Kiűzték a kurdok Kobaniból az IS-t

Jelentős áttörést értek el a kurdok a szíriai harcmezőn. Sikerült kiűzniük Kobani városából az Iszlám Állam (IS) fegyvereseit. A török határhoz közel eső városban nyár óta folytak elkeseredett harcok. A kurdok azonban a szövetségesek légitámadásainak köszönhetően ha lassan is, de folyamatosan, házról házra haladtak előre a városban.

Augusztusban Törökország még biztosra vette, hogy a dzsihadisták elfoglalják Kobanit, hiszen ekkor már a város több mint a felét tartották ellenőrzésük alatt, miután azonban a kurdok erősítést kaptak, megfordult a hadi szerencse. A harcok megkezdése előtt a városban százezren éltek, a lakosság nagy része azonban elmenekült, többségük törökországi menekülttáborokban lelt menedékre.

A kurdok szóvivője a német dpa hírügynökségnek elmondta, hogy csak az IS néhány fegyverese maradt Kobaniban. „Nemsokára azonban őket is legyőzzük” – jelentette ki magabiztosan. Hozzátette, ma hivatalosan is bejelentik Kobani felszabadítását. A londoni szíriai megfigyelő központ is megerősítette a hírt azt közölvén, hogy lényegében az egész várost a kurd pesmerga harcosok ellenőrzik.

Becslések szerint a város ostroma során 1600 személy vesztette életét, többségük az IS fegyverese volt. Az eddigi közlések szerint a polgári áldozatok száma 32 volt, a valódi adat azonban ennél jóval magasabb lehet.

Szerző

Bajban a vendégmunkások

Publikálás dátuma
2015.01.27. 06:31
Az orosz Távol-Kelet több városát kínai bevándorlók, kereskedők lepték el FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nagyon súlyosan érinti Oroszország szomszédjait az orosz gazdasági teljesítmény csökkenése. Tádzsikisztán tönkremenne, ha a vendégmunkások nem utalnának haza elegendő pénzt, a tádzsik gazdaság ugyanis felerészt az oroszországi dolláráturalásoktól függ. Ugyanakkor a térség más államaiban sem nagyságrendekkel jobb a helyzet.

Az orosz gazdaság a tavaly márciusi krími beavatkozás óta pofonok sorát szenvedte el. Bár tavaly év elején, még „békeidőben” mintegy két százalékos orosz GDP-emelkedést jósoltak, mostanra annyira siralmassá vált a helyzet az országgal szemben elrendelt szankciók, illetve elsősorban az alacsony olajár miatt, hogy az orosz kormányzat is kénytelen elismerni, ha a nyersanyag ára a jelenlegi alacsony szinten marad, a GDP az idei évben öt százalékkal zsugorodhat, az éves infláció pedig tavasszal 17 százalékra emelkedhet.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nemrégiben azt közölte, 2015-ben 4,8 százalékkal csökken az orosz hazai össztermék. Ez drámai változás, hiszen tavaly szeptemberben az EBRD még csak 0,2 százalékos visszaeséssel számolt. A Világbank valamivel kedvezőbb képet festett az orosz gazdasági kilátásokról, elemzése szerint 2,9 százalékos GDP visszaesés várható.

A Kreml hosszú ideig ölbe tett kézzel nézte az egyre riasztóbb adatokat, a jegybank ugyan több kísérletet tett a rubel védelmében, ezek sikere azonban igencsak megkérdőjelezhető.

Az orosz kormányzat végül múlt héten száz intézkedésből álló, 17 milliárd értékű tervet dolgozott ki a gazdaság támogatására, egyebek mellett jelentős állami szubvenciót biztosítanak az agrárszektor, az ipar és az egészségügy számára. A programot részben a költségvetésből, részben pedig a nemzeti jóléti alapból finanszírozzák. Kérdéses persze, hogy a lépésnek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

Az orosz lakosság a meredek áremelkedések révén érzékeli a bajt. A Közvélemény alapítvány (FOM) január 10-én és 11-én végzett felmérése szerint a megkérdezettek 40 százaléka panaszkodott az inflációra. 12 százalék számolt be az életszínvonal csökkenéséről. A városokban élők 71 százaléka közölte, hogy a saját bőrükön érzik a helyzet romlását. A lakosság fogyasztói várakozásait tükröző index 11 százalékkal esett a tavalyi év utolsó negyedévéhez viszonyítva.

A gazdaság teljesítményének visszaesése különösen nagy gondot jelent a vendégmunkások számára – írta a Die Welt. Több millió vendégmunkás él Oroszországban. Ők az eltelt években a munkaerőpiac fontos szereplőivé váltak. Az EBRD jelentése szerint azonban a rubelválság miatt jóval kevesebb dollárt tudnak hazaküldeni, mint a válság előtt. Sokan már egyenesen a hazatérést fontolgatják, mert úgy vélik, dollárban átszámítva otthon sem keresnének sokkal rosszabbul.

A vendégmunkások kérdése régóta kényes téma Oroszországban. A Világbank egy öt évvel ezelőtti felmérése szerint a világon a második legtöbb vendégmunkás itt él, számuk legalább 12 millióra tehető. A cégeknek megéri külföldieket alkalmazni, mert kevesebbet kell fizetni nekik, mint a hazai munkaerőnek. A válság előtti időkben még azok is megpróbálták hazaküldeni fizetésük felét, akik bére havi 150 euró körül volt. Ez azért ért fel komoly bravúrral, mert a megélhetési költségek igen magasak Moszkvában és Szentpéterváron.

Különösen a közép—ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból, Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból, Kirgizisztánból áramlottak sokan Oroszországba, hogy munkát találjanak. Moszkvának szüksége is volt a szakképzett munkaerőre, mivel az orosz társadalom fokozatosan öregedik el. Sok vendégmunkást alkalmaztak például az építőiparban.

Ez a jelenség növekvő idegengyűlölethez vezetett Oroszországban, a nacionalisták gyakori céltáblái a bevándorlók. Pedig a külföldiek olyan munkát is elvállalnak, amit az oroszok a rendkívül alacsony fizetés, a rendkívül rossz munkakörülmények miatt nem.

Közép-Ázsiában több olyan falu is létezik, ahol a családok kizárólag az Oroszországban dolgozó családtagoknak köszönhetően képesek eltartani magukat. Tádzsikisztán gazdasága például a Világbank adatai szerint 42 százalékban az oroszországi átutalásoktól függ. Ez az állam a térség szegényháza, egy főre jutó GDP-jét tekintve a 136. helyen áll a világon. (2009-ben még 60 százalékra becsülték a szegénységi küszöb alatt élő tádzsikok arányát.)

Az orosz átutalások csökkenése nagyon keményen érinti az ország gazdaságát. A Financial Times szerint nyárhoz képest ötödével kevesebb oroszországi dollár áramlik ide. Ezért az ország egyre inkább kínai befektetőket próbál az országba csábítani. Jó hír volt Dusanbe számára, hogy Kína tavaly ősszel bejelentette, 6 milliárd dollárt kíván befektetni az országban 2017-ig, ami a 2013-as tádzsik GDP kétharmadának felel meg.

Csakhogy még ez is kevés a túléléshez. Sokan attól tartanak, hogy az orosz gazdaság súlyos helyzete egzisztenciális problémát okoz Tádzsikisztán számára. Nem is csoda, körülbelül egymillió tádzsik dolgozik Oroszországban, a lakosság egy nyolcada, a munkaképes lakosság fele. Tádzsikisztán gondjait a mérhetetlen korrupció is okozza, a Transparency International 177 országot feltüntető listáján Dusanbe az előkelőnek semmiképpen sem nevezhető 154. helyet foglalja el.

Kirgizisztán sem áll ennél sokkal jobban. Az ország gazdaságának harmada függ a nagy szomszédtól érkező pénzektől. Más volt szovjet tagköztársaságok is nehezen élnének meg az orosz pénz nélkül. Moldova esetében a függőség 25, Örményországnál 21, Üzbegisztánnál és Grúziánál 12-12 százalék.

Az orosz gazdaság gondjait tehát a szomszédos országokban nagyon megérzik. Fehéroroszországban is csökkent az ottani rubel értéke. Az EBRD pedig azzal számol, hogy több, Moszkvához továbbra is ezer szállal kötődő tagköztársaságban tovább csökken a belső fogyasztás mértéke. Az pedig nem is kérdéses az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára, hogy ezekben az országokban is jelentősen lelassul a GDP emelkedése.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikükben csökkenne a GDP, a térség több országában ugyanis a nemzeti termék az elmúlt években 6-7 százalékkal nőtt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a volt szovjet tagköztársaságok közül Oroszország mellett Ukrajna és Fehéroroszország nem kerülhetik el a gazdasági teljesítmény csökkenését.

Nagyot nőtt az amerikai import
Erőteljesen nőtt Oroszországban az amerikai import, miközben az európai uniós termékek bevitele visszaesett a krími válság után elrendelt szankciók hatására 2014 első tizenegy hónapjában - közölte az MTI. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, dollárban számított kereskedelmi forgalom 7,5 százalékkal nőtt, az Oroszország és az Európai Unió tagállamai közötti viszont 7,3 százalékkal csökkent tavaly január-novemberben, az egy évvel korábbival összevetve.
Az orosz vámhatóság honlapján található statisztikai összesítése szerint az amerikai termékek orosz importja 17 milliárd dollárt tett ki január-novemberben, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Az orosz export 10 milliárd dollárt tett ki, ez a 2013-as azonos időszakhoz képest 3,2 százalékos csökkenés. Az orosz-amerikai kereskedelmi forgalom így 1,9 milliárd dollárral, 7,5 százalékkal nőtt 2014 első tizenegy hónapjában a 2013 azonos időszakához viszonyítva.
Eközben az Európai Unió 28 tagállamából származó orosz import 10,1 százalékkal esett vissza. Értéke 109 milliárd dollár volt 2014 január-novemberben. Jelentősen, 6 százalékkal csökkent az orosz export is, amely 241,3 milliárd dollárt volt. Ezek eredőjeként a kereskedelmi forgalom 27,6 milliárd dollárral, mintegy 7,3 százalékkal csökkent 2014 első tizenegy hónapjában a 2013 azonos időszakához viszonyítva Oroszország és az EU tagállamai között.



Szerző
Frissítve: 2015.01.26. 21:12

A bő termés árcsökkenést hozott

Kiemelkedő volt tavalyi a búza és a kukorica termés - ez jó hír az állattartóknak. Ugyanakkor átlagosan 19 százalékkal lettek olcsóbbak a magyar gabonafélék 2013 decembere és 2014 decembere között a Magro.hu mezőgazdasági piactéren - ez rossz hír a termelőknek.

Az őszi betakarítású növények közül kukoricából csaknem 9,2 millió tonnát tároltak be a múlt évben, 34,7 százalékkal többet az előző évinél. A termésátlag elérte a hektáronkénti 7,74 tonnát. Búzából 3,5 százalékkal többet, 5,2 millió tonnát takarítottak be, a termésátlag 4,71 tonna volt - derült ki as KSH friss adataiból.

Tavaly a megtermett gabonamennyiség mintegy harmadát tette csak ki a malmi minőségű búza, ezért ez tartotta az árát. A malmi búza tonnájáért 50, a takarmánybúzáért 45, a kukoricáért 40 ezer forintot kínálnak a kereskedők.

Hiába azonban az olcsóbb takarmány, mert az állomány 70-80 százaléka olyan agrártársaságoknál található, amelyeket súlyosan érint az a kormánydöntés, hogy az 1200 hektár fölötti területalapú támogatásokat elvonják. Az orosz embargó miatt az unióban a hús felvásárlási árak is csökkentek a felhalmozódó készletek miatt. Korábban az élő sertés kilójáért több mint 400 forintot kaptak a gazdák, jelenleg azonban átlagosan 360 forintra számíthatnak, miközben legalább 380 forintos kilónkénti árnál lenne gazdaságos a termelés. Elmaradnak fejlesztések és várhatóan idén is jó néhány gazdaság megy csődbe. Sertéstartók szerint így nehezen képzelhető el, hogy megvalósulhat az a kormányzati szándék, hogy megkétszerezzék a jelenlegi 3 milliós sertés állományt.

A tejtermelők is örülnek az olcsóbb áraknak, sokkal kevésbé azonban az uniós tejkvóta áprilisi eltörlésének. A területalapú támogatás részleges elvonása és a várható tejáradat szintén válságos helyzetet teremthet az ágazatban. A nagy uniós tejtermelő országok, ellentétben Magyarországgal, idejekorán fölkészültek a kvóta eltörlésére és alaposan kibővítették és korszerűsítették a tejgazdaságokat.

Szerző