Ön tudja, mi az a KAF?

Publikálás dátuma
2015.01.27. 13:10
Fotó: Népszava
A kormány múlt szerdai ülésén arról döntött, hogy független központi adatgazda jöjjön létre a közműszektorban és ezért létrehozta a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt.-t (KAF) - tudatta a Miniszterelnökség.

A központi adatgazdálkodó társaság megalakítása hozzájárul az energiaellátás biztonságának és hatékonyságának javításához, miközben választ ad a hazai közműszektor egyik évtizedes problémájára - indokolta a lépést közleményében a Miniszterelnökség. 

A társaságot 100 millió forintos alaptőkével és a 2,9 milliárd forint tőketartalékkal február 28-ig kell megalapítani. A KAF tulajdonosi jogait a Miniszterelnökséghez tartozó Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. A társaság feletti szakmai felügyeletet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal látja el. A KAF a földgázpiacon kezdi meg tevékenységét, működési feltételeinek megteremtése maga után vonja a vonatkozó ágazati szabályozás módosítását.

A KAF feladata, hogy az ágazati szereplők összehangolatlan, kevésbé átlátható mérési és elszámolási tevékenységét átláthatóbbá, egyszerűbbé és egységessé tegye. A KAF állami szereplőként napi szintű, pontos adatcserén keresztül szolgáltat majd megbízható műszaki és fogyasztási információkat a közműszektor aktuális működéséről az összes piaci szereplőnek.

A KAF által kínált szolgáltatást a piac szereplőinek jelenleg a rendszerüzemeltetők végzik. A változás nyomán az ilyen típusú feladatokat nem eltérő üzleti érdekek alapján működő magánvállalkozások, hanem egy megkülönböztetésmentesen eljáró, független állami intézmény végzi majd el. Ez a tiszta piaci versenyhelyzet érdekében tett fontos lépés - olvasható a közleményben.

Az új független állami intézmény egyúttal hozzájárul a fogyasztási igények, a rendelkezésre álló energiakészletek és az elosztóhálózati kihasználtság hatékonyabb összehangolásához. Így ennek köszönhetően csökken a közműszolgáltatásban résztvevők pénzügyi kockázati kitettsége, javul a hálózatfejlesztések tervezhetősége, ami hosszabb távon együtt járhat a nem lakossági ügyfelek által fizetett rendszerhasználati tarifák mérséklődésével - olvasható a közleményben.

Szerző

Újabb kórházban rendeltek el látogatási tilalmat

Publikálás dátuma
2015.01.27. 13:01
A látogatási tilalomra figyelmeztető felirat Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey L
Az influenzajárvány miatt újabb egészségügyi intézmények vezetettek be látogatási tilalmat - tájékoztatott az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a honlapján kedden.

Nem lehet a betegeket felkeresni a Debreceni Egyetem Klinikai Központ transzplantációs és onkohaematológiai, valamint intenzív osztályán és szintén látogatási tilalom van érvényben a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet valamennyi fekvőbetegosztályán. Továbbra sem lehet a betegeket látogatni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermek-egészségügyi Központ szülészet-nőgyógyászati osztályán, a váci Jávorszky Ödön Kórház minden osztályán és a tapolcai Deák Jenő Kórház ápolási osztályán.

Szintén megtiltották a betegek látogatását a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ több osztályán, Fejér megye összes kórházában, Nógrádban a balassagyarmati Kenessey Albert kórház gyermekgyógyászati, a szülészeti-nőgyógyászati és az infektológiai osztályán, valamint újszülött részlegén, továbbá a dombóvári Szent Lukács kórház kardiológiai rehabilitációs osztályán és a szekszárdi Balassa János kórház szülészeti-gyermekágyas osztályán, valamint újszülött részlegén.

Szerző

MSZP: a kormány ne okozzon káoszt az egészségügyben!

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy az egészségügy átalakítását ne úgy vezényelje le, mint az oktatás átalakítását vagy az útdíj bevezetését, ugyanis mindkettőből káosz lett - közölte az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Korózs Lajos elmondta, arra biztatják a 106 egyéni körzetből a parlamentbe került képviselőt, a következő hetekben kezdeményezzenek konzultációt a kormánnyal arról, hogy választókerületükben melyek azok az egészségügyi intézmények, amelyeket érinteni fognak az átalakítások. Ha a bevándorlásról lehet vitanapot tartani, akkor az egészségügyről mindenképpen kell vitanapot tartani az Országgyűlésben - tette hozzá.  Azt is kezdeményezte, hogy szakmai szervezetek delegáljanak tagokat a megyei egészségügyi egyeztető bizottságokba, amelyeknek a kórházigazgatók mellett a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) képviselői is tagjai. 

Korábban, január 22-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy megkezdték munkájukat az egyeztető bizottságok, amelyek feladata áttekinteni az adott megye/térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteit. Korózs Lajos szerint az Orbán-kormány 2010 óta ígéri az egészségügy megmentését, az elmúlt években mégis mintegy 400 milliárd forintot vont ki a területről. Ennek következtében - folytatta - mára kivárhatatlanok lettek a várólisták, a kórházak soha nem látott adósságot görgetnek maguk előtt, a betegek fagyoskodnak a kórtermekben, az orvosok és a szakápolók pedig tucatjával hagyják el az országot.

Az ellenzéki politikus azt is tudakolta, hogy hol tart a várólisták csökkentése. Mi a helyzet az egészségügyi dolgozóknak beígért béremeléssel? - kérdezte, megjegyezve, remélik, hogy nem az elbocsátásra váró nyolc-tízezer ember munkabéréből tervezik az emelést. A bizottsági alelnök értékelése szerint az átalakítások újabb államosítást jelentenek. Hangsúlyozta, átalakításokra égető szükség lenne "a brutálisan alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben", az MSZP is úgy látja, hozzá kell nyúlni a rendszerhez, és támogat minden ésszerű javaslatot.

Korózs Lajos elmondta, az átalakítás részleteiről alig lehet tudni valamit, így azt sem, hogy most mi készül, reform vagy kórházbezárás. A Népszabadság hétfőn azt közölte, hogy értesülései szerint nyolc-tízezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi kapacitások újraosztásának eredményeként. A tervezett átalakítás a lap szerint részlegek, telephelyek, osztályok megszűnésével járhat, az elbocsátás érinthet műszaki és adminisztrációs dolgozókat, kisebb mértékben ápolókat és orvosokat is. Zombor Gábor, az Emmi egészségügyi államtitkára cáfolta ezt. Azt mondta, az a feladatuk, hogy a kórházak évtizedek óta fennálló és gyarapodó adóssága érdemben csökkenjen, erre vonatkozóan tárgyalnak most az intézményvezetőkkel, áttekintve a teljes kórházi struktúrát. Hangsúlyozta, még semmilyen konkrét javaslat nincs arra vonatkozóan, hogy a struktúra hogyan változzon. A kórházak vezetőinek is javaslatokat kell tennie, a cél egy igazságosabb rendszer és az intézményi eladósodottság csökkenése.

Fidesz: a betegeken egyedül a Gyurcsány-kormány spórolt
A betegeken egyedül a Gyurcsány-kormány spórolt, amelyben Korózs Lajos szociális államtitkár volt - reagált a Fidesz parlamenti frakciója kedden a szocialista politikusnak az egészségügy átalakításával foglalkozó sajtótájékoztatójára.
A közleményében a kormánypárt azt írta: a szocialisták tönkretették és fizetőssé akarták tenni az egészségügyet, vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek volna a betegekkel. Több mint 600 milliárd forintot pumpáltak ki az egészségügyből, eladósították és leamortizálták a kórházakat, utcára tettek és külföldre üldöztek több ezer egészségügyi dolgozót. Veszélybe sodorták a betegellátást és üzletelni akartak a betegeken - sorolták.
Hangsúlyozták: a kormányváltás óta az egészségügy minden segítséget megkap a talpra álláshoz, 400 milliárd forint értékben indultak egészségügyi beruházások, sorra újulnak meg a kórházak és a rendelőintézetek. Megindult a kórházak adósságrendezése és az egészségügyi dolgozók béremelése, idén megerősítik az egészségügyi alapellátást és a háziorvosi praxisok működését is. 

 

Szerző
Frissítve: 2015.01.27. 13:43