„Hogy mi a véleményem arról, hogy Kyrgios megnyerheti-e a tornát? Nos, szerintem nem, mert hiába áll mögötte szinte egész Ausztrália, a fontos pontokat sosem a közönségnek kell beütnie.” A fentieket Andy Murray nyilatkozta még a hazai tinisztár, Nick Kyrgios elleni negyeddöntője előtt. Noha az ausztrál közönség űzte-hajtotta kedvencét, az hamar bebizonyosodott, hogy Kyrgios – egyelőre – képtelen átlépni a negyeddöntő kapuját egy Grand Slam-tornán.
Pedig mindent megtett, amit csak tudott: hatalmasakat szervált, mind tenyeressel, mind pedig fonákkal igyekezett mozgatni az ellenfelet, a hálónál jó százalékban nyerte a poénokat. És ennek ellenére mire feleszmélt, már kétszettes hátrányban volt. Ekkor még reménykedhetett a lelátó népe, hiszen az ausztrál teniszező a nyolcaddöntőben is ilyen hátrányból állt fel, majd jutott tovább, ám az hamar kiderült, hogy Murray és Andreas Seppi azért nem egy kávéház…
A görög és malajziai szülőtől származó canberrai a harmadik szett közepéig tartotta magában és a közönségében a reményt, ám onnantól kezdve Murray volt az úr a pályán, és végül három játszmában legyőzte Kyrgiost.
A kétszeres GS-bajnok skótnak szüksége is lesz a remek formájára, ha negyedszer is döntőbe szeretne jutni, ugyanis a legjobb négy között az eddig szettet sem veszítő Tomás Berdych vár rá. Ugyanis a cseh klasszis előzetes nyilatkozatának megfelelően nem a múlttal törődött Rafael Nadal ellen – a legutóbbi 17 meccsét elveszítette a spanyollal szemben –, hanem egészen Pazar teniszt bemutatva olyan verést mért a 14-szeres GS-győztesre, amire talán még nem is volt példa. Ugyanis Nadalt legutóbb ilyen nagy tornán 2006-ban, Wimbledonban nullázta le Roger Federer egy játszmában…
A spanyolnak esélye sem volt, Berdych élete formájában játszott. Nézzünk néhány statisztikai adatot kettejük találkozójáról. Berdych ütött tíz ászt (Nadal egyet sem), első adogatásait követően 82 százalékban megnyerte a pontot (64 %), öt alkalommal vette el a spanyol adogatását, míg ő egyszer sem veszítette el a szerváját, 46 nyerőjével szemben a spanyolnak „csak” 24 nyerője akadt.
A cseh játékos tavaly megállt az elődöntőben – a későbbi bajnok Wawrinkától kapott ki hatalmas csatában –, ám most elnézve a játékát, minden esélye megvan ahhoz, hogy 2010 után – akkor éppen Nadaltól kapott ki a wimbledoni döntőben – ismét finalista legyen egy Grand Slam-tornán.
„Nem foglalkoztam a múlttal, végig nagyon koncentráltam, és egészen az utolsó pontig küzdöttem. Nagyon boldog vagyok, és azt remélem, ez nem a végállomás a számomra. Jó formában vagyok, és most már ki merem jelenteni, szeretném megnyerni a versenyt. Mind mentálisan, mind fizikailag a topon érzem magam, és úgy érzem, minden tekintetben felkészültem a folytatásra. Természetesen mindenkinek köszönettel tartozom, aki ehhez a sikerhez hozzásegített. Most megünnepeljük egy kicsit a sikert, de reggel egy új nap kezdődik, félre kell tennem a mostani győzelmem által gerjesztett érzelmeket” – jelentette ki a meccset követően Berdych.
Nadal csak a harmadik szettben tudott felnőni a cseh ellenfeléhez, ám tegnap még ez az aránylag jó tenisz is kevés volt a sikerhez. Szokás szerint önmagában kereste a hibát, és elismerte, ellenfele jobb volt nála.
„Nem nehezítettem meg a dolgát, ilyen teljesítménnyel nem lehet egy ilyen tornán az elődöntőbe kerülni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy győzhettem volna ma, a játék szinte minden elemében Tomás jobb volt nálam, ilyen a sport. Gratulálok neki, megérdemelte a győzelmet” – fogalmazott a 14-szeres GS-győztes. Egy nagy bajnok példamutató búcsúszavai ezek…
Orosz öröm és bánat
Ha valamire, hát erre biztosan nem számítottak a szakemberek: a női egyes alsó ágán két orosz teniszező vív majd ádáz csatát a szombati fináléért.
Marija Sarapova ittléte ugyan nem okozott földindulást, ám az, hogy Jekatyerina Makarova ilyen simán bejut a legjobb négy közé, ezt annak
ellenére sem lehet mindennapinak nevezni, hogy a 27 éves teniszező tavaly a US Openen már megérezte, milyen egy Grand Slam-torna elődöntőjében szerepelni.
Ahogy egyébként Makarova elintézte a 3. kiemelt román Simona Halepet, arra kevés jelző van. Számára egyébként létfontosságú az, hogy megnyerje az első szettet, ugyanis az elmúlt 47 meccsén ha megszerezte a vezetést, akkor 46 alkalommal nyerni is tudott. Most annyira igaz volt ez a tendencia, hogy egy szorosabb első játszmát követően egyszerűen lenullázta a rengeteget hibázó Halepet.
Sarapova sem húzta sokáig, mindössze 78 percre volt szüksége ahhoz, hogy két sima szettben továbblépjen a kanadai Eugene Bouchard ellenében. A 2008-as melbourne-i bajnok Sarapova nem titkolja, bizony tart honfitársától. „Olyan ellenfél vár rám, aki nem számított már favoritnak a torna ezen szakaszában. Ez mindig trükkös helyzet, hiszen tét nélkül vívja a mérkőzést, és már azzal elégedett lehet, hogy ideáig eljutott. Ez mindig veszélyes, ráadásul az is figyelmeztető jel a számomra, hogy még szettet sem veszített” – árulta el Sarapova.
Makarova ereje viszont el is szállt az egyesbeli sikerét követően, ugyanis női párosban három harcos, szoros játszmában kikaptak partnerével, Vesznyinával a korábban Babosékat legyőző Mattek-Sands, Safarova amerikai-cseh duótól. Pedig a 3. helyen kiemelt orosz kettős US Open-bajnokként érkezett Melbourne-be.
