Fenyegetések elől költözik az RTL-vezér

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:05
FOTÓ: Népszava
Komolyan megfenyegették az RTL Klub vezérigazgatójának családját, ezért Dirk Gerkens úgy döntött: külföldre költözteti szeretteit, és ő maga is otthagyta lakását. A fenyegetések miatt jelenleg egy budapesti szállodában élő, testőröket is fogadott RTL-vezér erről a Businessweeknek számolt be, úgy fogalmazva: "barátjain keresztül", illetve e-mailben jutottak el hozzá különböző üzenetek, és bár "ez nem Oroszország, vagy Mexikó, jobb félni, mint megijedni".

Gerkens egyébként nem először számol be arról, hogy fenyegetéseket kapott. A lap egyébként Orbán Viktor hatalmi rendszerének kiépítését mutatta be cikkében, és ennek kapcsán kérdezték a reklámadóval kiemelten sújtott RTL Klub igazgatóját is, aki elmondta: a kormány úgy állítja be, mintha ellenzéki híreket adnának, "pedig a híreink függetlenül készülnek".

Noha hallhatók olyan szóbeszédek, amelyek szerint a kormány ma már békülne az RTL-lel, valójában újabb lépéseket tesz a kabinet a tévés piac bekebelezésére. Elsősorban az Antenna Hungária (AH) helyzetbe hozása lehet a célja ugyanis annak a törvénymódosításnak, amely a jelenleginél is több televíziócsatornát tenne ingyenesen elérhetővé. Az erről szóló javaslat véleményezése a napokban zárult le a kormány honlapján, bár a szakmai szervezetek ezúttal is kimaradtak az előzetes "ötletelésből".

A kereskedelmi tévék fizetős - így például kábelhálózaton továbbított - programjait az AH MinDigTv nevű szolgáltatása eddig nem vehette át kódolatlanul, ingyenesen, ám a javaslat ezen kíván változtatni úgy, hogy ezentúl "más platformokon" is ingyenessé válnának a korábban fizetős csatornák. A "tévés rezsicsökkentésnek" is beillő szándékból már csak azért is az AH profitálna, mert a digitális átállás óta a MinDigTV 98 százalékos országos lefedettséggel rendelkezik; ha még több csatorna lenne ingyen fogható, vélhetően sok néző átgondolná előfizetését. A MinDig TV-vel jelenleg nyolc tévécsatorna és a négy állami rádiócsatorna érhető el ingyen, és ez a szám bővülhet - a kábelesek rovására. "Az a modell gazdaságilag nem működőképes, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyik szolgáltató pénzt kér azért, amiért máshol nem kell fizetni" - mondta a Napi Gazdaságnak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, aki szerint a terv valójában senki számára nem lesz kedvező. Az AH ugyanakkor azzal üdvözölte a javaslatot: cégük korábban is támogatta a szabad elérés bővítését.

Szerző

Hat időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap

Hat településen tartottak vasárnap időközi önkormányzati választást, ebből egy helyen nemzetiségi képviselőket választottak.

A Pest megyei Pilis 8-as számú egyéni választókerületében Marsovszki István, az MSZP jelöltje nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást - közölte a település jegyzője az MTI-vel. Tóth László elmondta, hogy a két szavazókörben összesen 490-en járultak az urnákhoz, ami 36,3 százalékos részvételnek felel meg. (Három voks érvénytelen volt). Az előzetes eredmény szerint az öt induló közül Marsovszki István kapta a legtöbb, 175 szavazatot, így ő jutott be a képviselő-testületbe.
Az időközi választást azért kellett kiírni a településen, mert az őszi önkormányzati választáson a szocialista jelölt és a Fidesz-KDNP jelöltje, Török Mária Anna egyaránt 23,22 százalékot (101 szavazatot) szerzett, így akkor nem sikerült győztest hirdetni. Török Mária Annára most 99-en voksoltak - tette hozzá a jegyző.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnyárádon a függetlenként induló Bárdos József Szabolcsot választották polgármesterré - mondta Farkas Julianna jegyző az MTI-nek. A választásra jogosult 1351 mezőnyárádi lakos több mint 60 százaléka szavazott a településen. Bárdos József Szabolcs 418, míg Sümegi Péter (Fidesz-KDNP) 399 voksot kapott. Mezőnyárádon az őszi helyhatósági választáson szintén szavazategyenlőség alakult ki az első helyen a most is induló két jelölt között, így a választás akkor eredménytelen lett.

A Vas megyei Pápoc polgármesterének a három független jelölt közül Fábián Ferenc Imrét választották meg. A 320 lakosú településen azért kellett időközi választást tartani, mert az októberben megválasztott polgármester lemondott.
Vörös Andrea, a település jegyzője közölte: a 287 szavazásra jogosult közül 175 járult az urnához, közülük 119-en voksoltak Fábián Ferenc Imrére. A második helyen 35 szavazattal Fehér Károly végzett, Kovacsics Gábor pedig 20 szavazatot kapott.
A Tolna megyei Aparhanton Csóka Attila független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást. A településen 2014. október 12-én jelölt hiányában nem választottak polgármestert.

Visnyei Gabriella, a helyi választási iroda vezetője az MTI-nek elmondta: a négy független jelölt közül Csóka Attila 374, Biró Sándor 131, László Krisztián 27 szavazatot kapott, Sári Józsefre nem szavazott senki. Az 1021 lakosú völgységi településen a 884 jogosult több mint 60 százaléka, 553 szavazó vett részt a választáson. Csóka Attila 2010-ben és 2014-ben függetlenként önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, tavaly a település alpolgármesterének választották.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári 8. számú egyéni választókerületében a független Balogh Sándor nyerte az időközi képviselő-választást. Bundáné Badics Ildikó jegyző tájékoztatása szerint a voksoláson az 1270 szavazásra jogosult közül 712-en jelentek meg, érvényesen 699-en szavaztak.
Négy jelölt indult a posztért: a képviselői mandátumot korábban, 2012 és 2014 között is betöltő Balogh Sándor 423, a második helyezett jobbikos jelölt, Rojkó László 267, a független Türk János 5, míg a szintén független Balogh Sándor 4 szavazatot kapott.
A voksolást azért kellett megtartani, mert az őszi önkormányzati választáson ebben a választókörzetben is szavazategyenlőség alakult ki két jelölt, a tisztséget elnyerő Balogh Sándor és Rojkó László között. A most kiosztott mandátummal immár teljes a Tisza-parti kisváros önkormányzati testülete, amely a polgármesterrel együtt hat jobbikos, négy Fidesz-KDNP-s és két független jelöltből áll.

Eredményes volt a vasárnapi egri időközi, települési szintű ruszin nemzetiségi választás is. A 26 választásra jogosult emberből tizenöten mentek el voksolni, mindegyik szavazat érvényes volt - mondta el Kovács Luca egri jegyző az MTI-nek.

A háromtagú ruszin nemzetiségi önkormányzatba a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület (Rukisösz) jelöltjei jutottak be: Trombitás Béla 15, Medve János 14, Nagy László 13 szavazatot kapott. Nekik 15 napon belül kell megtartaniuk az alakuló ülést.
Az időközi választást azért kellett kiírni, mert ősszel a névjegyzékben szereplő 26 választópolgárból csak hárman mentek el szavazni, és valamennyien Trombitás Béla Lászlóra voksoltak. A jogszabály szerint azonban abból nem lehet képviselő, akire egy szavazatot sem adtak le.

Szerző

Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítására emlékeztek

Publikálás dátuma
2015.01.25. 21:57
FOTÓ: MTI, Koszticsák Szilárd
Az auschwitzi náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.

Az eseményen Lieselore Cyrus, Németország budapesti nagykövete kiemelte: Auschwitz az embertelen szenvedés, a jogfosztás, az emberi mivoltunkból való kivetkőzés szinonimája, ez a civilizáció történetének abszolút mélypontja. Az egykori tábor felszabadítására gyásszal és szégyennel a lelkünkben emlékezünk - fűzte hozzá.
Mint mondta, a megemlékezés azokról a zsidókról és más áldozatokról szól, akiket megfosztottak jogaiktól, életüktől, emberi méltóságuktól. Az emberi méltóság a legdrágább kincsünk, sérthetetlen - fogalmazott Lieselore Cyrus.
A német nagykövet hangsúlyoztam: Európában ma nincs helye az intoleranciának, az idegengyűlöletnek, a rasszista ideológiáknak.

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az antiszemitizmus megerősödött az elmúlt években, a zsidók fizikai biztonsága veszélybe került szerte a világon. Az antiszemitizmus elleni küzdelem nemcsak a zsidók ügye, hanem általános kihívás - mondta, hozzátéve: akik becsülik az alapvető emberi értékeket, szabadságjogokat, azoknak közösen kell fellépniük az antiszemitizmus ellen.

A diplomata rámutatott: akik tagadják a holokausztot, Izraelt illegitimnek tartják, a holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája. Az európai vezetőknek fel kell mérniük, mit tehetnek az antiszemitizmus ellen, és össze kell fogniuk ebben a küzdelemben - mondta.

Úgy vélte, az évforduló jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a múltról és elkötelezzük magunkat a jobb jövő építése mellett.
Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet üzenetét Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója olvasta fel. A diplomata kiemelte: a holokauszt a lengyel történelem és nemzeti emlékezet fontos része. A történelmen nem lehet változtatni, de azt meg lehet és meg is kell tenni, hogy levonjuk a tanulságokat és tanuljunk mindabból, ami történt - fogalmazott. Hozzátette: erre a tragédiára nincs mentség.
A nagykövet azt írta: szembe kell szállni a gyűlölet minden megnyilvánulásával, és felelősségünk, kötelességünk emlékezni a történtekre.

Haraszti György, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a mai megemlékezés nem a gyászról, a bánatról, hanem a jobb közös jövőről szól, amelynek zálogai a túlélők, akik annyi szörnyűség után is itt vannak. Ez azt az ígéretet jelenti, hogy talán sikerült valamit tanulni a történtekből, és azok nem ismétlődhetnek meg - mondta.

A náci Németország 1940-ben építtette az auschwitzi koncentrációs tábort Lengyelországban. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, ez lett a zsidók megsemmisítésének fő helyszíne. Az Auschwitz-Birkenauba érkezők 70-75 százalékára az azonnali halál várt. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A németek a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok nagy részét a szovjet csapatok közeledtekor legyilkolták vagy gyalogmenetben megindították nyugat felé.

A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját.

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel. Január 27-ét 2005-ben az ENSZ-közgyűlés a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Szerző