A halhatatlan ördögverő

Publikálás dátuma
2015.01.28 06:50
Kemény Henrik kedvenc figurájával FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Kemény Henrik, Kossuth-díjas bábművész csütörtökön lenne 90 éves. Ebből az alkalomból január 29-én, délután 16 órakor ünnepi ülést tartanak a Pesti Vigadóban az emlékére, ahol kiállítás is nyílt a hagyatékából. A Kolibri Színháznál 15 órakor pedig megkoszorúzzák a róla készült domborművet.

Delejezően hatott rám, amikor tízéves koromban Kőbányán, valami szabadtéri rendezvényen, először láttam Kemény Henriket játszani. Nem tudtam betelni Vitéz Lászlóval! Megmámorosodva bámultam a nagypofájú ördögverőt. Imádtam, hogy palacsintasütővel veri a gonoszokat, és a fejük koppan, hogy attól koldulnak. Abba még nem gondoltam bele, hogy ez a hangoskodó népi bábhős lényegében gyilkol. Halálra püföli, megsemmisíti a gonoszt.

Mi pedig ennek örülünk, ami akárhogy is vesszük, tulajdonképpen borzasztó. Azért nem az, mert roppant játékosan, temérdek humorral, groteszkbe hajlóan teszi. Maga a figura is már-már karikatúra, a magyar huszár és a bohóc keveréke. Fogyhatatlan energiával, be nem álló szájjal, ahogy ő mondja, pampulával. Véletlenül, vagy készakarva, félre is hall dolgokat, elferdít szavakat, ez újabb és újabb humorforrás. Miközben rettenthetetlennek tűnik, azért emberien félős, mulatságosan be tud rezelni. Hősies cselekedetekre képes, de van benne valami szertelenül gyermeki, hasonlít egy kíváncsi, túlmozgásos kiskamaszra.

Kemény Henrik, halhatatlan alakítója, is hasonlított rá. Pajkos gyerkőc maradt csaknem haláláig, akkor is, amikor már nehezen mozgott, akkor is, amikor betegség kínozta, és félni lehetett attól, hogy egyik fellépését mondja le a másik után. És még akkor is, amikor időnként arról beszélt, hogy szeretne már nem élni.

Ezt esetleg elmondta, amikor elhaló hangon fölvette a telefont, aztán újra teltté, pajkossá változott a hangja, már hatalmas lendülettel beszélt valamiről, ami bosszantotta, és ilyen mindig akadt. Persze hamarosan szó esett Vitéz Lászlóról, hogy például most éppen faragja egy új fejét, vagy varrja a ruháját, hiszen sokat elajándékozott belőle külföldi fellépései során, akár hírneves embereknek is.

Ezermester volt. Állandóan fúrt é faragott, nagy lakása annyira telis-tele volt általa készített tárgyakkal, régi emlékekkel, hogy a bejárati ajtót is alig lehetett kinyitni, és csak oldalazva lehetett bemenni. A tárgyai akár a szó szoros értelmében véve a plafonig voltak felstószolva, mutatva, hogy neki a bábjáték a világon a legeslegfontosabb.

Hatéves kora óta fellépett édesapja népligeti bábszínházában. És nem csupán Vitéz Lászlóként. Adta például még iskolásként a Koldus és királyfi kettős szerepét, másfél órás előadásban, súgó nélkül. A tanítónő el is vette tőle a szöveget, amikor órán ahelyett, hogy figyelt volna, azt tanulta. Megbukott, de aztán pótolta a mulasztását.

Édesapja a munkaszolgálatból soha nem jött vissza. Mátyást, a testvérét, aki népligeti bábszínházuk meglétéig szintén játszott, az oroszok szedték össze málenkij robotra, és Cegléden tartották fogva. Kemény minden furfangját latba vetette, hogy kiszabadítsa, ami éppen mielőtt már vitték volna Oroszországba, sikerült. Addig pedig a háború után egyedül lépett fel a Népligetben, az édesanyja volt a pénztáros.

Burzsoá csökevénynek minősítve 1952-ben felszámolták a népligeti mutatványos negyedet. A bábok jelentős részét éjszaka sikerült titokban átmenekíteni az Állami Bábszínház műhelyvezetőjéhez, Jakovits Józsefhez, és Bálint Endre festőművészhez, akiknek egymás mellett volt a műtermük. Kemény ekkor már a bábszínház műhelyében is dolgozott, szükség volt ezermester tudományára. Aztán persze színészként foglalkoztatták, ehhez kötelező volt elvégeznie a bábszínészképző stúdiót, abszurditás, hogy ott már maga is tananyag volt.

Majd amikor végre tehette, önállósította magát, egyszemélyes bábszínházával járta az országot. A televízió felvette az előadásait, így mindenki számára ismertté vált. A Zsebtévé két népszerű figuráját, a mohón éhes Hakapeszi Makit és az agyas, szőrmók, Furfangos Frigyest szintén ő testesítette meg. És ő volt a máig nagy kedvenc Süsü sárkány mozgatója.

Láttam a drezdai bábvilágfesztiválon egy hatalmas vásárcsarnokban úgy játszani, hogy mentő állt közvetlenül a paravánja mellett, mert az orvos eltiltotta a játéktól. De ő ennek ellenére Vitéz Lászlóval nagy vehemenciával halálra püfölte az ördögöket, és rögtön utána szívinfarktus gyanúval kórházba robogott vele a mentő. És láttam halála előtt is nem sokkal. Már-megingott a paraván mögött, és ilyenkor akkor is eltűntek a bábok, ha nem kellett volna. De újra erőt gyűjtött, és jókora elánnal folytatta ott, ahol abbahagyta.

Gyereke nincs, így megszakadt a családi hagyomány. De Pályi János, ha máshogy is mint ő, régóta izgalmasan játszik Vitéz Lászlót. És mind többen akadnak követői. Legutóbb a szombathelyi Mesebolt Bábszínház ifjú színészét, Takács Dánielt láttam meglehetősen ígéretesen Vitéz Lászlót játszani. Kemény Henriknek, ennek az örök kölyöknek, nyílt, őszinte embernek, nagy művésznek az életműve nem ment feledésbe. Vitéz László ma is püföli a gonoszt, és sajnos egyre több munkája akad.

Béres-csepp történelmi sebekre

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:10

Fotó: Médiaklikk
Az idősebbek közül többen is találhatnak olyanokat a tágabb ismeretségi körükben, akik egykor Béres József kisvárdai háza előtt álltak sorba, mert híre ment, hogy az agrobiológus, biokémikus olyan csodaszert talált fel 1972-ben és osztogat ingyen, ami gyógyítja a rákot. Ha a rákot nem is gyógyítja, immunerősítőként, roborálószerként növelheti a túlélési esélyeket. A nyomelemeket, ásványi anyagokat tartalmazó Béres-csepp miatt feltalálóját 1975-ben kuruzslással vádolták meg. Pedig a szer mégsem felcímkézett desztillált víz: 1978-ban végül gyógyhatású készítményként kerülhetett forgalomba, majd 2000-ben hivatalosan gyógyszerré nyilvánították. A földijei által egyszerűen csak Józsi bácsinak hívott kutatót 2002-ben tüntették ki Széchenyi-díjjal tudományos munkásságáért és küzdelmes életéért. Több könyv, film, színdarab is készült az életéről – Kósa Ferenc filmrendező már az 1970-es években ütközött emiatt a cenzúrával −, legutóbb pedig egy négyrészes tévésorozat született Gyöngyössy Bence rendezésében, amelynek első epizódját szombat este mutatta be a Duna Televízió. A film épp a fentebb említett, jellemző képpel indul: hosszú sor áll Béres József háza előtt, amikor megérkezik a rendőrség, hogy letartóztassa, miközben ő a fürdőszobájában töltögeti cseppeket. A flashbackeket előszeretettel alkalmazó film a különböző idősíkokat váltogatva, mozaikszerűen mutatja be Béres József pályafutását, és jellemét. A főszerepet alakító Gáspár Tibor alakításában egy végtelenül elhivatott, örökké gondolkodó, jóakaratú és csodálatra méltóan kiegyensúlyozott karakternek látjuk, már-már földre szállt angyal, aki Gáspár Tibornak köszönhetően mégis hús-vér figura. Az már nem a színművészen múlt, hogy Béres egy-egy megszólalása inkább tűnik egy bölcseleti könyv vagy egy tanmese egy-egy mondatának. Bár néha túlságosan is steril a környezet – a korabeli kocsik fényezése úgy csillog, mintha veterán autók találkozójáról érkeztek volna −, a történelmi képeslapokat, az ötvenes, hatvanas, hetvenes éveket (vissza)látva mégis hálás lehet a néző. Akárcsak a karakterek árnyalt ábrázolásáért: pártitkár és pártitkár között is óriási különbségek voltak. Jellemző: Béres Józsefnek voltak támogatói, ám épp egy olyan pártember tett neki keresztbe, aki 1956-ban még lincselésre bujtogatott – és Béres volt az, aki ebben az útját állta. (Tacitus tollára való történet.) A Cseppben az élet színészgárdája igen erős, Für Anikó alakítása elképesztően jó Béres testvérének szerepében.  INFÓ: Cseppben az élet, 1. rész Rendező: Gyöngyössy Bence Március 23., Duna Televízió 

Barbra Streisand már elnézést is kért, amiért mentegetni próbálta Michael Jacksont

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:06
Barbra Streisand az idei Oscar-gálán
Fotó: AFP or licensors/ VALERIE MACON
Egy napja még úgy tűnt, a 76 éves színész- és énekesnőt - bár elhiszi, amit mondanak - nem hatja meg, ami a popsztár áldozataival történt. Most jelezte: szerencsétlenül fogalmazott.
Barbra Streisand még szombaton a Times magazinnak nyilatkozta, hogy a Michael Jackson által elmondásuk szerint molesztált gyerekek "végül is nem haltak bele" a történtekbe. Mint mondta, a popsztárnak megvoltak a maga "szexuális vágyai", a 10 év körüli fiatalok pedig örültek, hogy vele lehetettek - idézi fel a 24.hu. A kétszeres Oscar-díjas színésznő tehát nem úgy védte meg Jacksont, ahogy sokan mások, jelesül, hogy nem hiszi el, amit az áldozatok állítanak a nemrég bemutatott dokumentumfilmben, hanem úgy tűnt, nem kételkedik szavaik hitelességében, ám még így sem az énekest hibáztatta. Talán éppen utóbbi miatt gerjesztettek különösen nagy hullámokat a mondatai, amit látva egy nappal később máris visszakozott:
"Mélységesen sajnálom, ha a Michael Jacksonra és az áldozataira vonatkozó, szerencsétlenül megválogatott szavaimmal fájdalmat vagy félreértéseket okoztam,
mert a nyomtatásba kerülő szavak nem fejezik ki a valódi érzéseimet. Nem akarom semmibe venni a traumákat, amiket ezek a fiúk kénytelenek voltak átélni" - mondta most a 76 esztendős Streisand, hozzátéve, csodálja Wade-et és Jamest, amiért kiálltak az igazságukért.

Mint ismert, a 2009-ben elhunyt Michael Jackson hozzátartozói és ügyvédei tagadják a magyarul Elhagyni Neverlandet címmel bemutatott, a popikon feltételezett pedofil tetteit az áldozatok szemszögéből bemutató dokumentumfilmben elhangzott vádakat.
Frissítve: 2019.03.24 16:14