Végképp összeomlott az ukrajnai tűzszünet

Mariupol szombati bombázásával végérvényesen összeomlani látszik a tavaly szeptemberben aláírt minszki fegyverszüneti megállapodás. Hét végén heves harcok kezdődtek a szakadárok és az ukrán kormányerők között. A kijevi vezetés Oroszországot vádolja, Moszkva tagadja, hogy köze lenne a történtekhez. Az Európai Unió rendkívüli külügyminiszteri ülést hívott össze.

Csütörtökre hívta össze Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő rendkívüli ülésre az Európai Unió a tagállamok külügyminisztereit az Ukrajnában kiújult harcok miatt. A helyzet ugyanis egyre inkább válságos.

Miután az EBESZ tegnap megerősítette, hogy a szakadárok által ellenőrzött területről lőtték ki azokat a Grad-típusú rakétákat, amelyek mintegy 30 ember életét oltották ki szombaton a délkelet-ukrajnai Mariupolban, Lettország, az EU soros elnökeként az unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

Ukrajna keleti régiójáról a napokban átterjedtek a harcok a dél-keleti régióra is. A Mariupol lakóövezetét ért rakétatámadás után a szakadárok tagadják ugyan, hogy támadták volna az Azovi-tenger partján fekvő Donyeck megyei nagyvárost, de Olekszandr Zaharcsenko, a kelet-ukrajnai szakadárok önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaságának vezetője egy nyilvános utcai rendezvényen személyesen jelentette be, hogy szombaton támadást indítottak Mariupol ellen. Márpedig szombaton az övezetben, a civil áldozatokat követelő támadáson kívül más harci cselekmény nem történt.

Tavaly a minszki tűzszüneti egyezmény is azt követően született meg óriási nemzetközi nyomásra, a felek először akkor ültek tárgyalóasztalhoz, amikor már Mariupol is veszélybe került, az állítólag orosz reguláris erőkkel megtámogatott szakadár fegyveresek a tengerparti várost ostromolták. Mariupol stratégiai jelentőségű, mindenekelőtt Moszkva szempontjából. A szakadárok általi elfoglalásával Oroszország előtt lehetőség nyílna ahhoz, hogy szárazföldi összeköttetést teremtsen az elcsatolt Krím félszigettel.

Petro Porosenko ukrán elnök gyásznapot rendelt el vasárnapra a mariupoli áldozatok emlékére, a támadást olyan emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, amely a hágai törvényszék elé tartozik. A kijevi vezetés ezúttal újra kérte a nemzetközi közösségtől, hogy minősítse terrorszervezeteknek a két szakadár népköztársaságot.

Kijev és Moszkva között újabb közlemény párbaj kezdődött. Kijev Oroszországot teszi felelőssé a történtekért, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont az ukrán kormányerők „állandósult támadásai” eredményének nevezte az erőszak újra fellángolását.

Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a szakadárok támogatásával. A NATO csapaterősítéssel reagált a tűzszünet megsértésére. Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár elítélte a mariupoli rakétatámadást, közleményében a nemzetközi humanitárius jog megsértésének nevezte a támadást és bírálta, hogy a szakadárok egyoldalúan felmondták a tűzszünetet. Ez a konfliktus rendezését célzó minszki megállapodást megszegése - jelentette ki.

Barack Obama amerikai elnök jelezte, az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges – lépéseket az Oroszországra gyakorolt nyomás növelésére. Hangsúlyozta azonban, hogy csakis nem katonai opciókról lehet szó. Obama egyértelműen Oroszországot tette felelőssé a tűzszünet összeomlásáért.

Az ENSZ emberi jogi irodája szerint az elmúlt kilenc napban 262 ember vesztette életét a harcokban. A tűzszünet szeptemberi életbe lépése óta ez volt a leghalálosabb időszak.