapatot, főleg balkáni országokból hoztak játékosokat, illetve kiváló trénert igazoltak a spanyolokat a vb címig vezető Valero Rivera személyében. A montenegrói, bosnyák, szerb, vagy éppen francia állampolgárságukat katarira felcserélő kézisek lehetőségeiről mindent elmond, hogy alapfizetésük 30 ezer euró, egy a világbajnokságon elért győzelemért pedig 100 ezer euró üti a markukat.

Honosítanak egy focicsapatot?

Sokan attól tartanak, hogy ugyanez történik majd a 2022-es labdarúgó világbajnokság előtt is: tehetséges külföldiek sorát honosítják. Bár a fociban erre azért korlátozottabbak a lehetőségek, mint a kézilabdában, nem kell féltenünk Katart, megtalálja majd a módját, hogyan lehet kijátszani a FIFA ide vonatkozó rendelkezéseit. Emlékezzünk csak arra, hogy milyen sikeresen „győzte meg” a katari rendezés előnyeiről a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságát…

Bár a katari foci vb-vel kapcsolatban még számos részletet kellene tisztázni, például azt a nem mellékes kérdést, melyik hónapban rendezzék meg, az már most biztos, hogy olyan arénákat emelnek, amilyeneket eddig legfeljebb csak valamelyik sci-fi filmben láthattunk. Összesen 12 60-80 ezer férőhelyes stadiont építenek egy Budapestnél körülbelül 4-szer nagyobb területen. A vb idejéig új luxusszállodák sorát tervezik átadni, nem mintha eddig kevés lett volna belőlük, s persze új utakat is létrehoznak.

A kétmilliós Katarnál a pénznek nincs értéke. Naponta 80-100 millió dollár értékben exportál gázt, s jelentős olajtartalékokkal is rendelkezik. A terveknek nincs határa, amit nemcsak a sportbéli elképzelések igazolnak: Katar és Bahrein között a következő években építik fel a 45 kilométeres „Barátság hídját”, a Bahreini-öböl felett. Az igazán gazdagok – számukat 40 ezerre teszik – szigetet vásárolnak maguknak, vagy a The Pearl, azaz a „Gyöngyszem” negyedben vesznek ingatlant.

A csillogásnak azonban vannak árnyoldalai. A külföldi bevándorlókat, az építkezéseken dolgozó indiaiakat, pakisztániakat, srí lankaiakat, nepáliakat szinte rabszolgaként kezelik a született katariak. Bár emberi jogi szervezetek évek óta tiltakoznak e bánásmód ellen, felhívásaik rendre süket fülekre találtak.

Jóllehet a foci vb megrendezése az ország történetének egyik legfontosabb eseménye lesz, ez is csak egy állomás, amint a mostani kézi vb is az. Az ország már eddig is sokat áldozott a sportra, a különféle világbajnokságok megrendezésére, neves európai fociklubok szponzorálására (FC Barcelona) illetve megvásárlására (Paris Saint-Germain). Íme egy csokor az utóbbi tíz év eseményeiből: 2005-ben itt rendezték a Nyugat-ázsiai Játékokat, valamint a súlyemelő vb-t, 2006-ban az Ázsia Játékokat, 2010-ben a fedett pályás atlétika vb-t, 2011-ben a labdarúgó Ázsia Kupát, 2011-ben az Arab Játékokat, 2012-ben a squash vb-t, tavaly a rövidpályás úszó vb-t, valamint ismét a squash vb-t. Még idén szintén Katar ad otthont az ökölvívó vb-nek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ország már világkupa viadalokat, tenisz ATP és WTA versenyeket, golftornákat, labdarúgó és röplabda klubvilágbajnokságot, atlétika Diamond League versenyt is rendezett és rendez, megállapíthatjuk, hogy a kis állam már most igazi sporthatalom.

Hosszabb lesz az atlétika-szezon

2016-ban azonban újabb viadalra készülhet az ország, valószínűleg október közepén rendezik meg a 83. Országútikerékpár-világbajnokságot. Arab ország korábban még sosem rendezett ilyen viadalt, de 1927 óta arra is csak egyetlen egyszer, 1990-ben Japánban volt példa arra, hogy nem Európában vagy Amerikában rendezték volna meg a kerékpárosok versenyét. (A második vb 1928-ban épp Budapesten volt.) Érdekes, hogy a dohai rendezés egyik legnagyobb szószólója a belga kerékpáros legenda, az ötszörös Tour de France és Giro d’Italia győztes Eddy Merckx, aki rendre azt hangoztatja, hogy Katarban kiváló körülmények között kerekezhetnek a sztárok. Ha ő mondja…

2018-ban sem marad világbajnokság nélkül Katar, ezúttal a világ legjobb tornászai mérhetik össze erejüket. Katar az egyedüli pályázó volt az eseményre. 2019-ben aztán az atlétika világbajnokság következik. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tavaly novemberi ülésén döntött így. Doha Barcelonát és az amerikai Eugene városát utasította maga mögé.

Nem mindenki örült katari rendezésnek. Clemens Prokopp, a Német Atlétikai Szövetség elnöke szerint olyan klimatikus viszonyokra kell felkészülniük, ami nagyon nagy kihívást jelent majd a versenyzők számára. Sokaknak az sem tetszik, hogy a nyári hőség miatt a viadalt nem augusztusban, hanem októberben rendezik meg, így a szokottnál jóval hosszabb lesz a 2019-es szezon atlétikában.

A hab a tortán persze az lenne, ha az országnak ítélnék a 2014-es vagy a 2028-as olimpia megrendezését, amire a fent említettekből kiindulva igencsak reális az ország esélye.

Katar azonban még ennyivel sem éri be. A pompa akkor lenne teljes, akkor mondhatná el végérvényesen, hogy a világ sportjának fővárosává vált, ha Forma 1-es versenyt is rendezhetne. Nemcsak a pénz lenne meg hozzá, az infrastruktúra is. A Doha melletti, 5830 méteres, Losail International Circuit pályán 2004 óta MotoGP, illetve Superbike versenyeket is rendeznek. Szuper erős reflektorainak köszönhetően éjszakai viadalok lebonyolítására is alkalmas. Csekély átalakítással Forma 1-es versenyt is rendezhetnének itt.

Az egyik futurisztikus látványterv a 2022-es vb-re a sok közül.

Rivalizálás a térség államai között

Ám akad egy kis bökkenő. S itt szól bele a kis arab ország megalomániás terveibe a politika, illetve az Öböl országai és városai közötti rivalizálás. Bernie Ecclestone, a Forma 1 ura tavaly decemberben azt közölte, ha a F1-es versenyeket már évek óta rendező Bahrein és Abu Dzabi nem egyezik bele a katari tervek megvalósulásába, akkor nincs mit tenni, nem adhat otthont Hamiltonék viadalának, mert e két ország vétójoggal rendelkezik. Amikor Ecclestone a bahreini trónörökössel megállapodott arról, hogy a kis síita többségű, de szunnita vezetésű ország is rendezhet versenyeket, még azt állította vendéglátójának, hogy az Öböl államai közül csak Bahreinben rendezhetnek Forma 1-et. Később aztán a királyság, ha nem is lelkendezve, de hozzájárult az arab emírségek-beli abu dzabi futamhoz is.

Katarral azonban egészen más a helyzet. Évtizedek óta igen feszült Bahrein és Katar viszonya. Sokáig a Havar-szigetek hovatartozásáról vitáztak, mígnem 2001-ben a hágai Nemzetközi Bíróság salamoni döntést hozott, úgy határozott, mindkét állam nagyjából egyenlő részt kap belőle. A rossz viszony azonban mind a mai napig megmaradt. Bahrein azzal vádolja Katart, hogy komoly pénzt ajánl fel bahreini családoknak cserében azért, hogy a katari állampolgárságot válasszák. A katariak szunnitákat „vásárolnak”, így Bahreinben mind nagyobbá válik a hatalom által egyre erőszakosabban elnyomott síiták aránya.

Az Arab Emírségek és Katar kapcsolata sem felhőtlen. Előbbi állam Szaúd-Arábia szövetségese, Katar viszont a térség erős szunnita hatalmává kíván válni – a szaúdiakkal szemben. 2013-ban az Arab Emírségek néhány hónapra vissza is hívta nagykövetét Katarból.

Úgy tűnik, mindent azért még a pénzzel sem lehet megvenni.