A konkrét helyzettől függ, hogy a média felületein ki kell-e takarni a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát - röviden így foglalta össze a Kúria friss jogegységi döntését Simonné Gombos Katalin. A Kúria polgári kollégiumának szóvivője a meghirdetetthez képest két órás csúszással ismertette a határozatot, amely ennél több támpontot nem adott a hatósági személyek sajtómegjelenéséről szóló rég-új jogvitához.
Azután, hogy tavaly szeptemberben az Alkotmánybíróság (Ab) - az Index hírportál kezdeményezésére indult ügyben - kimondta, ha nem öncélúan történik, akkor egy rendőri intézkedésről készült felvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, és nem kell kitakarni az munkájukat végzők arcát, a sajtómunkások reménykedni kezdtek, hiszen sok rendőr indított és nyert is pert amiatt, hogy a médiában közölt képeken felismerhetők voltak. Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről közölt ilyen képeket, amiért a Fővárosi Ítélőtábla a portált perlő rendőrnek igazat adva kártérítésre kötelezte őket, és a fotókat is el kellett tüntetniük oldalukról. Az Index és az Eötvös Károly Intézet ekkor fordult az Ab-hoz, amely megsemmisítette a tábla ítéletét, ám felhívta a figyelmet arra, a jogi helyzet zavaros, hiszen határozata ellentmond a Kúria egy korábbi jogegységi döntésének.
Most a Kúria ugyan megsemmisített a rendőrök belegyezését előíró 2012-es jogegységi határozatot, a szóvivő szerint mégsem egyértelmű a helyzet: a közfeladatot ellátó személyek szerepeltetése, mint mondta, "attól függ, milyen a szituáció". Például egy tömegtüntetésen nem kell bajlódnia a fotósoknak a rendőri engedélyek megszerzésével, de - tette hozzá - pusztán attól, hogy az amúgy szolgálatot teljesítő rendőr "kilép az utcára", "még nem lesz közszereplő". A sajtónak eszerint a közérdek és a rendőr magánérdeke közötti különbséget kell mérlegelnie. A Kúria szóvivője egyébként azt is jelezte, "nem biztos abban", hogy a mostani helyzet végleges, és a későbbiekben, akár egy másik jogegységi határozattal feloldható a bizonytalanság, de - tette hozzá - meg kell várni, hogyan értelmezi majd a helyzetet a bírói gyakorlat.
"A világ civilizált részében sehol nem a sajtó feladata a rendőr inkognitójának megőrzése. Ha olyan feladatot teljesít a rendőr, amelyben fontos az álcázás, akkor saját maga takarja el az arcát" - hívta fel lapunk a figyelmét Hack Péter. Az ELTE büntető-eljárásjogi tanszékének docense szerint ez Magyarországon is működik, hiszen a büntetés végrehajtási-őrök, a kommandósok, vagy a terrorelhárítók sem mutatkoznak kámzsa nélkül. De közben "akárhová kapcsol a magyar tévénéző", lásson német, angol, amerikai, dél-amerikai vagy akár japán adást, látni fogja a munkájukat végző rendőrök arcát - emlékeztetett.
A jogász szerint tehát egyértelmű és világos helyzet, a rendőr arcát csak abban az esetben nem láthatjuk, ha kiszolgáltatott helyzetben van, mert az emberi méltóságáról van szó. "A valódi probléma 2006 óta az, ha a rendőrt sehogyan, sem az arca, sem az azonosítója alapján nem lehet felismerni" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar jogalkotás évek óta zsákutcában van ebben a kérdésben, és a "civilvédő" helyett a egy teljesen értelmetlen "rendőrvédő" álláspontot képvisel. Annak ellenére, hogy a rendőrök ugyanolyan közhatalmat gyakorló személyek, mint például a bírák, akik viszont mutathatók a tárgyalásokon.
