A holokauszt áldozataira emlékeztek

Az auschwitzi évforduló napján világszerte megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. A Nemzetközi Holokauszt Emléknapon az Európai Unió is tiszteletét rótta az áldozatok előtt, felszólalt Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője és Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja is. Izrael budapesti nagykövete szerint össze kell fogni az antiszemitizmus ellen, Francois Hollande francia államfő pedig úgy fogalmazott: Franciaország a zsidók hazája. Milos Zeman cseh államfő az évforduló alkalmából tartott beszédében a megemlékezésen túl az Iszlám Állam elleni fegyveres akcióra hívta fel a figyelmet.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője a történelemben példátlan bűnnek nevezte a soát, amelynek során hatmillió zsidót és több millió további ártatlant, romákat, politikai és hadifoglyokat, melegeket gyilkoltak meg a náci haláltáborokban.

A főképviselő szerint az idei emléknapot különlegessé teszi az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 70. évfordulója. "Sosem szabad megfeledkeznünk azokról, akik szenvedtek és odavesztek a holokauszt során" - emelte ki közleményében az olasz politikus, aki szerint a fájdalmas emlékeket hordozó túlélők mindennapi küzdelmére is emlékezni kell.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos az egyik népszerű közösségi oldalon közzétett üzenetben emlékezett. "Emlékezzünk, és soha ne feledjük az áldozatokat" - írta mikroblogján a magyar biztos.

Cecilia Malmström kereskedelmi biztos hasonló módját választotta a nyilvános emlékezésnek. A svéd politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy azért is fontos az emlékezés, mert az antiszemitizmus ismét erősödik Európában.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mindössze négy szót tett közzé az interneten: "We must never forget", vagyis "sosem szabad felednünk".

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy az "emlékeket életben kell tartani. Túl sokan hagyták nőni a gyűlöletet. Túl sokan fordították el a fejüket. Túl sokan hallgattak. Nem engedhetjük, hogy ez megismétlődjön" - szögezte le a német szociáldemokrata politikus.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke azt az üzenetet adta ki, hogy 70 évvel Auschwitz-Birkenau felszabadulása után ideje emlékezni az áldozatokra, s folytatni a nyitott, biztonságos és befogadó Európa építését.

Francois Hollande francia államfő úgy fogalmazott, hogy Franciaország a zsidók hazája a párizsi Soá Emlékalapítványban rendezett megemlékezésen. A mintegy száz holokauszttúlélő, valamint a kormány és az ellenzék több tagja előtt elmondott beszédében az elnök "évek óta elviselhetetlen realitásnak" nevezte, hogy az antiszemita cselekmények száma emelkedik Franciaországban. Elismerte, hogy az antiszemitizmus "csapása" miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gondolkodik. "Önöknek, zsidó vallású franciáknak itt a helyük. Franciaország az önök hazája" - fogalmazott Hollande. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a kormány februárban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére. Azt is jelezte, hogy a január eleji párizsi terrortámadásokat követően - amelynek során egy zsidó élelmiszerboltban egy terrorista négy zsidó túszát megölte - a kormány megerősítette a zsinagógák, a zsidó üzletek, iskolák, kulturális intézmények védelmét.

Joachim Gauck német államfő szerint Auschwitz nélkül nincs német önazonosság, emlékének megőrzése ezért Németország valamennyi polgárának közös ügye, származástól függetlenül. Gauck szerint Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Németországban él, és tanulnia kell belőle.

A "holokauszt mint emberiesség elleni bűncselekmény - ez a megközelítés érvényes a bevándorlók számára is, akik nem vagy még nem érzik magukat németnek" - mondta a szövetségi elnök. Ez nem mindig könnyű, nem mindig természetes, hiszen vannak, akik olyan országból érkeznek, ahol bevett az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölet - tette hozzá Joachim Gauck.

Milos Zeman cseh államfő az Iszlám Állam és általában a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt nemzetközi fegyveres fellépésre szólított fel. A cseh államfő szerint a világot ma egy "szuperholokauszt" veszélye fenyegeti, elsősorban az Iszlám Állam részéről, amely több százmillió áldozattal járhatna. Súlyos ára lenne annak, ha a mai politikai elitek úgy meghátrálnának a terrorizmus előtt, ahogyan azt tették a múlt század harmincas éveiben Hitler esetében. "A mai Iszlám Kalifátus jellege hasonló, mint a náci Németországé volt a múlt század harmincas éveinek elején" - mutatott rá Zeman. Úgy vélte, hogy a világ akkoriban alábecsülte a Hitler vezette náci Németországot, s ma ugyanezt teszi az Iszlám Állammal is.

Az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) által szervezett Let My People Live! (Engedjétek élni a népemet!) elnevezésű kétnapos prágai fórum résztvevői délután Terezínbe látogatnak, ahol a volt második világháborús koncentrációs táborban megemlékeznek a világégés áldozatairól. A kegyeleti aktuson a holokauszt mintegy 90 csehországi túlélője is részt vesz. A kétnapos prágai fórum legfőbb célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az antiszemitizmus, a szélsőségesség veszélyére, és megoldásokat keressen a vallási intoleranciával összefüggő legégetőbb problémákra. A kétnapos rendezvényen államfők, parlamenti elnökök, közéleti és kulturális személyiségek, összesen több mint 500 ember vesz részt. Magyarországot Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya képviseli a fórumon.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök a megemlékezésen részt vevő több mint háromszáz túlélő előtt a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni.

"A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat" - fogalmazott, és leszögezte, hogy "Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében".

Komorowski hozzátette, hogy "hálával, tisztelettel gondolunk ma" az auschwitz-birkenaui tábort felszabadító Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonáira.

Roman Kent túlélő: Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával.

Felidézve auschwitzi emlékeit, Roman Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük "a szürke füstben, a halálban egyesült". "Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?" - kérdezte.

Az ünnepségen – amelyet a "Hallgasd meg a túlélők szavát" mottóval rendeztek meg - mintegy száz túlélő volt jelen, unokáik, dédunokáik kíséretében. Hárman közülük "tanúvallomást" tettek, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta - figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, "megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra".

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke: "A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók"

Ronald S. Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin.
"Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk" - folytatta Lauder. "Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból" - hangsúlyozta.

Orbán a nemzet tragédiájáról

A zsidóság első világháborúban hozott áldozatai nélkül aligha sikerült volna megvédeni a hazát - mondta Orbán Viktor hétfőn a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. A miniszterelnök szerint abban, hogy "nemzetünkből nem veszik ki az életerő" és, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni komoly szerepe van a magyar zsidó közösség 1914-15-ben tanúsított hősies magatartásának az ország területének védelméért. Erkölcsi kötelességnek nevezte az első világháborús katonasírok felkutatását és bejelentette egy olyan adattár létrehozását, amely "megőrzi az elesett katonáink nevét".

Holokauszt-korabeli hegedűket újít fel egy tel-avivi mester

Amnon Weinstein az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján beszélt munkájáról a BBC-nek. A vidoriportban felidézte, hogy a hegedűt a nácik a zsidók megtévesztésére is felhasználták. "Beszámolók szerint a haláltáborokba érkező vonatokból kiszállókat olykor hegedűzene fogadta, ami megnyugtatta őket arról, hogy itt semmi rossz nem történhet. Aztán 50 méterrel arrébb ott volt a gázkamra". Amnon Weinstein elmondta: a háború után sok zsidó utazott el az egykori koncentrációs táborokhoz, hogy segítse a túlélőket. "Az egykori auschwitzi fogolyzenekar egyik tagja eladásra kínálta fel hegedűjét, mert éhezett, szüksége volt a pénzre; egy jószándékú zsidó a hangszer értékének ötvenszeresét fizette ki neki, később Izraelbe hozta a hegedűt, és nekem adta" - emlékezett vissza a gyűjteményébe tartozó egyik hangszer történetére.Egy másik hegedű Washingtonból került hozzá, egy ortodox zsidó kereskedőn és egy hegedűkészítőn keresztül. "Először el akarták égetni a hangszert, amikor felfedezték, hogy belső oldalára az 1936-os évszám, a "Heil Hitler" felirat és egy horogkereszt van felrajzolva. "Azután hallottak a Violins of Hope (A remény hegedűi) projektről, és nekem ajándékozták ezt a hangszert, amely valószínűleg egy amatőr náci hegedűkészítő kezéből származik".

A táborban készült műalkotásokat állít ki az emlékmúzeum

Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban vagy a túlélők által később készített több mint 2 ezer műalkotást, rajzokat, szobrokat állítanak ki a helyi emlékmúzeumban.

Franciszek Jazwiecki lengyel művész politikai fogolyként került Auschwitzba, ahol rabtársairól több mint 100 portrérajzot készített; 1946-os halála után családja az emlékmúzeumnak adományozta a képeket.

Agnieszka Sieradzka, az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum művészettörténésze a foglyok szemeit emelte ki a portrékon, amelyek szerinte mind egyfajta tehetetlenséget sugároznak. Úgy vélte, a rabok a szigorú, kínzást vagy akár halálbüntetést kilátásba helyező tiltás ellenére azért készítettek vagy kértek portrékat, mert a vágy, hogy az uniformisok mögött saját arcuk legyen, nagyon erős volt bennük.

Sieradzka szerint Jazwiecki tudatában volt annak, hogy képei egykor fontos történelmi forrásokká válhatnak, ezért is tüntette fel majd' minden képen az illető rabnyilvántartási számát.

Nem a kép volt a művészeti önkifejezés egyetlen formája a táborokban: a foglyok szobrokat is készítettek például, kenyérből vagy épp a fogkeféikből. "A művészet menekülés volt a tábor szörnyű realitásából egy másik, jobb világba. A rabok így legalább részben képesek voltak megmenteni az emberi méltóságukat" - magyarázta Agnieszka Sieradzka a CNN hírtelevíziónak.

A tehetséges foglyok képességeit az SS-tisztek is kihasználták magáncéljaikra: portrékat, tájképeket, üdvözlő kártyákat, német legendák illusztrációit készíttették el velük. Az alkotásokat hazaküldték a családjaiknak, vagy kiállították a tábor saját galériájában, a Lagermuseumban az érkező raboktól elkobzott műtárgyak mellé.