Óriási különbség a lakáshirdetési árakban

Az, hogy a budapesti lakásárak a legmagasabbak az országban, nem meglepő, de az mindenképpen érdekes, hogy a 40-59 és 60-79 négyzetméteres lakások hirdetési piacán 316-309 ezer forintos átlagos győri négyzetméterár alig marad el a 319-324 ezer forintos budapesti átlagtól.  

A szóban forgó lakások esetében a salgótarjáni hirdetéseknél adódik a legalacsonyabb, 80-88 ezer forintos négyzetméterár - derül ki az Ingatlan.com összeállításából, amely a 40-59 négyzetméteres lakások mellett a 60-79 négyzetméteres lakások hirdetési átlagárait sorolja fel megyei bontásban.

Bár a hivatalos KSH-adatok szerint a lakásépítések piacán még várat magára az élénkülés, az ingatlaneladások száma emelkedésnek indult tavaly. Az Ingatlan.com egyelőre nem érzékel számottevő növekedést a lakáshirdetések számában, de azért az valószínűsíthető, hogy az ingatlanpiac ciklikussága miatt a következő időszakban előbb-utóbb bővülés várható az ingatlanpiacon, legyen szó a hirdetésekről, adásvételekről vagy éppen az építésekről.

A pontos ingatlanpiaci helyzetet, főként az árak tekintetében nagyon nehéz pontosan feltérképezni, mivel egy-egy lakás annyit ér, amennyit adnak érte. Ugyanakkor a lakáshirdetési árak jó viszonyítási alapot adhatnak arról, mennyiért lehet lakáshoz jutni az országban.

Az Ingatlan.com friss, januárban készített összeállításában a 40-59 és a 60-79 négyzetméteres lakások hirdetéseit vizsgálta a magyarországi megyeszékhelyeken. A kisebb – azaz 40-59 négyzetméteres – lakások esetében a legmagasabb hirdetési árak Budapesten voltak januárban, egy négyzetméter átlagára 319 ezer forint volt.

Abban semmi meglepő nincs, hogy Budapesten a legmagasabb a hirdetési ár, az viszont már érdekes, hogy a második helyen álló Győrben csak 3 ezer forinttal alacsonyabb a négyzetméterár, mint a fővárosban.

A harmadik pedig Kecskemét, igaz jóval lemaradva.  Utóbbi megyeszékhelyen 222 ezer forint körül mozog a 40-60 négyzetméteres lakások hirdetési átlagára.

Az Ingatlan.com összeállításából kiderül továbbá, Salgótarjánban hirdetik a legolcsóbban az ominózus - 40-60 négyzetméteres - kategóriába eső lakásokat: a salgótarjáni átlagos négyzetméterár januárban 80 ezer forint volt. A második legolcsóbb Miskolc 116 ezer forintos négyzetméterárral, utána pedig Tatabánya következik, 129 ezer forinttal.

A nagyobb, 60-79 négyzetméteres lakások hirdetési árait nézve is Budapest és Győr áll az élen. A fővárosban 324 ezer forint, a megyeszékhelyen pedig 309 ezer forint az átlagos négyzetméterár ebben a méretkategóriában.

Székesfehérváré a harmadik hely, ahol 239 ezerért hirdetik ezeket a lakásokat.  A kisebb, 40-59 négyzetméteres lakásoknál harmadik helyen álló Kecskemét ebben az összevetésben az ötödik 229 ezer forinttal. A 60-79 négyzetméteres lakások hirdetési átlagára a kisebb lakásokhoz hasonlóan Tatabányán, Miskolcon és Salgótarjánban a legalacsonyabb 88-140 ezer forint között szóródnak.

Összességében az látszik, hogy a budapesti vagy győri átlagos lakáshirdetési árak között minimális a különbség, az utánuk következő városokban – Kecskeméten, Székesfehérváron, Debrecenben, Veszprémben – több mint 100 ezer forinttal alacsonyabban vannak az árak. A legolcsóbb Salgótarjánban pedig a budapesti, győri árak negyedéért hirdetik a lakásokat – derül ki az Ingatlan.com összeállításából.

Szerző
2015.01.26 13:36

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:52

Fotó: Népszava/
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
2018.12.12 11:52