"Nyílt paranccsal" jönnek a terroristák

Publikálás dátuma
2015.01.24. 17:42
A fotó illusztráció. FOTÓ: Getty Images
Angolul beszélő külföldi dzsihadista harcosokból álló zászlóaljat hozott létre az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet azzal a céllal, hogy csapásokat mérjen nyugati célpontokra - írta az International Business Times (IBT) című lap.

Ez az első lépés afelé, hogy az IÁ visszaküldje szülőföldjükre külföldi harcosait, miután azok a Közel-Keleten kiképzést kaptak.
A néhai jemeni-amerikai Anvar al-Avlaki radikális imámról elnevezett zászlóaljban kizárólag angolul beszélő harcosok vannak, akiknek az a feladatuk, hogy nyugati országokban tervezzenek meg és hajtsanak végre merényleteket. (Az al-Kaida terrorhálózat egykori jemeni regionális vezetőjével 2011-ben egy amerikai dróntámadás végzett.)

Az IBT egy szíriai, rakkai IÁ-ellenes csoportra hivatkozva azt közölte, hogy az Anvar al-Avlaki zászlóalj csütörtökön parancsot kapott támadásra egy meg nem nevezett országban.

"Végre parancsot kaptam, hogy fegyveres akciót hajtsak végre az országomban, készen állok, hogy hazatérjek városomba, és akciókat hajtsak végre, kész vagyok arra, hogy elvigyem a dzsihádot Európába" - idézte a zászlóalj egy harcosát az újság a rakkai csoportra hivatkozva.

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi székházát január elején megtámadó Kouachi-fivérek Jemenben kaptak fegyveres kiképzést 2011-ben. A fivérek egyike állítólag személyesen is találkozott Anvar al-Avlaki radikális imámmal.

Nyugati biztonságpolitikai elemzők véleménye szerint az Európát, a Nyugatot fenyegető legközvetlenebb terrorista fenyegetést azok a külföldi harcosok jelentik, akiket az Iszlám Állam Irakban és Szíriában kiképzett és visszaküld, hogy szülőföldjükön indítsanak támadásokat - írta az IBT című lap honlapján.

Az IBT a Rakkát csöndben lemészárolják elnevezésű IÁ-ellenes aktivista csoporttól szerzett értesülést az új dzsihadista zászlóaljról, ez a csoport tavaly kezdte meg működését, amikor az IÁ elfoglalta az észak-szíriai várost.

Szerző

A pénz beszél - Cameron nem ugrálhat

Publikálás dátuma
2015.01.24. 16:35
David Cameron FOTÓ: Getty Images
Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, hogy London továbbra is "a világ pénzügyi fővárosa lehessen" - mondta szombaton a Goldman Sachs globális bankcsoport elnöke.

Gary Cohn, akit a BBC televízió a davosi Világgazdasági Fórumon szólaltatott meg, az interjúban alig burkoltan figyelmeztette a brit kormányt arra, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, azzal a citybeli pénzügyi szektor és az ahhoz kapcsolódó teljes szolgáltatási háttérágazat londoni jelenlétét tenné kockára.

"Nagy foglalkoztatók vagyunk, nagy adófizetők vagyunk, a pénzügyi szolgáltatási szektor (londoni) jelenlétének hatalmas továbbgyűrűző foglalkoztatási hatása is van, itt vannak a jogi és a könyvvizsgáló cégek és az összes többi olyan szolgáltató vállalat, amelyeknek alkalmazottait közvetve vagy közvetlenül szintén mi foglalkoztatjuk" - fogalmazott a City pénzügyi szektorára utalva a Goldman Sachs elnöke.

Cohn hozzátette: mindezek alapján Nagy-Britannia számára alapvető fontosságú, hogy e pénzügyi szolgáltatási ágazat Londonban maradjon. "Mindannyian Londonban szeretnénk maradni, London az európai központunk, és remélhetőleg itt tudunk maradni" - tette hozzá.

A bankelnök szerint a City pénzügyi központja "hatalmas gazdasági hajtóerő", amelynek jelenléte "drámai hatást" gyakorol a brit gazdaság egészére "a befizetett adóktól kezdve a londoni éttermek forgalmáig".

"Nem tudom elképzelni, hogy ezt a pénzügyi erőközpontot mivel lehetne helyettesíteni a brit gazdaságban" - mondta a Goldman Sachs vezetője.
A brit üzleti szféra is egyértelműen a brit EU-tagságot pártolja.

A brit gyáripar cégeinek szövetsége (EEF) által nemrégiben elvégzett ágazati felmérés szerint a brit feldolgozószektor vállalkozásainak 85 százaléka kívánja a brit EU-tagság fennmaradását, és mindössze 7 százalékuk szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az unióból.

Nem sokkal korábban a legnagyobb brit vállalatok vezetői - köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója - szinte példátlan, közösen megfogalmazott nyílt levélben hívták fel a kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (13 ezer milliárd és 38 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi plusznak felel meg.

David Cameron brit miniszterelnök két éve bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad az idei parlamenti választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron egy minapi BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások nem hozzák a London által várt eredményeket, akkor ő a népszavazás kampányában szorgalmazná-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból - csak annyit mondott, hogy ebben az esetben semmilyen lehetőséget nem zár ki.

Szerző

Litvinyenko-gyilkosság - "Állami kivégzés történt"

Publikálás dátuma
2015.01.24. 15:42
Litvinyenkó özvegye a temetésen. FOTÓ: Getty Images, Peter MacDiarmid
Az amerikai titkosszolgálatoknak egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az orosz állam részese volt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt nyolc évvel ezelőtti londoni meggyilkolásának, és a bizonyítékokat át is adták a brit hatóságoknak - írta szombaton a The Daily Telegraph.

A tekintélyes brit konzervatív napilap értesülései szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) annak idején figyelte az ügyben "kulcsszerepet játszó egyének" kommunikációját Londonban és Moszkvában egyaránt. Egy bennfentes forrás a lapnak részletek nélkül elmondta: a brit hatóságoknak átadott amerikai titkosszolgálati adatokat nem lehetne ugyan bizonyítékként beterjeszteni bírósági eljárás esetén, de a brit hatóságokat az anyag meggyőzte arról, hogy "állami kivégzés történt".

A The Daily Telegraph hozzájutott egy olyan hangfelvételhez is, amelyen Litvinyenko beszél egyebek mellett "a világ egyik legveszélyesebb bűnözője", Szemjon Mogiljevics és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatairól.

A nem egészen háromperces felvételen, amely egy évvel Litvinyenko halála előtt készült Londonban, az egykori orosz ügynök kijelenti, hogy Putyin és Mogiljevics "1993 vagy 1994 óta jó kapcsolatban volt egymással".
Litvinyenko arról is beszél, hogy az Egyesült Államok által körözött Mogiljevics - aki évekig élt Magyarországon, magyar házastársa volt és a magyar állampolgárságot is felvette - az al-Kaidával is kapcsolatban állt, és fegyvereket adott el a terrorhálózatnak.

Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) másfél évtizede Londonba dezertált volt alezredesét 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg.
A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában.

A dezertőr exügynök 2006. november 1-jén, halála előtt három héttel teázott két orosszal az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns szállodában; később a személyzet több tagjának szervezetében is kimutatták sugárzó izotóp nyomait.

A Scotland Yard számára eddig sem volt kétséges, hogy a gyilkosság elkövetője orosz: a londoni rendőrség szerint egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj a tettes.
Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt Andrej Lugovoj ellen és kérte kiadatását.

Sem az orosz állam, sem a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj nem ismerte el soha felelősségét Litvinyenko haláláért, és Moszkva elzárkózott a gyanúsított kiadatásától. A kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország viszonya azóta is fagyos.

Szerző