Siker, pénz, csillogás az Öböl szívében

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:55
Hiába „importáltak” szurkolókat is a kézi vb-re, sok meccsen így is csak fél ház volt FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A kis Öböl-beli állam, Katar a világ sportfővárosává válna. Tervei megvalósulásához minden adott. Pénzforrásai mintha kiapadhatatlanok lennének, infrastruktúrája pedig lélegzetelállító mértékben fejlődött az elmúlt két évtized alatt. Az országban a múlt csütörtök óta zajló férfi kézilabda-világbajnokság is azt mutatja, a katari lehetőségeknek mintha valóban nem lenne határa.

Már a kézi vb megnyitója során kiderült, hogy olyan arénák épültek a viadalra, amelyek már a 21. század modern stílusjegyeit hordozzák magukon. Néhány év alatt a semmiből építették fel a 130 ezer négyzetméteres, 15 ezer néző befogadására képes Lusail Multipirpose Hall nevű arénát. A szintén vadonatúj, 7700 férőhelyes Ali Bin Hamad Al Attiya aréna sem marad el mögötte: 48 óra alatt multifunkciós jégcsarnokká alakíthatják át. A vb-nek otthont adó harmadik csarnok, a Duhail Sports Hall futurisztikus médiaközpontjával kápráztatta el az újságírókat. Csak a három aréna felépítése 300 millió euróba került, legalábbis a hivatalos közlések szerint.

Katarban nem jelentett akadályt, hogy az országban semmiféle gyökerei sincsenek a kézilabdának. Spanyolországból szó szerint importáltak szurkolókat, és összevásároltak egy nemzeti csapatot, főleg balkáni országokból hoztak játékosokat, illetve kiváló trénert igazoltak a spanyolokat a vb címig vezető Valero Rivera személyében. A montenegrói, bosnyák, szerb, vagy éppen francia állampolgárságukat katarira felcserélő kézisek lehetőségeiről mindent elmond, hogy alapfizetésük 30 ezer euró, egy a világbajnokságon elért győzelemért pedig 100 ezer euró üti a markukat.

Honosítanak egy focicsapatot?

Sokan attól tartanak, hogy ugyanez történik majd a 2022-es labdarúgó világbajnokság előtt is: tehetséges külföldiek sorát honosítják. Bár a fociban erre azért korlátozottabbak a lehetőségek, mint a kézilabdában, nem kell féltenünk Katart, megtalálja majd a módját, hogyan lehet kijátszani a FIFA ide vonatkozó rendelkezéseit. Emlékezzünk csak arra, hogy milyen sikeresen „győzte meg” a katari rendezés előnyeiről a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságát…

Bár a katari foci vb-vel kapcsolatban még számos részletet kellene tisztázni, például azt a nem mellékes kérdést, melyik hónapban rendezzék meg, az már most biztos, hogy olyan arénákat emelnek, amilyeneket eddig legfeljebb csak valamelyik sci-fi filmben láthattunk. Összesen 12 60-80 ezer férőhelyes stadiont építenek egy Budapestnél körülbelül 4-szer nagyobb területen. A vb idejéig új luxusszállodák sorát tervezik átadni, nem mintha eddig kevés lett volna belőlük, s persze új utakat is létrehoznak.

A kétmilliós Katarnál a pénznek nincs értéke. Naponta 80-100 millió dollár értékben exportál gázt, s jelentős olajtartalékokkal is rendelkezik. A terveknek nincs határa, amit nemcsak a sportbéli elképzelések igazolnak: Katar és Bahrein között a következő években építik fel a 45 kilométeres „Barátság hídját”, a Bahreini-öböl felett. Az igazán gazdagok – számukat 40 ezerre teszik – szigetet vásárolnak maguknak, vagy a The Pearl, azaz a „Gyöngyszem” negyedben vesznek ingatlant.

A csillogásnak azonban vannak árnyoldalai. A külföldi bevándorlókat, az építkezéseken dolgozó indiaiakat, pakisztániakat, srí lankaiakat, nepáliakat szinte rabszolgaként kezelik a született katariak. Bár emberi jogi szervezetek évek óta tiltakoznak e bánásmód ellen, felhívásaik rendre süket fülekre találtak.

Jóllehet a foci vb megrendezése az ország történetének egyik legfontosabb eseménye lesz, ez is csak egy állomás, amint a mostani kézi vb is az. Az ország már eddig is sokat áldozott a sportra, a különféle világbajnokságok megrendezésére, neves európai fociklubok szponzorálására (FC Barcelona) illetve megvásárlására (Paris Saint-Germain). Íme egy csokor az utóbbi tíz év eseményeiből: 2005-ben itt rendezték a Nyugat-ázsiai Játékokat, valamint a súlyemelő vb-t, 2006-ban az Ázsia Játékokat, 2010-ben a fedett pályás atlétika vb-t, 2011-ben a labdarúgó Ázsia Kupát, 2011-ben az Arab Játékokat, 2012-ben a squash vb-t, tavaly a rövidpályás úszó vb-t, valamint ismét a squash vb-t. Még idén szintén Katar ad otthont az ökölvívó vb-nek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ország már világkupa viadalokat, tenisz ATP és WTA versenyeket, golftornákat, labdarúgó és röplabda klubvilágbajnokságot, atlétika Diamond League versenyt is rendezett és rendez, megállapíthatjuk, hogy a kis állam már most igazi sporthatalom.

Hosszabb lesz az atlétika-szezon

2016-ban azonban újabb viadalra készülhet az ország, valószínűleg október közepén rendezik meg a 83. Országútikerékpár-világbajnokságot. Arab ország korábban még sosem rendezett ilyen viadalt, de 1927 óta arra is csak egyetlen egyszer, 1990-ben Japánban volt példa arra, hogy nem Európában vagy Amerikában rendezték volna meg a kerékpárosok versenyét. (A második vb 1928-ban épp Budapesten volt.) Érdekes, hogy a dohai rendezés egyik legnagyobb szószólója a belga kerékpáros legenda, az ötszörös Tour de France és Giro d’Italia győztes Eddy Merckx, aki rendre azt hangoztatja, hogy Katarban kiváló körülmények között kerekezhetnek a sztárok. Ha ő mondja…

2018-ban sem marad világbajnokság nélkül Katar, ezúttal a világ legjobb tornászai mérhetik össze erejüket. Katar az egyedüli pályázó volt az eseményre. 2019-ben aztán az atlétika világbajnokság következik. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tavaly novemberi ülésén döntött így. Doha Barcelonát és az amerikai Eugene városát utasította maga mögé.

Nem mindenki örült katari rendezésnek. Clemens Prokopp, a Német Atlétikai Szövetség elnöke szerint olyan klimatikus viszonyokra kell felkészülniük, ami nagyon nagy kihívást jelent majd a versenyzők számára. Sokaknak az sem tetszik, hogy a nyári hőség miatt a viadalt nem augusztusban, hanem októberben rendezik meg, így a szokottnál jóval hosszabb lesz a 2019-es szezon atlétikában.

A hab a tortán persze az lenne, ha az országnak ítélnék a 2014-es vagy a 2028-as olimpia megrendezését, amire a fent említettekből kiindulva igencsak reális az ország esélye.

Katar azonban még ennyivel sem éri be. A pompa akkor lenne teljes, akkor mondhatná el végérvényesen, hogy a világ sportjának fővárosává vált, ha Forma 1-es versenyt is rendezhetne. Nemcsak a pénz lenne meg hozzá, az infrastruktúra is. A Doha melletti, 5830 méteres, Losail International Circuit pályán 2004 óta MotoGP, illetve Superbike versenyeket is rendeznek. Szuper erős reflektorainak köszönhetően éjszakai viadalok lebonyolítására is alkalmas. Csekély átalakítással Forma 1-es versenyt is rendezhetnének itt.

Az egyik futurisztikus látványterv a 2022-es vb-re a sok közül.

Az egyik futurisztikus látványterv a 2022-es vb-re a sok közül.

Rivalizálás a térség államai között

Ám akad egy kis bökkenő. S itt szól bele a kis arab ország megalomániás terveibe a politika, illetve az Öböl országai és városai közötti rivalizálás. Bernie Ecclestone, a Forma 1 ura tavaly decemberben azt közölte, ha a F1-es versenyeket már évek óta rendező Bahrein és Abu Dzabi nem egyezik bele a katari tervek megvalósulásába, akkor nincs mit tenni, nem adhat otthont Hamiltonék viadalának, mert e két ország vétójoggal rendelkezik. Amikor Ecclestone a bahreini trónörökössel megállapodott arról, hogy a kis síita többségű, de szunnita vezetésű ország is rendezhet versenyeket, még azt állította vendéglátójának, hogy az Öböl államai közül csak Bahreinben rendezhetnek Forma 1-et. Később aztán a királyság, ha nem is lelkendezve, de hozzájárult az arab emírségek-beli abu dzabi futamhoz is.

Katarral azonban egészen más a helyzet. Évtizedek óta igen feszült Bahrein és Katar viszonya. Sokáig a Havar-szigetek hovatartozásáról vitáztak, mígnem 2001-ben a hágai Nemzetközi Bíróság salamoni döntést hozott, úgy határozott, mindkét állam nagyjából egyenlő részt kap belőle. A rossz viszony azonban mind a mai napig megmaradt. Bahrein azzal vádolja Katart, hogy komoly pénzt ajánl fel bahreini családoknak cserében azért, hogy a katari állampolgárságot válasszák. A katariak szunnitákat „vásárolnak”, így Bahreinben mind nagyobbá válik a hatalom által egyre erőszakosabban elnyomott síiták aránya.

Az Arab Emírségek és Katar kapcsolata sem felhőtlen. Előbbi állam Szaúd-Arábia szövetségese, Katar viszont a térség erős szunnita hatalmává kíván válni – a szaúdiakkal szemben. 2013-ban az Arab Emírségek néhány hónapra vissza is hívta nagykövetét Katarból.

Úgy tűnik, mindent azért még a pénzzel sem lehet megvenni.

Kézilabda-világbajnokság, Katar

A csoport:

Brazília–Chile x-x

Spanyolország–Szlovénia x-x

Katar–Fehéroroszország x-x

A csoport végeredménye: 1. Spanyolország 8 pont, 2. Szlovénia 6, 3. Katar 6, 4. Fehéroroszország 2, 5. Brazília 2, 6. Chile 0.

B csoport:

Tunézia–Irán x-x

Horvátország–Bosznia-Hercegovina x-x

Macedónia–Ausztria x-x

A csoport végeredménye: 1. Horvátország 8 pont, 2. Macedónia 6, 3. Ausztria 5, 4. Tunézia 3, 5. Bosznia-Hercegovina 2, 6. Irán 0.

Szerző

Német ajánlat Oroszországnak

A német politika arról gondolkodik, mit lehetne felajánlani Moszkvának, ami netalán ösztönzően hat a kelet-ukrajnai válság rendezése irányába, s ugyanakkor új alapokra helyezné az Európai Unió és Oroszország viszonyát.

Angela Merkel német kancellár a davosi világgazdasági fórumon bejelentette: a német kormány hajlandó tárgyalni egy európai-orosz szabadkereskedelmi övezetről, ha Moszkva segít rendezni az ukrán válságot. A Süddeutsche Zeitung pénteki beszámolója szerint, amelyet az MTI is ismertet, a kancellár felvetette, hogy az EU és az orosz kezdeményezésű és vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unió tárgyalásokat kezdhet "egy közös kereskedelmi övezet keretein belüli együttműködés lehetőségeiről", ha sikerül békét teremteni Ukrajnában.

Sigmar Gabriel német alkancellár azt is sürgette, hogy az EU kezdjen gondolkodni arról, mit lehet felkínálni Moszkvának a háború utáni időkre, s úgy vélekedett, hogy a következő lépés az lehet, hogy megbeszélések kezdődnek egy közös, Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezetről.

A német vezetők azonban azt is hangsúlyozták, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket akkor lehet visszavonni, ha megszűnik azok kiváltó oka, azaz a Krím orosz annexiója.

Nem a német politikusoké az első ilyen jellegű felvetés. Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a napokban javasolta az EU-tagállamoknak,hogy az EU-nak az ukrán válság fokozatos rendezése érdekében fontolóra kellene vennie az együttműködés felélesztését Oroszországgal globális diplomáciai és kereskedelmi ügyekben, s a szankciós politikát ki kellene egészíteni "egy kezdeményezőbb hozzáállással".

Petro Porosenko ukrán államfő ugyancsak Davosban azt vetette fel, hogy Oroszországnak is az Európai Unió tagjává kellene válnia, mert ily módon egy új biztonsági rendszer jönne létre.

Putyin EU-ja
Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) Vlagyimir Putyin nagy álma és egyik legnagyobb megvalósítása, az orosz befolyás növelésére, az egykori szovjet nagyhatalmi státuszának visszaállítására tett kísérlet. Tulajdonképpen az Európai Unió orosz alternatívája kíván lenni, eredeti tervek szerint minden volt szovjet tagköztársaság számára adott a lehetőség a csatlakozásra. Ukrajna kiesése komoly vesztesség, de Kijev az EU társulási és szabadkereskedelmi egyezményt választotta, a párhuzamos tagság lehetőségét pedig elutasítja az orosz vezetés. De ugyanezt az utat járja Moldova és Grúzia is.
Az EEU idén januárban indult, az alapító tagok közül egyelőre Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország. Örményország írta alá a csatlakozási szerződést, rövidesen Kirgizisztán és Tádzsikisztán csatlakozása is megtörténik. Az EEU egyik legerősebb vonzereje az orosz földgáz, amelyet a tagok olcsóbban kapnak meg.
Putyin uniója azonban -becslések szerint - csupán az EU gazdasági teljesítményének egy ötödét érheti el.



Szerző

Német ajánlat Oroszországnak

A német politika arról gondolkodik, mit lehetne felajánlani Moszkvának, ami netalán ösztönzően hat a kelet-ukrajnai válság rendezése irányába, s ugyanakkor új alapokra helyezné az Európai Unió és Oroszország viszonyát.

Angela Merkel német kancellár a davosi világgazdasági fórumon bejelentette: a német kormány hajlandó tárgyalni egy európai-orosz szabadkereskedelmi övezetről, ha Moszkva segít rendezni az ukrán válságot. A Süddeutsche Zeitung pénteki beszámolója szerint, amelyet az MTI is ismertet, a kancellár felvetette, hogy az EU és az orosz kezdeményezésű és vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unió tárgyalásokat kezdhet "egy közös kereskedelmi övezet keretein belüli együttműködés lehetőségeiről", ha sikerül békét teremteni Ukrajnában.

Sigmar Gabriel német alkancellár azt is sürgette, hogy az EU kezdjen gondolkodni arról, mit lehet felkínálni Moszkvának a háború utáni időkre, s úgy vélekedett, hogy a következő lépés az lehet, hogy megbeszélések kezdődnek egy közös, Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezetről.

A német vezetők azonban azt is hangsúlyozták, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket akkor lehet visszavonni, ha megszűnik azok kiváltó oka, azaz a Krím orosz annexiója.

Nem a német politikusoké az első ilyen jellegű felvetés. Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a napokban javasolta az EU-tagállamoknak,hogy az EU-nak az ukrán válság fokozatos rendezése érdekében fontolóra kellene vennie az együttműködés felélesztését Oroszországgal globális diplomáciai és kereskedelmi ügyekben, s a szankciós politikát ki kellene egészíteni "egy kezdeményezőbb hozzáállással".

Petro Porosenko ukrán államfő ugyancsak Davosban azt vetette fel, hogy Oroszországnak is az Európai Unió tagjává kellene válnia, mert ily módon egy új biztonsági rendszer jönne létre.

Putyin EU-ja
Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) Vlagyimir Putyin nagy álma és egyik legnagyobb megvalósítása, az orosz befolyás növelésére, az egykori szovjet nagyhatalmi státuszának visszaállítására tett kísérlet. Tulajdonképpen az Európai Unió orosz alternatívája kíván lenni, eredeti tervek szerint minden volt szovjet tagköztársaság számára adott a lehetőség a csatlakozásra. Ukrajna kiesése komoly vesztesség, de Kijev az EU társulási és szabadkereskedelmi egyezményt választotta, a párhuzamos tagság lehetőségét pedig elutasítja az orosz vezetés. De ugyanezt az utat járja Moldova és Grúzia is.
Az EEU idén januárban indult, az alapító tagok közül egyelőre Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország. Örményország írta alá a csatlakozási szerződést, rövidesen Kirgizisztán és Tádzsikisztán csatlakozása is megtörténik. Az EEU egyik legerősebb vonzereje az orosz földgáz, amelyet a tagok olcsóbban kapnak meg.
Putyin uniója azonban -becslések szerint - csupán az EU gazdasági teljesítményének egy ötödét érheti el.



Szerző