Mindenki hibás egy kicsit?

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:11
Fontos, hogy mindkét félnek legyen „támogatója”, egyik se maradjon védelem nélkül FOTÓ: THINKSTOCK
Az erőszak - a zaklatás, a megfélemlítés - szinte minden iskolában jelen van. Az iskolai agresszió az egyik legsúlyosabb problémája az oktatásnak. Sajnos, vannak olyan intézmények, amelyek nem kérnek segítséget az erőszak felszámolására, pedig szükség lenne rá, hogy ne durvuljon el a fiatalok közötti viselkedés. Szakértők szerint kényes a téma, de ennek ellenére foglalkozni kell vele, mert ha a gyerekek azt látják, hogy nincsenek következmények, az erőszakos viselkedés elfogadottabbá válik. 

Ezért a beszélgetésnek ki kellene térnie arra is, hogy a zaklató és az áldozat miként látja utólag a konfliktust, lát-e valamilyen megoldást. Fontos az is, hogy mind a két félnek legyen "támogatója", egyik se maradjon védelem nélkül, s hogy a végén eljussanak a bocsánatkérésig. Meg kell hallgatni a szemtanúkat is, akik könnyen azonosulhatnak bármelyik oldallal, a tanulságokat aztán mindegyikük beépítheti a saját viselkedésébe.

Az ilyen beszélgetések a közösséget is erősíthetik, ezért a tanároknak is nyitottaknak kell lenniük, felnőttként kell kezelniük minden fiatalt, amivel el lehet kerülni az iskolai pletykákat. A témával kapcsolatban megkerestük az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) is. Mayer József, az OFI központigazgató-helyettese elmondta: néhány éve voltak felmérések az iskolai erőszakkal kapcsolatban, meglepő eredményekkel. Az erőszak inkább verbalitásként volt tapasztalható, nehezen lehetett volna mérhetővé tenni.

"A legnagyobb gond, hogy nehéz eldönteni, mikor fajul el a diák-tanár közötti kapcsolat. Ami az egyik félnek még "belefér", a másiknak már nem. És itt jönnek a képbe a szülők: sokszor ők döntik el, hogy egy-egy esetből botrány lesz-e, vagy sem. Úgy, hogy az áldozat nem feltétlenül mer - akar? - az egésszel törődni" - mondta Mayer.

A szakember szerint az iskola és tanár sincs könnyű helyzetben, mert sokszor nem tudják eldönteni, hol van az a határ, ahol már bele kell szólniuk a diákok életébe. A szóbeszédekkel nem tudnak mit kezdeni, fölöslegesen pedig nem akarnak senkit vádolni. Néha a diák kezében több eszköz van az erőszakhoz, akad aki segíti a fenyegetőzésben, megfélemlítésben, míg a pedagógus sokszor magára marad.

" A média is többet tehetne - mondta Mayer -, ha ma az iskolában verekedés tör ki, a gyerek a mobiljával rögzíti a történteket, és ha bármelyik televízió-csatornának, vagy internetes portálnak elküldi a felvételt, az le is adja, és máris kirobban a botrány. Az iskolai erőszakról beszélni kell, ez nem vitás, de nem így."

Az intézet ezért indította el Alternatív vitarendezés programját, amelynek keretein belül a tanárokkal együtt beszélgetnek a fiatalokkal. Arra szeretnék rávezetni a tanulókat, hogy mindenre van megoldás, a vitákat is lehet kezelni, el kell (lehet) fogadni, ha valakinek más véleménye van.

Finn rendszer az erőszak ellen

A finn iskolarendszer szerves eleme a KiVa projekt, amit az iskolai agresszió kutatói fejlesztettek ki - írja az Index. A program segítségével azt akarják elérni, hogy a fiatalok egyértelműen elutasítsák az iskolai terrorizálást. A zaklatások közönségét szeretnék mozgósítani, hogy a passzív viselkedésből aktív beavatkozók legyenek.

A programot már az iskola első évétől elkezdik, osztálytermi foglalkozások keretein belül, a nagyobb diákok pedig a bántalmazás folyamatáról, a csoport szerepéről és az áldozathibáztatásról tanulhatnak. Megtanítják számukra azokat a technikákat, amivel a segítő nem kerülhet rosszabb helyzetbe a békítés során.

A program legfontosabb része, hogy az árulkodás tabuját megtörjék: nem szabad, hogy a gyerek úgy érezze a bántalmazóval kell szolidárisnak lennie. A program egyre népszerűbb, - Hollandia, Svédország, Belgium iskolái is alkalmazzák - ideális esetben a magyar iskolákban is néhány éven belül elterjedhet.

Szerző
Frissítve: 2015.01.25. 21:11

Megpróbálták leállítani Juhászt

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:09
Rogán Antal gondban lehet – polgármestersége idején mintegy 5,3 milliárd forint kedvezményt kaptak a bérlők FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megpróbálták lefizetni, hogy leállítsák a belvárosi ingatlanügyek feltárásáról Juhász Pétert. Az Együtt helyi képviselője nem részletezte, a „megkeresés” honnan jött, ám nyilvános vitára hívta Rogán Antalt, hogy az bizonyítsa be, jól bánt a Belváros vagyonával, és nem harmadáron adott el ingatlanokat. Mint a kerület lapunknak küldött adatiból kiderült: Rogán 8 polgármesteri éve alatt több mint 5 milliárd forint kedvezményt kaptak a vásárlók üzlethelyiségekre, így nagyjából annyit, mint elődei idejében.

"Mennyiért hagynám abba az 5. kerületi korrupciós ügyek feltárását?" - állítása szerint ezzel keresték meg Juhász Pétert, aki Facebook-oldalán ironikusan válaszolva azt írta, esetleg visszakérhetné az "ellopott értékeket", hogy visszaadhassa a kerületnek. "Mivel a rendszeretek felülről irányított, ezért nagyon olcsón meg oldható" - írta a kérdezőnek címezve. Az Együtt társelnöke szerint így lemondhatna Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester, Polt Péter legfőbb ügyész megindíthatná a nyomozást, Rogán Antal pedig lemondhatna országgyűlési mentelmi jogáról. "Ez csupán 3-4 telefon, maximum száz forint egy kívülállónak is. Gondolom, ti azonos telefonos flottában vagytok, így ingyen is megúszhatjátok" - tette hozzá, megjegyezve, nem mondhatják, hogy vele nem lehet üzletelni. Juhász nem sokkal később nyilvános vitára is hívta Rogánt, a volt fideszes polgármester bizonyítsa be, hogy valóban jól bánt a kerület vagyonával és nem harmadáron adott el ingatlanokat.

Az elmúlt napokban ugyanis Rogán több fórumon igyekezett cáfolni, hogy a többnyire pár hónapos bérlőkből lett vásárlók jogtalanul kapták meg a 30 százalékos önkormányzati kedvezményeket az üzlethelyiségekre, hiszen ezzel ösztönözték őket a beruházásra. A kerületet 2006-2014 között vezető Fidesz-frakcióvezető - aki a kedvezmények rendszere miatt elődeit hibáztatta - egy még el sem készült számvevőszéki jelentésre is hivatkozott, ami szerint a Belváros vagyona nőtt az eladások által, noha korábban maga nem tudta megmondani, pontosan mennyivel. Csakhogy a belvárosi önkormányzat lapunknak megküldött adatiból kiderült: a kerületet 2000- 2002 között irányító fideszes Karsai Károly, majd a 2003-2006 közötti szocialista Steiner Pál polgármesterségének ideje alatt az önkormányzat hasonlóan gazdálkodott az ingatlanvagyonnal. Míg Rogán ideje alatt összesen 5 milliárd 310 millió forint kedvezményt kaptak a bérlők, Karsai alatt 5 milliárd 493 millió forintot, Steiner idején pedig 5 milliárd 272 milliót, szigorúan az üzlethelyiséget vásárló bérlők.

Steiner - akinek önkormányzata a Karsai alatt megalkotott elidegenítési rendelet alapján járt el - a Népszabadságnak azt mondta: tiszta a lelkiismerete. Ám mivel kisebbségből vezette a kerületet, a szerződések aláírására rendre a képviselő-testület egyhangúlag adott felhatalmazást. A 30 százalékos kedvezmény bevezetése azonban már Steiner idejére esett, aki erről azt mondta: nagyon sok vitájuk volt olyan bérlőkkel, akik nem akarták kifizetni a ’90-es évek közepén felemelt bérleti díjat a felújítások elvégzése után. (Rogán is hivatkozott az alacsony áraknál arra, hogy "romhalmazoktól" kellett megszabadulnia a kerületnek.) Steiner szerint a kedvezménnyel a bérlők anyagai áldozatát kívánták elismerni, hogy általa a bérlők olcsóbban vehessék meg az általuk használt helyiségeket.

"Nem az egyes ingatlanügyletek a lényegesek. Amit ezek furcsaságáról hallani, az önmagában pletyka. Ha viszont átnézünk 150 ilyen ügyletet, és mindenhol ugyanaz történik, ott már egy egész rendszerről lehet beszélni" - mondta a hvg.hu-nak a jogász, aki társaival több hónapon át vizsgálta a belvárosi ingatlanügyleteket, így végül munkájuk alapján készült a Juhász-féle feljelentés. A névtelenséget kérő szakértő szerint a csalások bizonyíthatóak, ehhez a hatóságnak csak rendes, független ingatlanszakértőket kell kérdeznie, bár szerinte ez aligha történik meg. Az átnézett 150 ügyből rajzolódott ki a bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja, ami a feljelentésben szerepel. A jogász szerint az önkormányzat a bérlőknek adható elővásárlási jogot tendenciózusan félreértelmezte; a lakástörvényben rögzített jog ugyanis nem azt jelenti, hogy a bérlő automatikusan kizárólagos jogot kap az ingatlan megvételére, hanem azt, hogy egy másik fél ajánlatával szemben elsőbbséget élvez, ha hajlandó ugyanakkora összeget megfizetni.

Nemrég az önkormányzat pénzügyi bizottsága - Stenier kezdeményezésére - felfüggesztette az üzleti célú ingatlaneladásokat arra hivatkozva, hogy Juhász decemberi végi feljelentése nyomán hamarosan nyomozás indulhat, ám érdemi lépés nem történt azon túl, hogy a BRFK helyett immár a Nemzeti Nyomozó Iroda gyűjt további adatokat a feljelentés kiegészítéséhez.

Szerző

Balog továbbra is szegregálva integrálna

Konferenciát szervez január 27-én "Együtt vagy külön: a felzárkózás lehetőségei és esélyteremtés a köznevelésben" címmel a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A rendezvény meghívójából többek között kiderül: "a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között", a szervezők szerint éppen ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a "felzárkóztató oktatás" elősegítésére.

A Népszabadság szerint az AK egy kétszemélyes "álcivil" szerveződés (vezetője Törcsi Péter, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egykori alelnöke, elemzője, Mikula Klaudia pedig Rétvári Bence, az Emmi KDNP-s államtitkárának gyakornoka volt), melynek célja egyértelmű: a január végi kirakatkonferenciával az elkülönítésnek szeretnének teret nyitni. Mára ugyanis mindenki számára világossá válhatott, hogy a kormányzat értelmezésében a "felzárkóztatást segítő oktatás" egyet jelent a szegregált oktatással.

Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora közölte: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, a módosítás növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. "Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére" - fogalmazott, s álláspontját több oktatáskutató osztja. Nem is meglepő tehát, hogy míg a konferencia sokakban ellenérzéseket váltott ki, Balog a szélsőjobbról talál támogatókat. Szombaton Dúró Dóra, az Országgyűlés oktatási bizottságának jobbikos elnöke kijelentette: bentlakásos iskolába záratná a "kezelhetetlen" gyerekeket, akik többsége véleménye szerint cigány. "A Jobbik újabb cigányellenes és a szegregációt erőltető javaslata teljesen szembe megy Európával" - mondta az Origo.hu-nak Szüdi János oktatási szakértő, hozzátéve: a szélsőséges párt nem tett mást, mint továbbfejlesztette Balog "szeretetteljes felzárkóztatásról" szóló őrületét.

Szerző