iskolai erőszak;Herczog Mária;ENSZ Gyermekjogi Bizottsága;iskolai zaklatások;Földes Petra;

2015-01-26 06:11:00

Mindenki hibás egy kicsit?

Az erőszak - a zaklatás, a megfélemlítés - szinte minden iskolában jelen van. Az iskolai agresszió az egyik legsúlyosabb problémája az oktatásnak. Sajnos, vannak olyan intézmények, amelyek nem kérnek segítséget az erőszak felszámolására, pedig szükség lenne rá, hogy ne durvuljon el a fiatalok közötti viselkedés. Szakértők szerint kényes a téma, de ennek ellenére foglalkozni kell vele, mert ha a gyerekek azt látják, hogy nincsenek következmények, az erőszakos viselkedés elfogadottabbá válik. 

Ezért a beszélgetésnek ki kellene térnie arra is, hogy a zaklató és az áldozat miként látja utólag a konfliktust, lát-e valamilyen megoldást. Fontos az is, hogy mind a két félnek legyen "támogatója", egyik se maradjon védelem nélkül, s hogy a végén eljussanak a bocsánatkérésig. Meg kell hallgatni a szemtanúkat is, akik könnyen azonosulhatnak bármelyik oldallal, a tanulságokat aztán mindegyikük beépítheti a saját viselkedésébe.

Az ilyen beszélgetések a közösséget is erősíthetik, ezért a tanároknak is nyitottaknak kell lenniük, felnőttként kell kezelniük minden fiatalt, amivel el lehet kerülni az iskolai pletykákat. A témával kapcsolatban megkerestük az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) is. Mayer József, az OFI központigazgató-helyettese elmondta: néhány éve voltak felmérések az iskolai erőszakkal kapcsolatban, meglepő eredményekkel. Az erőszak inkább verbalitásként volt tapasztalható, nehezen lehetett volna mérhetővé tenni.

"A legnagyobb gond, hogy nehéz eldönteni, mikor fajul el a diák-tanár közötti kapcsolat. Ami az egyik félnek még "belefér", a másiknak már nem. És itt jönnek a képbe a szülők: sokszor ők döntik el, hogy egy-egy esetből botrány lesz-e, vagy sem. Úgy, hogy az áldozat nem feltétlenül mer - akar? - az egésszel törődni" - mondta Mayer.

A szakember szerint az iskola és tanár sincs könnyű helyzetben, mert sokszor nem tudják eldönteni, hol van az a határ, ahol már bele kell szólniuk a diákok életébe. A szóbeszédekkel nem tudnak mit kezdeni, fölöslegesen pedig nem akarnak senkit vádolni. Néha a diák kezében több eszköz van az erőszakhoz, akad aki segíti a fenyegetőzésben, megfélemlítésben, míg a pedagógus sokszor magára marad.

" A média is többet tehetne - mondta Mayer -, ha ma az iskolában verekedés tör ki, a gyerek a mobiljával rögzíti a történteket, és ha bármelyik televízió-csatornának, vagy internetes portálnak elküldi a felvételt, az le is adja, és máris kirobban a botrány. Az iskolai erőszakról beszélni kell, ez nem vitás, de nem így."

Az intézet ezért indította el Alternatív vitarendezés programját, amelynek keretein belül a tanárokkal együtt beszélgetnek a fiatalokkal. Arra szeretnék rávezetni a tanulókat, hogy mindenre van megoldás, a vitákat is lehet kezelni, el kell (lehet) fogadni, ha valakinek más véleménye van.

Finn rendszer az erőszak ellen

A finn iskolarendszer szerves eleme a KiVa projekt, amit az iskolai agresszió kutatói fejlesztettek ki - írja az Index. A program segítségével azt akarják elérni, hogy a fiatalok egyértelműen elutasítsák az iskolai terrorizálást. A zaklatások közönségét szeretnék mozgósítani, hogy a passzív viselkedésből aktív beavatkozók legyenek.

A programot már az iskola első évétől elkezdik, osztálytermi foglalkozások keretein belül, a nagyobb diákok pedig a bántalmazás folyamatáról, a csoport szerepéről és az áldozathibáztatásról tanulhatnak. Megtanítják számukra azokat a technikákat, amivel a segítő nem kerülhet rosszabb helyzetbe a békítés során.

A program legfontosabb része, hogy az árulkodás tabuját megtörjék: nem szabad, hogy a gyerek úgy érezze a bántalmazóval kell szolidárisnak lennie. A program egyre népszerűbb, - Hollandia, Svédország, Belgium iskolái is alkalmazzák - ideális esetben a magyar iskolákban is néhány éven belül elterjedhet.