Valószínűleg nem szorul majd koalíciós partnerekre a hitelmegállapodást felülvizsgálni kívánó Sziriza, s egyedül alakíthat kormányt. Elemzők ugyanis úgy vélték, a görög választási rendszernek köszönhetően, amely 50 pluszmandátumot biztosít a győztes pártnak, optimális esetben (minél több pártnak a törvényhozásba való bejutása esetén) 35 százalék feletti eredmény is elég az abszolút többséghez. Ezt azonban a Szirizának sikerült is felülmúlnia.
Az Antena 1 televízió exit pollja szerint a párt 35,5-39,5 százalékot ért el, ami a várakozásoknál is jobb eredmény. A párt szóvivője történelmi eredményről beszélt. A legnagyobb ellenfelének vélt konzervatív ND, amely kiállt a hitelmegállapodás folytatása mellett, csak 23-27 százalékot szerzett, ezzel messze lemaradt a baloldali radikálisok mögött.
A harmadik helyért nagy a versenyfutás a neonáci Arany Hajnal és a centrista, technokrata To Potami között, a két pártnak 6,4-8 százalékot vetítettek előre. Az ND kisebbik koalíciós partnere a várakozásoknak megfelelően nem sokkal haladta meg a parlamentbe való bejutás 3 százalékos küszöbét, 4,2-5,2 százalékot kapott.
A kommunisták 4,7-5,7 százalékra tettek szert. Várhatóan bejut a parlamentbe a hitelmegállapodást a Szirizához hasonlóan mereven elutasító jobboldali Független Görögök, ugyanakkor aligha kerül a parlamentbe a Jeorjiosz Papandreu volt kormányfő által néhány hete megalapított demokratikus szocialisták.
Ez azt jelenti, hogy Alekszisz Ciprasz alakíthat kormányt. Ő lesz az ország történetének legfiatalabb kormányfője 40 évével. A Sziriza elnöke Athén északi, Kipszeli nevű negyedében adta le szavazatát. Mint újságíróknak fogalmazott, Európa jövője nem csak a megszorításokból állhat. Görög, majd angol nyelven elhangzott rövid beszédében kifejtette, a közös Európának a demokrácián, a szolidaritáson és az együttműködésen kell alapulnia. Elmondta, a görögök a választáson az utolsó lépést tettek azért, hogy „visszatérjen a remény”, s „véget vessenek a félelemnek”.
Antonisz Szamarasz miniszterelnök Piloszban voksolt. Kifejtette, a szavazás célja, hogy a stabilitás, vagy a kiszámíthatatlanság politikáját választják-e az emberek. Ami a Sziriza programját illeti, 580-ról 751 euróra kívánja emelni a minimálbért. A havi 700 eurónál kisebb nyugdíjat kapók 13. havi juttatáshoz juthatnak. Legalább 300 ezer háztartás számára kuponokat osztogatnak, amelyekkel csökkenthetik az élelmiszerre szánt összegeket, valamint a rezsit. Garantálnák az ingyenes orvosi ellátást és eltörölnék a fűtőolajra kivetett adókat. A „megmentés programja” a párt szerint 12 milliárd euróba kerül.
Ezt részben abból a pénzből fedeznék, amit eredetileg a hitel visszafizetésére szántak, továbbá az EU alapjaiból, adócsökkentésekből, illetve a szürkegazdasággal szembeni szigorúbb intézkedésekből is bevételeket várnak. A programot nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, s szakértők rámutatnak, hogy a Szirizának rendkívül kis mozgástere lesz a magas adósságállomány miatt. A Sziriza ezért a görög adósság egy részének leírását követeli. Ez jelenleg 318 milliárd euró, a GDP 175 százaléka.