Balog tiltakozik - Nem szegregációról lenne szó?

Az emberi erőforrások minisztere szerint nem azzal van baj, ha egy iskolába csak roma gyerekek járnak, hanem azzal, ha ott nem kapják meg a megfelelő színvonalú oktatást. Balog Zoltán erről a vs.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban beszélt, ahol a felsőoktatási kancellárválasztás kapcsán kitért arra is: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett.

Rosszindulatból fakad a szegregációs vád?

A miniszter szerint az év végén elfogadott köznevelési törvénymódosításból csak nagy rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimálása. A készülő kormányrendelet éppen azt célozza majd, hogy egyházi vagy nemzetiségi fenntartás mögé bújva se lehessen valakit hátrányos helyzetben tartani, ellenben kötelező legyen őt hozzájuttatni egy bizonyos többlethez. Pontosan meghatározzák majd, hogy milyen plusz pedagógiai szolgáltatásokat kell nyújtani ilyen esetekben, illetve milyen garanciális részletszabályoknak kell érvényesülniük - jelezte.

Megjegyezte: a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete egy abszolút kivételes helyzet, amiből nem szabad szabályt csinálni. Ugyanakkor, ha valaki ilyen módon tud iskolát működtetni, pedagógiai pluszt hozzáadni, akkor csak azért bezárni, mert egy romatelep közepén van, szerinte egyrészt ostobaság, másrészt sérti azoknak a szülőknek az akaratát és alapjogát, akik oda akarják járatni a gyerekeiket. Sérti a gyerekek érdekét is, akik ott sokkal több figyelmet, törődést kapnak, mint a több száz fős nyíregyházi központi iskolában, ahol elveszettnek érezték magukat - tette hozzá Balog Zoltán.

A miniszter a január közepén adott interjúban beszélt arról is: a szabad iskolaválasztás lehetősége Magyarországon ma ellentétben áll azzal, hogy azt szeretnék, együtt tanuljanak a gyerekek. De a területi elven túl az is fontos, hogy a gyengébb, hátrányos helyzetben lévő iskoláknak is megadják azt a pedagógiai többletet, ami azokat is vonzóvá és hatékonnyá teszi - állapította meg. Kitért arra: komoly vita van a kormányon belül arról is, hogy szükséges-e az állami rendszerben is annyi rugalmasság, ami másképp szabályozza az oktatást a hátrányos helyzetű térségekben, mint a fejlettekben, s ő maga a területi alapon eltérő szabályozás mellett áll.

Aki gimnáziumba akar menni, mehet

Balog Zoltán olyan tervről tud, hogy megerősítik a szakképzést, de szavai szerint semmifajta állami kényszert nem fognak alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek. Az a cél, hogy az a szakmunkáslétszám, amire szüksége van az országnak, és ami szükséges a magyar gazdaság erősödéséhez, rendelkezésre álljon - rögzítette.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárválasztása kapcsán kialakult helyzetről azt mondta: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett. Úgy gondolták, hogy Papp Csilla – aki időközben visszalépett, mert "nőként és anyaként méltatlannak tartotta az őt ért támadásokat" – alkalmas, mint ahogy jó szakembernek tartja a volt szentendrei polgármestert (Dietz Ferencet) is. "Én úgy gondolom, hogy jól mérlegeltünk, és ahol politikából érkezett ember volt a jelölt, annak is meggyőződtünk az alkalmasságáról" - fogalmazott.

A miniszter továbbra is szegregálva integrálna

Korábban írtuk: Konferenciát szervez január 27-én "Együtt vagy külön: a felzárkózás lehetőségei és esélyteremtés a köznevelésben" címmel a kormányközeli Alapjogokért Központ (AK). A rendezvény meghívójából többek között kiderül: "a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között", a szervezők szerint éppen ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a "felzárkóztató oktatás" elősegítésére. Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora közölte: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, a módosítás növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. "Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére" - fogalmazott, s álláspontját több oktatáskutató osztja.