Korábban a Kossuth Rádió Krónika című műsorában hangzott el, hogy a bíróság elrendelte a Kuruc.info holokauszt-tagadó cikkének törlését. Az internetes portál 2013 júliusában tett közzé egy cikket az Auschwitzban fogva tartott zsidókról. Az írás kétségbe vonja a haláltáborban történt rémtetteket, hozzátéve: "ilyenek még mutatóban sem történtek" - emlékeztetett a rádió. Az ügyben nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt nyomozás indult, a rendőrségnek azonban nem sikerült megtalálnia sem a szerzőt, sem azt, aki közzétette az írást. A Fővárosi Főügyészség ezután kérte a bíróságot, hogy rendelje el a cikk hozzáférhetetlenné tételét.
A bíróság a Tett és Védelem Alapítvány beadványa nyomán járt el. A cikk a „holokamu” dossziéban jelent meg, Bodnár Dániel szerint a puszta elnevezés önmagában kimeríti a holokauszttagadás bűncselekményét. Bár a mostani bírósági végzés csupán egyetlen cikkről szól, a döntést Bodnár Dániel áttörésként értékelte. Több tucat feljelentést tettek már a Kuruc.info ellen, de a nyomozás elakadt annál a pontnál, hogy az elkövető kiléte nem megállapítható.
Korábban a Népszava is megírta, hogy magyar bíróság most első alkalommal rendelte el internetes tartalom hozzáférhetetlenné tételét. Mivel az amerikai tárhelyszolgáltató még nem tett eleget a végzésnek, ezért a határidő lejárta után a Külügyminisztérium jogsegélykérelemmel fordulhat az Egyesült Államok hatóságaihoz. Ha ez is eredménytelen lenne, akkor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szólítja majd fel Magyarország összes internetszolgáltatóját, hogy tegyék elérhetetlenné a holokauszttagadó cikket.
Az alapítvány az USA-ban is eljárást kezdeményezett. A kuratóriumi elnök ettől azt reméli, hogy minden kétséget kizáróan beazonosíthatóak lesznek a portál szerzői – és akkor a magyar hatóságok felléphetnek ellenük - írta a Népszabadság.
Forrás: nol.hu
Korábban írtuk, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ingyenes jogsegélyt ajánlott fel a kuruc.info szerzőjének, illetve felelős szerkesztőjének, amit az oldal anomim szerkesztői visszautasítottak.
"A TASZ egyaránt vitatja a holokauszt tagadását tiltó büntetőjogi tényállás és az internetes tartalmak széles körű blokkolását lehetővé tévő szabály alkotmányosságát" - indokolta a szervezet, hogy miért ajánlottak fel jogsegélyt. A TASZ meggyőződése, hogy az egyes nézetek jogi eszközökkel történő tabusítása helytelen és ártalmas - tették hozzá. Azt írták, hogy a történelemhamisítás elleni hatékony küzdelem kulcsa a múlt őszinte feldolgozását szolgáló emlékezet- és oktatáspolitika, valamint a népirtások áldozatai melletti állami elköteleződés, nem pedig a büntetőjog.
Az internetes tartalmak blokkolása egy erős és bizonyos esetek - például a pedofil tartalmak - kivételével aránytalan szóláskorlátozó eszközt ad az állam kezébe a neki vagy akár a többségnek nem tetsző vélemények elhallgattatására - fűzték hozzá.
