Szegfű is, rózsa is kell a szocialistáknak

Nem változott meg az MSZP logója - nyugtatott meg sajtófőnökén keresztül - tegnap a párt elnöke. Tóbiás József azt üzente, "az elmúlt 25 évben a szegfű volt a magyar baloldal szimbóluma, és ez a következő 25 évben is így lesz. Nem véletlen, amit október 12-én mondtunk: 'Létezik baloldal, úgy hívják MSZP!' A sárga rózsa ugyanakkor az orbáni totális állam, a rendszer elutasításának jelképe pártállástól függetlenül. Annak a harcnak, amit a korrupcióba süllyedt kétharmad lebontásáért indítottunk."

A pártelnök magyarázata tegnap a szocialisták Facebook-oldalára is kikerült, miután az oldal profilképe egy hatalmas virágra változott, a gyengébbek kedvéért a felirattal: "sárga rózsa". A szocialisták hivatalos Facebook-oldalára tegnap már korábban is egy fotó került ki, amelyen a szegfűs logó fölé egy sárga rózsát illesztettek. A képet megkeresésünk előtt vélhetően kevesen látták, így fordulhatott elő, hogy a vezető MSZP-sek oldalán tegnap még nem szerepelt az új szimbólum. Csak Tóbiásén, aki a közösségi portálon múlt pénteken hirdette meg új mozgalmát az orbáni totális állam ellen. "Legyen a sárga rózsa a szimbóluma annak a harcnak, amit a korrupcióba süllyedt kétharmad lebontásáért indítottunk! Tartson velünk Ön is pártállásától és világnézetétől függetlenül, mert ez Magyarország érdeke, a jövőnk záloga! Nem hiszünk többé a hazug szónak!" - fogalmazott akkor a pártelnök. A váltást felfedező Index vezető MSZP-s politikusokat is megkérdezett, akik csak a portáltól értesültek a sárgarózsa-akcióról.

Ha nem is sárga rózsával, de a Fidesz-kormány ellen vasárnap, s hétfőn is tiltakozásokra készülnek civilek. "Tavasz jön - Orbán megy! Tüntetés az európai Magyarországért" - hirdetik a Facebookon a február elsejei demonstrációt, amelyet az Angela Merkel budapesti látogatása előtti délutánra időzítenek. Délután 16 órára a Kossuth térre várják a szervezők azokat, akik meg akarják mutatni a német kancellárnak, hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal. Február 2-án pedig 14 órakor a MostMi! várja a tüntetőket a Magyar Rádió épülete elé, Merkel ugyanis a Pollack Mihály téren, az Andrássy Gyula Egyetemen tart aznap előadást.

Szerző

Pedagógusok: elnyúló sztrájktárgyalás

Érdemben nem közeledett a tanárok és a szaktárca álláspontja, csupán abban sikerült megállapodni, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szakértői tovább egyeztetnek az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi). 

A tanári érdekképviselet szerint ugyanis jelentős mértékben megnövekedett a tanárok munkaterhelése a köznevelési törvény 2011-es életbe lépés óta, ezért szeretnék, ha reprezentatív felmérés készülne a pedagógusok leterheltségéről, s az eredmény ismeretében újraszabályoznák a munkabeosztást és a munkarendet. Ez sztrájkköveteléseik egyik pontja, amelyről az érdekképviselet delegációja tegnap tárgyalt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárral. A kormányzat a helyzetet másként látja, mint a szakszervezet, ezért a tárgyalófelek abban egyeztek meg, hogy szakértőik további egyeztetését követően beszélnek ismét a témáról, majd egy mindkettőjük számára elfogadható közvélemény-kutató céget kérnek fel a feladatra. A pedagógusok munkaterheit 2010-ben a Tárki vizsgálta, akkor is a PDSZ kezdeményezésére, az akkori kabinet megbízásából. E mérés eredménye szerint átlagosan 51 órát dolgoztak a tanárok, noha akkor még 22 volt az iskolában töltendő kötelező óraszám, ami azóta 32-re emelkedett. A hivatalos munkahét akkor is 40 óra volt, ám a felmérés alapján ennél lényegesen többet dolgoztak a pedagógusok.

A PDSZ sztrájkköveteléseiről kezdődött tárgyalássorozat március 6-ig tart, s nemcsak a munkaterhekről lesz szó. A szakszervezet szeretné, ha a pedagógusbéreket továbbra is a minimálbérhez igazítanák, ha az oktató-, nevelőmunkát segítő, ám nem pedagógus dolgozók fizetését 50 százalékkal megemelnék. Szorgalmazzák azt is, hogy szabályozzák az intézményvezetők jogkörét, és ne csak felelősségük legyen, hanem kapják vissza gazdálkodói és munkáltatói jogaikat. Követelik, hogy a szakmunkásképzésben növekedjen a közismereti tárgyak óraszáma, és szeretnék elérni, hogy a tárca garantálja: a jövőben sem adminisztratív, sem jogi akadályt nem gördít az érettségihez jutás elé.

Szerző

Frusztrált a csendes nemzedék

Publikálás dátuma
2015.01.27. 06:03
A gyerekek itt még mosolyognak, ám pár évvel idősebben már a jövő bizonytalansága és a kilátástalanság nyomasztja őket FOTÓ: VAJ
A magyar ifjúság szinte mindig az anyagi boldogulással kapcsolatos problémákat említette elsőként, ám "2008-hoz képest 2012-ben a kevésbé konkrét, bizonytalanságot, frusztrációt jelző problémák említése tovább erősödött" - állapította meg Magyar Ifjúság 2012 című felmérés, melynek harmadik, az országot régiónként is vizsgáló tanulmánykötetéből is kitűnik a korosztályt nagy mértékben nyomasztó céltalanság, munkanélküliség, pénztelenség - tehát a létbizonytalanság.

Régiónként, sőt, egyes esetekben már megyénként is lényeges különbségek figyelhetőek meg a magyarországi 15-29 éves korosztály élethelyzetét, életmódját és problémáit tekintve - így lehet összegezni a Harmadrészt - Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötet legfőbb megállapítását. A 2012-ben végzett felmérés eredményeit elemző könyvet tegnap mutattak be, ám a negyedik magyarországi "nagymintás" - nyolcezer fő részvételével készült - ifjúságkutatás legfontosabb eredményeiről még 2012-ben készült egy gyorsjelentés, az egy évvel később, 2013 őszén pedig publikálták is a felmérés részleteit tartalmazó, első tanulmánykötetet, amelyben már mélyebb, értelmezőbb elemzések is napvilágra kerültek. A tavaly megjelent második kötetben a szerzők már létező tudományos hipotéziseket igazolhattak vagy cáfolhattak meg, a most bemutatott harmadik - és egyben utolsó - kötet pedig az ország régióira lebontott értékeléseket tartalmaz.

Nagy Ádám, a kötet egyik szerzője és szerkesztője tegnap elmondta: a kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi ifjúság jelenlegi helyzetéről, vizsgálva többek között a 15-29 évesek életminőségét, elégedettségét, boldogulását az oktatás majd a munka világában, valamint médiafogyasztását, civil és közéleti aktivitását. Székely Levente kutatásvezető a regionális elemzések megállapításainak ismertetése előtt elmondta, hogy az eredmények fényében egy "csendességet mutató nemzedék" képe rajzolódik ki, éppen ezért a kutatók "új csendes generációnak" nevezik a vizsgált korosztályt. Székely szerint ezek a fiatalok nem akarnak radikális változást, elfogadják szüleik életeszményét, ugyanakkor fokozottan jellemzi őket a bizonytalanság és az elkötelezettség hiánya

"A fiatalok nehezen találnak kapaszkodókat, éppen ezért sokan úgymond "rendpártiak", látni akarják, hogy a világnak rendje van" - fogalmazott Székely. Talán éppen ebből is adódik egy másik, a fiatalokra leginkább jellemző állapot: a passzivitás, amely a magyar ifjúság életének több színterén is megjelenik. Szembetűnő például a civil aktivitás hiánya: sokan visszahúzódnak a közösségi tevékenységektől, amit jól mutat, hogy a fiatalok többsége nem tagja semmilyen szervezetnek sem, valamint a különböző szervezetek - úgymint diákszervezet, sportklub, hagyományőrző vagy művészeti csoport - rendezvényein sem nagyon vesznek részt a 15-29 évesek. Politikai téren még erősebb a passzivitás, ami főleg a politikából való kiábrándultságnak köszönhető (lásd keretes írásunkat - a szerk.).

Szabadidejük nagyobb részét ebből kifolyólag nem közösségi eseményeken, hanem otthonukban vagy barátaiknál töltik el, ugyanakkor a fiatalok egynegyede barátok nélkül él - állapította meg a kutatás. Kiderült az is, hogy legalább ennyien (a mintában szereplők 23 százaléka) valószínűnek tartja, hogy néhány éven belül külföldre megy dolgozni, további 10 százalékuk pedig külföldi továbbtanulást tervez. "A munkától és tanulástól független migrációt minden ötödik megkérdezett (19 százalék) tartja valószínűnek" - olvasható a kötetben. A kutatók a fiatalok hazai problémáira is kíváncsiak voltak; nem csupán a mostani, de az elmúlt évek felméréseinek eredményeiből is világosan kitűnik, hogy a magyar ifjúság szinte mindig az anyagi boldogulással kapcsolatos problémákat sorolta az első helyekre - ilyen a munkanélküliség, a pénztelenség vagy a létbizonytalanság (lásd táblázatunkat - a szerk.). "2008-hoz képest 2012-ben a kevésbé konkrét, bizonytalanságot, frusztrációt jelző problémák említése tovább erősödött" - írták a kutatók.

A megkérdezettek legnagyobb része (27 százalékuk) közép-magyarországi, 15 százalékuk budapesti lakhellyel rendelkezett, ez eredmények fényében pedig Székely úgy foglalta össze: a közép-magyarországi fiatalok általában véve - gazdaságilag és társadalmi szempontból is - jobb helyzetben vannak az ország más régióiban lakó kortársaikhoz képest, ennek ellenére elmondható, hogy náluk mégis magasabb az országos adatokhoz viszonyított frusztráció és bizonytalanság mértéke - amely a családtervezéstől a vállalkozás alapításáig szinte minden területre kiterjed, éppen ezért mélyebb, strukturális problémára utal. Ugyanakkor például az észak-alföldi régióban a falusi fiatalok helyzete több lényeges szempont szerint is jóval kedvezőtlenebb, mint a városban és a megyeszékhelyeken élő társaiké. ezekben a régiókban ugyanis nagyon jelentősek a kulturális, szabadidős rendezvényeken való részvétel és a számítógép használatának egyenlőtlenségei.

Az észak-alföldi fiatalok például érzékelik is kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetüket, és ez passzivitásukban, kiábrándultságukban is megjelenik - írták. Ezzel szemben a nyugat-dunántúli régió gazdasági adatai az országos átlag felettiek, Székely szerint ezeken a területeken mind a gazdasági, mind a kulturális és a társadalmi tőke szempontjából is kedvezőbb helyzetben vannak a fiatalok. A kutatás rámutatott: országosan itt a legmagasabb a német nyelven beszélő fiatalok aránya, továbbá nagyon magas a már munkaerőpiacon dolgozók száma, akik között, az országos átlaghoz képest, magasabb a bejelentett munkaszerződéssel dolgozók aránya is. A korai munkakezdés és karrierépítés azonban a családalapítás rovására megy: itt a legkisebb a pár- és élettársi kapcsolatban élők aránya, valamint itt vállalnak a legkésőbb (30 éves koruk körül) gyereket a fiatalok. Ezzel együtt a közép-dunántúli férfiak esetében is az első házasságkötés átlagéletkora már 2007 óta 30 év fölé emelkedett, és azóta is folyamatosan emelkedik, de a nőknél is meghaladja a 30 évet.

Az oktatással, nyelvtanulással kapcsolatban figyelemfelkeltő, hogy az észak-magyarországi régióban a megyeszékhelyeken élőknek kisebb része tanul, mint a városokban és községekben élő kortársaik. A kutatók megállapításai szerint ebben a régióban igen nagy különbségek vannak az egyes megyék között. Például míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17 százalékponttal, és Nógrád megyében csaknem 40 százalékponttal marad el az idegennyelv-tudással rendelkező fiatalok aránya az országos átlagtól, addig Heves megyében ez az arány országos átlag feletti. Kiderült az is: az Észak-Magyarországon élő fiatalok a legalacsonyabb a "kockázati magatartás", itt elsöprő mértékben utasítják el a cigarettát, de országosan Nógrád megyében a legalacsonyabb a droghasználat és az alkoholfogyasztás is. Ugyanakkor az iskolázási nehézségek miatt a régió fiataljai egzisztenciális szempontból fokozottan nehéz helyzetben vannak: "a rossz képzettség egyenes következménye, hogy a fiatalok kisebb része dolgozik az országos arányokhoz képest, és nagyobb részük tapasztalja meg a munkanélküliség helyzetét."

A cikk folytatódik, kérjük lapozzon!

Szerző