Megpróbálták leállítani Juhászt

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:09
Rogán Antal gondban lehet – polgármestersége idején mintegy 5,3 milliárd forint kedvezményt kaptak a bérlők FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megpróbálták lefizetni, hogy leállítsák a belvárosi ingatlanügyek feltárásáról Juhász Pétert. Az Együtt helyi képviselője nem részletezte, a „megkeresés” honnan jött, ám nyilvános vitára hívta Rogán Antalt, hogy az bizonyítsa be, jól bánt a Belváros vagyonával, és nem harmadáron adott el ingatlanokat. Mint a kerület lapunknak küldött adatiból kiderült: Rogán 8 polgármesteri éve alatt több mint 5 milliárd forint kedvezményt kaptak a vásárlók üzlethelyiségekre, így nagyjából annyit, mint elődei idejében.

"Mennyiért hagynám abba az 5. kerületi korrupciós ügyek feltárását?" - állítása szerint ezzel keresték meg Juhász Pétert, aki Facebook-oldalán ironikusan válaszolva azt írta, esetleg visszakérhetné az "ellopott értékeket", hogy visszaadhassa a kerületnek. "Mivel a rendszeretek felülről irányított, ezért nagyon olcsón meg oldható" - írta a kérdezőnek címezve. Az Együtt társelnöke szerint így lemondhatna Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester, Polt Péter legfőbb ügyész megindíthatná a nyomozást, Rogán Antal pedig lemondhatna országgyűlési mentelmi jogáról. "Ez csupán 3-4 telefon, maximum száz forint egy kívülállónak is. Gondolom, ti azonos telefonos flottában vagytok, így ingyen is megúszhatjátok" - tette hozzá, megjegyezve, nem mondhatják, hogy vele nem lehet üzletelni. Juhász nem sokkal később nyilvános vitára is hívta Rogánt, a volt fideszes polgármester bizonyítsa be, hogy valóban jól bánt a kerület vagyonával és nem harmadáron adott el ingatlanokat.

Az elmúlt napokban ugyanis Rogán több fórumon igyekezett cáfolni, hogy a többnyire pár hónapos bérlőkből lett vásárlók jogtalanul kapták meg a 30 százalékos önkormányzati kedvezményeket az üzlethelyiségekre, hiszen ezzel ösztönözték őket a beruházásra. A kerületet 2006-2014 között vezető Fidesz-frakcióvezető - aki a kedvezmények rendszere miatt elődeit hibáztatta - egy még el sem készült számvevőszéki jelentésre is hivatkozott, ami szerint a Belváros vagyona nőtt az eladások által, noha korábban maga nem tudta megmondani, pontosan mennyivel. Csakhogy a belvárosi önkormányzat lapunknak megküldött adatiból kiderült: a kerületet 2000- 2002 között irányító fideszes Karsai Károly, majd a 2003-2006 közötti szocialista Steiner Pál polgármesterségének ideje alatt az önkormányzat hasonlóan gazdálkodott az ingatlanvagyonnal. Míg Rogán ideje alatt összesen 5 milliárd 310 millió forint kedvezményt kaptak a bérlők, Karsai alatt 5 milliárd 493 millió forintot, Steiner idején pedig 5 milliárd 272 milliót, szigorúan az üzlethelyiséget vásárló bérlők.

Steiner - akinek önkormányzata a Karsai alatt megalkotott elidegenítési rendelet alapján járt el - a Népszabadságnak azt mondta: tiszta a lelkiismerete. Ám mivel kisebbségből vezette a kerületet, a szerződések aláírására rendre a képviselő-testület egyhangúlag adott felhatalmazást. A 30 százalékos kedvezmény bevezetése azonban már Steiner idejére esett, aki erről azt mondta: nagyon sok vitájuk volt olyan bérlőkkel, akik nem akarták kifizetni a ’90-es évek közepén felemelt bérleti díjat a felújítások elvégzése után. (Rogán is hivatkozott az alacsony áraknál arra, hogy "romhalmazoktól" kellett megszabadulnia a kerületnek.) Steiner szerint a kedvezménnyel a bérlők anyagai áldozatát kívánták elismerni, hogy általa a bérlők olcsóbban vehessék meg az általuk használt helyiségeket.

"Nem az egyes ingatlanügyletek a lényegesek. Amit ezek furcsaságáról hallani, az önmagában pletyka. Ha viszont átnézünk 150 ilyen ügyletet, és mindenhol ugyanaz történik, ott már egy egész rendszerről lehet beszélni" - mondta a hvg.hu-nak a jogász, aki társaival több hónapon át vizsgálta a belvárosi ingatlanügyleteket, így végül munkájuk alapján készült a Juhász-féle feljelentés. A névtelenséget kérő szakértő szerint a csalások bizonyíthatóak, ehhez a hatóságnak csak rendes, független ingatlanszakértőket kell kérdeznie, bár szerinte ez aligha történik meg. Az átnézett 150 ügyből rajzolódott ki a bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja, ami a feljelentésben szerepel. A jogász szerint az önkormányzat a bérlőknek adható elővásárlási jogot tendenciózusan félreértelmezte; a lakástörvényben rögzített jog ugyanis nem azt jelenti, hogy a bérlő automatikusan kizárólagos jogot kap az ingatlan megvételére, hanem azt, hogy egy másik fél ajánlatával szemben elsőbbséget élvez, ha hajlandó ugyanakkora összeget megfizetni.

Nemrég az önkormányzat pénzügyi bizottsága - Stenier kezdeményezésére - felfüggesztette az üzleti célú ingatlaneladásokat arra hivatkozva, hogy Juhász decemberi végi feljelentése nyomán hamarosan nyomozás indulhat, ám érdemi lépés nem történt azon túl, hogy a BRFK helyett immár a Nemzeti Nyomozó Iroda gyűjt további adatokat a feljelentés kiegészítéséhez.

Szerző

Balog továbbra is szegregálva integrálna

Konferenciát szervez január 27-én "Együtt vagy külön: a felzárkózás lehetőségei és esélyteremtés a köznevelésben" címmel a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A rendezvény meghívójából többek között kiderül: "a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között", a szervezők szerint éppen ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a "felzárkóztató oktatás" elősegítésére.

A Népszabadság szerint az AK egy kétszemélyes "álcivil" szerveződés (vezetője Törcsi Péter, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egykori alelnöke, elemzője, Mikula Klaudia pedig Rétvári Bence, az Emmi KDNP-s államtitkárának gyakornoka volt), melynek célja egyértelmű: a január végi kirakatkonferenciával az elkülönítésnek szeretnének teret nyitni. Mára ugyanis mindenki számára világossá válhatott, hogy a kormányzat értelmezésében a "felzárkóztatást segítő oktatás" egyet jelent a szegregált oktatással.

Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora közölte: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, a módosítás növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. "Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére" - fogalmazott, s álláspontját több oktatáskutató osztja. Nem is meglepő tehát, hogy míg a konferencia sokakban ellenérzéseket váltott ki, Balog a szélsőjobbról talál támogatókat. Szombaton Dúró Dóra, az Országgyűlés oktatási bizottságának jobbikos elnöke kijelentette: bentlakásos iskolába záratná a "kezelhetetlen" gyerekeket, akik többsége véleménye szerint cigány. "A Jobbik újabb cigányellenes és a szegregációt erőltető javaslata teljesen szembe megy Európával" - mondta az Origo.hu-nak Szüdi János oktatási szakértő, hozzátéve: a szélsőséges párt nem tett mást, mint továbbfejlesztette Balog "szeretetteljes felzárkóztatásról" szóló őrületét.

Szerző

Műtőasztalon az egészségügy

Publikálás dátuma
2015.01.26. 06:07
Hiába jelzi tábla, hamarosan nem minden ellátást kapnak meg a betegek helyben. FOTÓ: Vajda József
Nagy kérdés, valóban belevág-e az egészségügyi reformba az Orbán-kormány, hiszen az ágazat strukturális átalakítása a szakmai közvélemény szerint ugyan elengedhetetlen, a betegellátás minőségének és elérhetőségének javítására nincs költségvetési fedezet. Ahogyan - a kormányzati kommunikációval szemben - a kórházi adósságok lenullázására sem, így valójában az intézmények által végzett ellátások kurtításával és egészségügyi dolgozók ezreinek elbocsátásával lehet számolni.

Radikális változás előtt áll az egészségügy - derült ki egy múlt heti kormányzati háttérbeszélgetésen. Az ott elhangzottak alapján Orbán Viktor ismét állami kézbe venné a kórházi laboratóriumokat, a CT- és MR készülékeket, a művesekezelést és megakadályozná, hogy állami kórházban a magánpraxist is betöltő orvosok magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtsanak. A kormányfőnek azonban ez nem elég, Zombor Gábor egészségügyi államtitkárral az egész egészségügyet átszerveznék. Azt viszont, hogy ez a jövőben pontosan milyen változásokat fog jelenteni, egyelőre nem tudni.

Noha számos államtitkári nyilatkozat született már a tervekkel kapcsolatban, Zombor lakossági fórumokon is beszélt a változtatásokról, hogy a kormány konkrétan mit tervez, nem árulja el - nyilatkozta lapunknak Kökény Mihály. A volt egészségügyi miniszter szerint ugyan szó van arról, hogy a fekvőbeteg ellátást a megyei kórházak köré csoportosítanák, lehet hallani az egészségügyi intézmények adósságállományának rendezéséről, ám a valódi tervek sehogyan sem állnak össze, a költségvetésből pedig egyáltalán nem az látszik, hogy a kormány reformokba kezd, vagy hogy érdemben fektet az ágazatba.

Mindenesetre az előzetes információkból annyi kiderült, az átfogó intézkedések mindenképpen érintenék az egészségügyi intézményrendszert. Az egészségügyi államtitkárság áprilisig integrált ellátóhelyeket alakíttatna ki, majd pedig önállósítaná az orvosi egyetemeket, ezzel szemben a rákos betegek ellátását saját fennhatósága alá venné. Hogy ebből mi fog megvalósulni, nem tudni, de az már biztos, hogy Zombor komolyan gondolja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy múlt hét csütörtökön megkezdték munkájukat a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB), amelyek azért alakultak, hogy "megfékezzék" a kórházak adósságállományának fokozódását és újratermelődését, így a jelenlegi tendenciát a visszájára fordítsák. Tehát az állam, az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) karöltve - amely az új alakulatok mozgatórugója - meg fogja vizsgálni minden egyes megye egészségügyi ellátásának struktúráját, majd megállítja a romlást és eltünteti a felhalmozott adósságokat - állítják.

Az már szinte biztosnak látszik, hogy a MEEB-eknek lesz dolga bőven, ami a Magyar Államkincstár által közreadott adatokból is jól látszik, hiszen az elmúlt év novemberéig csak a Budapesti kórházak adóssága, több mint 17 milliárd forintra duzzadt, míg országos szinten a lejárt szállítói tartozásállomány már százmilliárdos mértéket is elérhetett. Tavaly még az adósságtenger lenullázásáról szóltak hírek, idén azonban erről már nem nyilatkozik az államtitkár. Sőt, miközben a 2015-ös büdzsében adósságrendezésre céltartalékként 60 milliárd forint áll rendelkezésre, gyakorlatilag köztudott, hogy ez nem elég. Már csak azért sem, mert az Orbán-kormány ezt a pénzt valójában nemcsak a kórházak adósságának rendezésére szánta; ebből 60 milliárd forintból részesülhetnek az egészségügyi intézmények mellett az iskolák, valamint a múzeumok is, mivel az "adomány" nem egészségügyi-, hanem nemzetgazdasági finanszírozásból származik - hívta fel a figyelmet Kökény. A volt szakminiszter emlékeztetett továbbá, csak a beszállítói tartozások százmilliárd forint körüli összeget jelentenek, nem tudni, hogy ezen felül milyen közműtartozások terhelik az intézményeket, sőt, de az biztos, hogy a 60 milliárdos teljes keret felhasználása sem nullázná le a számlákat. A helyzetet Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke is hasonlóan látja, aki az Inforádióban azt mondta: évi 100 milliárd forintos többletre volna szükség ahhoz az egészségügyben, hogy ne keletkezzen többé ilyen mértékű adósság.

A pénz tehát kevés, miközben a szakmai közvélemény egyezik abban, ha forrás lenne is, alapos, rendszerszintű átalakítások nélkül nem érne célt. Magyarán az egészségügyi intézmények strukturális átalakítása is elengedhetetlen volna, ám erről, ha lehet, még mélyebben hallgat a kabinet. Ezzel szemben Lázár János Hódmezővásárhelyen egy lakossági fórumon arról beszélt, önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség Magyarországon. Ha pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszternek hinni lehet, akkor ez azt is jelenthetné, hogy az állam levenné a kezét az orvosképzésről. Ahogyan ugyanis azt a Lázár kifejtette, "a világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat, ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából". Hozzátette, tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki. Ebben nem is tévedett, hiszen e terv számos fontos kérdést vet fel, például hogy az "önállósodás" miként befolyásolja majd az egyetemek további működését, vagyis hogy azok teljesen fizetőssé válnak-e majd. "Ráadásul a jelenleg állam által finanszírozott hallgatók családjai ma is kénytelenek megküzdeni az anyagi támogatás problémájával, hiszen az orvosképzés jelentős költségekkel jár" - emlékeztetett Kökény.

Felmerül egy másik kérdés is, hogy az államtitkárság az átszervezésekkel tudja-e majd befolyásolni a frissen végzett orvosok fokozódó elvándorlását. Ezzel kapcsolatban Velkey azt mondta, ha a jövőben annyi orvos hagyja el végleg az országot, mint ahányan végeznek az egyetemeken, az egyértelműen katasztrofális helyzetet vetít elő. A hírek szerint az ezt "orvosló" tervek között szerepel a szakorvosi minimálbér bevezetése, amit viszont csak kifejezetten a frissen végzet egyetemisták kapnának, amellyel az államtitkárság ösztönözné a szakorvosi utánpótlást, hogy munkájukat itthoni egészségügyi intézményekben végezzék. Ezt a Magyar Kórházszövetség elnöke jó döntésnek tartja, a bevezetés kapcsán viszont megjegyezte, ha ezt az államtitkárság valóban megvalósítja, akkor elengedhetetlen, hogy a már praktizáló orvosok is részesüljenek a pluszjuttatásban. Szerinte a most végzett és a már dolgozó orvosok bérében nem lehet különbség. "A rendszer azt már nem tolerálja, ha itt kettéválasztunk embereket" - emelte ki az elnök. Kökény szerint egyszerűen erre az ígéretre nincsen fedezete az államnak, így az megvalósíthatatlan. Ráadásul - fogalmazott a volt szakminiszter - az orvosok elvándorlásának és itthon tartásának kérdése már ma állandó gondot okoz, mivel a magyar egészségügyből jelenleg összesen 6-8 ezer orvos és ugyanennyi szakdolgozó hiányzik, ami a betegellátásban minden nap érződik.

Ennek ellenére a Népszabadság értesülései szerint mintegy 8-10 ezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi ellátási körök újraosztásának eredményeként. "Bár várhatóan ahhoz kínosan ragaszkodni fognak, hogy kórházat egészében ne zárjanak be, a karcsúsítás részlegek, telephelyek, osztályok megszűnésével járhat" - írták, hozzátéve: az elbocsátás egyaránt érinthet műszakiakat, adminisztratív dolgozókat, ápolókat és orvosokat is. Mindez a MEEB-ek áprilisig tartó tárgyalássorozata után látszik majd igazán, hiszen ekkor válhat világossá, valójában miként karcsúsodik a rendszer. Az ugyanis teljesen egyértelmű, hogy karcsúsodik, hiszen a kórházvezetőknek az úgynevezett megyei egyeztető fórumokon február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat, azaz megállapodniuk arról, hogy a jövőben az adott területen ki, mit fog csinálni. A kormány célja ugyanis, hogy felszámolja a "párhuzamosságokat", s megszüntessék a "felesleges ellátásokat", ami a Népszabadság szerint magyarra úgy fordítható le: "a gyakorlatban arról van szó, hogy a járó- és a fekvőbeteg-szolgáltatások ötödére nincs fedezet".

Havas: veszélyben a fővárosi ellátás
Összesen 12 milliárd forintot vonnának el a volt fővárosi fenntartású egészségügyi intézményektől - nyilatkozta lapunknak Havas Szófia. Az MSZP egészségpolitikusa emlékeztetett: ez az összeg több mint a Szent János Kórház egész éves költségvetése, vagyis ha ezt elveszik, az komoly bizonytalanságot eredményezhet a fővárosiak betegellátásában. A lépéssel kérdésessé válhat ugyanis több intézmény, például a Károlyi Sándor Kórház, vagy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház további működése. Havas szerint a reformokban óriási a fejetlenség, az pedig, hogy eddig szinte semmi konkrét nem derült még ki a változtatásokkal kapcsolatban, annak köszönhető, hogy a kórházak igazgatóit egyszerűen megfenyegették, ha nyíltan beszélnek a reformokról, kirúgják őket állásukból.

Kozmetikázott praxisadatok?

Miközben a kormányzati kommunikáció csak arról szól: az idei büdzsé megtámogatta a háziorvosi rendszert, valójában az alapellátásban katasztrofális a helyzet. Az OEP tájékoztatása szerint ugyanis - amelyet a Napi Gazdaságnak juttatott el -, jelenleg az országban több mint 200 praxis áll betöltetlenül, amely a tavalyi számokhoz képest már egy kedvezőbb helyzetet jelent. Az elmúlt évben ugyanis a hiány csaknem negyvennel volt több, amit az OEP és az EMMI pályázati úton kívánt "eladni". A 12 hónapja betöltetlen körzetekbe jelentkezők a háziorvosi cím mellett 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak, de vállalniuk kellett, hogy legalább négy évig az elnyert praxisban dolgoznak. Erre a lezárásig összesen 46 pályázat érkezett (125 meghirdetett helyből), amelyből 41 kapott nyertes minősítést. Ez már csak azért is, érthetetlen, mert az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint 2014. július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ezek közül pedig 172 több mint egy éve üresen állt. Magyarán tavaly év végéig vagy lényegesen emelkedett a betöltetlen praxisok száma, amelyeket így sikerült 42-vel csökkenteni, vagy valami nem stimmel a közléssel. Ráadásul e diadalittas jelentés nem sokat számít akkor, amikor a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába.

Onkológia: egy újabb "ideológiai görcs"
A kormányzati reformtervek érintik az onkológiai ellátást is, amelynek kiadásai az elmúlt tizenkét évben csaknem a duplájára nőttek, de a halálozási arány az elmúlt ötven évben - mint a Világgazdaság összegyűjtötte - így is 48 százalékkal nőtt. Ez a szám, ha csak a 2010-es Európai Uniós adatokat nézzük, elkeserítő: az Unióban 100 ezer lakosra 166,9 halálozás jutott, addig ez a szám itthon 238,8 volt. Az államtitkárság most ezen is változtatna, amikor államosítaná a kórházi laboratóriumokat, a CT- és MR készülékeket. Zomborék véleménye szerint ugyanis a várólista-csökkentés és a kórházi struktúra-átalakítás mellett az onkológia is egy olyan terület, amelyen konkrét eredményeket kell és lehet is felmutatni. Ehhez azonban - mint azt az államtitkár a napokban közölte -, központosítani kell az onkológiai ellátást, és el kell érni, hogy csak a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségekkel ellátott, akkreditált osztályok, részlegek fogadhassanak daganatos betegeket. Zombor szerint jelenleg 70 ilyen hely van az országban, mégis 145-ből jelentenek onkológiai ellátást. A felügyelet alá vétellel az államtitkárság tehát a terápia sikerességét szeretné növelni, ami a diagnosztikai ellátás hatékonyabbá tételét jelenthetné. A kezelés közben pedig - a nyugati példákhoz hasonlóan - nyomon követnék a betegeket is. Arról azonban nem szól a fáma, - amint Kökény Mihály fogalmazott -, hogy az onkológia államosítása helyett pénz kellene az egészségügybe.
Ellenben a CT, MR, illetve PET-CT vizsgálatoknál, valamint a mammográfiánál, a jelenleginél sokkal komolyabb betegirányító és kapacitás-elosztó szerepet kap majd az OEP, amely annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedelmet a rákgyanús esetek kivizsgálása, a "felesleges" drága képalkotó vizsgálatokat korlátozni fogja - nyilatkozott az államtitkár. Zombor szerint ugyanis "nem elfogadható, hogy míg például a közpénzből finanszírozott mammográfiás kapacitások 50 százalékát nem veszik igénybe a nők, addig a daganatgyanús betegeknek akár fél-egy évet is várniuk kell mammográfiára". Kökény szerint azonban a mostani tervek csupán azt jelentik, hogy a kormánynak ismét egy ideológiai görcse támadt, így az államosítás inkább egy jelszó, mintsem egy megvalósítható terv, ami már csak azért sem működhet, mert az onkológiai betegellátás eddig is állami finanszírozáson keresztül történt.